6p

Akár kétoldalú védelmi megállapodások, vagy egy strukturált, európai vezetésű biztonsági keret révén, Ukrajnának konkrét biztonsági kötelezettségvállalásokra van szüksége. Ha ezek hiányoznak bármilyen békerendezésből, a konfliktus kiújulásának kockázata továbbra is magas marad. Káncz Csaba jegyzete.

Nyugat-Európában az utóbbi időszakban konszenzus alakult ki, hogy az ukrajnai békét úgy lehet garantálni, ha a háború után szilárd biztonsági keretet hoznak létre. Az elkövetkező hetek kritikusak lesznek, mivel Trump elnök a jelek szerint újraértékeli ukrajnai szerepét. Bár még sok minden ismeretlen, egy tény világos: Ukrajna harca nemcsak az elveszített területek visszaszerzéséről szól, hanem arról is, hogy szuverenitása többé ne legyen kérdéses.

Starmer a Fehér Házban

Trumpnak udvarolva Keir Starmer brit miniszterelnök a mai washingtoni látogatása előestéjén bejelentette, hogy az Egyesült Királyság védelmi kiadásai 2027-től 2,5 százalékra emelkednek. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter ezt „erős lépésnek nevezte egy régi partnertől”.

De a brit The Spectator szerint a Starmer által a védelmi költségvetésre ígért többletforrások teljesen elégtelenek:

„Valójában Starmer egy érszorítót alkalmazott, hogy elállítsa a vérző sebet. ... A több pénz mindig jobb, mint a kevesebb. De ez a szerény emelés, amely csak két év múlva lép életbe, nem változtatja meg a játékszabályokat: nem tesz lehetővé hatalmas új beszerzési programokat vagy technológiai újításokat. Legfeljebb az Egyesült Királyságot tartja az asztalnál. Ha Starmer azt hiszi, hogy egy hízott borjút visz Washingtonba, akkor csalódást okozhat neki Trump elnök értékelése.”

Emmanuel Macron francia elnök fogadja Keir Starmert az EU-tagországok vezetőinek informális biztonsági csúcstalálkozója előtt az Elysée-palotában 2025. február 17-én
Emmanuel Macron francia elnök fogadja Keir Starmert az EU-tagországok vezetőinek informális biztonsági csúcstalálkozója előtt az Elysée-palotában 2025. február 17-én
Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez

Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az EU erőfeszítéseket tesz a védelmi kiadások növelésére, többek között egy új, úgynevezett „eszközzel”, amely a kulcsfontosságú fegyverkezési programokra irányul, lazítja a költségvetési szabályokat, hogy az országok többet költhessenek, és ösztönzi a bankokat a hitelezés növelésére.

A transzatlanti rivalizálás

Az EU és tagállamai – Magyarország kivételével –, valamint más európai országok, köztük különösen Nagy-Britannia hétfőn az Egyesült Nemzetek Szervezetében tartott szavazássorozatban függetlenséget mutattak az Egyesült Államoktól. E szavazások középpontjában az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik évfordulója alkalmából hozott határozatok álltak.

Míg a korábbi években – Ukrajna, az USA és az EU közös kezdeményezésére – az ENSZ Közgyűlésében nagy többséggel fogadtak el egyértelműen Oroszország ellen irányuló határozatokat, addig idén a Trump által vezetett Washington egy olyan nyilatkozatot szorgalmazott, amely a háború mielőbbi befejezésére szólított fel, és meglehetősen visszafogott volt Oroszországgal szemben, valamint a korábbi évekhez hasonlóan azt követelte, hogy Ukrajna minden további nélkül vonja vissza határozattervezetét.

Az EU többsége és az Egyesült Királyság támogatta Ukrajnát, és az Egyesült Államokkal nyíltan konfrontálódva keresztülvitte tervezetük elfogadását az ENSZ Közgyűlésén. Ezzel szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt jelenlegi európai tagja tartózkodott, amikor a Trump-kormányzat által az ukrajnai háborúról előterjesztett újabb határozatot fogadtak el.

Francia atombombák Németországban

Ebben a helyzetben most újra kezdődik a vita Európa nukleáris fegyverkezéséről. Merz múlt pénteken felszólított, hogy „Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris biztonságát – azaz atomfegyvereit – nem lehetne-e a mi javunkra is hasznosítani.” Hogy ez hogyan történne, az persze nem világos: „Arról kell beszélnünk, hogy ez hogyan nézhetne ki”.

A Daily Telegraph beszámolója szerint most a franciák ajánlatot tettek erre vonatkozóan. 

A beszámoló szerint Párizs kész megteremteni egy független európai nukleáris ernyő létrehozásának alapjait – nukleáris csapásokra alkalmas vadászgépek és atombombák Németországban történő állomásoztatásával.

„Néhány” ilyen repülőgép Németországba történő áthelyezése nem lenne nehéz, de erős üzenetet küldene – mondta egy francia kormánytisztviselő a Daily Telegraphnak. Az újság idézett egy berlini diplomatát is, aki szerint a francia atomfegyverek Németországban való állomásoztatása „növelné a nyomást” az Egyesült Királyságra, hogy kövesse a példát. A diplomata kifejtette, hogy tudomása szerint a CDU részéről van hajlandóság arra, hogy egy ilyen nukleáris ernyőről beszéljenek, és „fizessenek érte”, de ugyanakkor „beleszólást is akarnak”.

Európán belüli ellentétek

A múltban már többször is szóba került a francia nukleáris fegyverek esetleges alkalmazása egy európai nukleáris ernyő létrehozása érdekében. A terv eddig mindig meghiúsult, mert Berlin legalább egyenlő mértékű együttdöntési jogot követelt a fegyverek felett, Párizs pedig nem volt hajlandó megosztani nukleáris kiváltságait. 

Bizonytalan, hogy ezúttal elég lesz-e az akarat, hogy az EU fölött, az USA-tól teljesen függetlenül, vagy az Egyesült Királyság részvétele esetén egész Európa fölött egy autonóm nukleáris ernyőt hozzanak létre, hogy legyőzzék az EU-n belüli, de különösen a Berlin és Párizs közötti nemzeti ellentéteket.

„Több mint három százalék”

Az új vita együtt jár azzal a berlini tervvel, hogy a 2022. februári „különalap” mintájára egy második, három számjegyű milliárd eurós nagyságrendű adósságprogramot indítanának a Bundeswehr gyorsított újrafegyverkezésének lehetővé tétele érdekében.

Ezúttal 200 milliárd euróról van szó, ehhez azonban lehet, hogy újra össze kell hívni a régi Bundestagot, mert az új Bundestagban már nem biztosított a szükséges kétharmados többség: a baloldali és az AfD frakciók, amelyek jóváhagyása bizonytalannak számít, együttesen a képviselők több mint egyharmadával rendelkeznek.

Ettől függetlenül Boris Pistorius védelmi miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy a Bundeswehr költségvetése mentesüljön az adósságfék alól. Pistorius kedden kifejtette, hogy erre azért van szükség, mert a védelmi költségvetést a szükséges beruházások miatt a következő években legalább a duplájára, „több mint 100 milliárd euróra” kell növelni: „A bruttó hazai termék több mint három százalékáról van szó.” – emelte ki.

Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el. A geopolitikai szakértő nemrég lapcsoportunk, a Klasszis Média rendezvényének, a Klasszis Klub Live-nak a vendége volt, amelyben a sokkoló transzatlanti politikai átalakulás hátteréről is beszélt:     

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG