Nyugat-Európában az utóbbi időszakban konszenzus alakult ki, hogy az ukrajnai békét úgy lehet garantálni, ha a háború után szilárd biztonsági keretet hoznak létre. Az elkövetkező hetek kritikusak lesznek, mivel Trump elnök a jelek szerint újraértékeli ukrajnai szerepét. Bár még sok minden ismeretlen, egy tény világos: Ukrajna harca nemcsak az elveszített területek visszaszerzéséről szól, hanem arról is, hogy szuverenitása többé ne legyen kérdéses.

Starmer a Fehér Házban

Trumpnak udvarolva Keir Starmer brit miniszterelnök a mai washingtoni látogatása előestéjén bejelentette, hogy az Egyesült Királyság védelmi kiadásai 2027-től 2,5 százalékra emelkednek. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter ezt „erős lépésnek nevezte egy régi partnertől”.

De a brit The Spectator szerint a Starmer által a védelmi költségvetésre ígért többletforrások teljesen elégtelenek:

„Valójában Starmer egy érszorítót alkalmazott, hogy elállítsa a vérző sebet. ... A több pénz mindig jobb, mint a kevesebb. De ez a szerény emelés, amely csak két év múlva lép életbe, nem változtatja meg a játékszabályokat: nem tesz lehetővé hatalmas új beszerzési programokat vagy technológiai újításokat. Legfeljebb az Egyesült Királyságot tartja az asztalnál. Ha Starmer azt hiszi, hogy egy hízott borjút visz Washingtonba, akkor csalódást okozhat neki Trump elnök értékelése.”

Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az EU erőfeszítéseket tesz a védelmi kiadások növelésére, többek között egy új, úgynevezett „eszközzel”, amely a kulcsfontosságú fegyverkezési programokra irányul, lazítja a költségvetési szabályokat, hogy az országok többet költhessenek, és ösztönzi a bankokat a hitelezés növelésére.

A transzatlanti rivalizálás

Az EU és tagállamai – Magyarország kivételével –, valamint más európai országok, köztük különösen Nagy-Britannia hétfőn az Egyesült Nemzetek Szervezetében tartott szavazássorozatban függetlenséget mutattak az Egyesült Államoktól. E szavazások középpontjában az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik évfordulója alkalmából hozott határozatok álltak.

Míg a korábbi években – Ukrajna, az USA és az EU közös kezdeményezésére – az ENSZ Közgyűlésében nagy többséggel fogadtak el egyértelműen Oroszország ellen irányuló határozatokat, addig idén a Trump által vezetett Washington egy olyan nyilatkozatot szorgalmazott, amely a háború mielőbbi befejezésére szólított fel, és meglehetősen visszafogott volt Oroszországgal szemben, valamint a korábbi évekhez hasonlóan azt követelte, hogy Ukrajna minden további nélkül vonja vissza határozattervezetét.

Az EU többsége és az Egyesült Királyság támogatta Ukrajnát, és az Egyesült Államokkal nyíltan konfrontálódva keresztülvitte tervezetük elfogadását az ENSZ Közgyűlésén. Ezzel szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt jelenlegi európai tagja tartózkodott, amikor a Trump-kormányzat által az ukrajnai háborúról előterjesztett újabb határozatot fogadtak el.

Francia atombombák Németországban

Ebben a helyzetben most újra kezdődik a vita Európa nukleáris fegyverkezéséről. Merz múlt pénteken felszólított, hogy „Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris biztonságát – azaz atomfegyvereit – nem lehetne-e a mi javunkra is hasznosítani.” Hogy ez hogyan történne, az persze nem világos: „Arról kell beszélnünk, hogy ez hogyan nézhetne ki”.

A Daily Telegraph beszámolója szerint most a franciák ajánlatot tettek erre vonatkozóan. 

A beszámoló szerint Párizs kész megteremteni egy független európai nukleáris ernyő létrehozásának alapjait – nukleáris csapásokra alkalmas vadászgépek és atombombák Németországban történő állomásoztatásával.

„Néhány” ilyen repülőgép Németországba történő áthelyezése nem lenne nehéz, de erős üzenetet küldene – mondta egy francia kormánytisztviselő a Daily Telegraphnak. Az újság idézett egy berlini diplomatát is, aki szerint a francia atomfegyverek Németországban való állomásoztatása „növelné a nyomást” az Egyesült Királyságra, hogy kövesse a példát. A diplomata kifejtette, hogy tudomása szerint a CDU részéről van hajlandóság arra, hogy egy ilyen nukleáris ernyőről beszéljenek, és „fizessenek érte”, de ugyanakkor „beleszólást is akarnak”.

Európán belüli ellentétek

A múltban már többször is szóba került a francia nukleáris fegyverek esetleges alkalmazása egy európai nukleáris ernyő létrehozása érdekében. A terv eddig mindig meghiúsult, mert Berlin legalább egyenlő mértékű együttdöntési jogot követelt a fegyverek felett, Párizs pedig nem volt hajlandó megosztani nukleáris kiváltságait. 

Bizonytalan, hogy ezúttal elég lesz-e az akarat, hogy az EU fölött, az USA-tól teljesen függetlenül, vagy az Egyesült Királyság részvétele esetén egész Európa fölött egy autonóm nukleáris ernyőt hozzanak létre, hogy legyőzzék az EU-n belüli, de különösen a Berlin és Párizs közötti nemzeti ellentéteket.

„Több mint három százalék”

Az új vita együtt jár azzal a berlini tervvel, hogy a 2022. februári „különalap” mintájára egy második, három számjegyű milliárd eurós nagyságrendű adósságprogramot indítanának a Bundeswehr gyorsított újrafegyverkezésének lehetővé tétele érdekében.

Ezúttal 200 milliárd euróról van szó, ehhez azonban lehet, hogy újra össze kell hívni a régi Bundestagot, mert az új Bundestagban már nem biztosított a szükséges kétharmados többség: a baloldali és az AfD frakciók, amelyek jóváhagyása bizonytalannak számít, együttesen a képviselők több mint egyharmadával rendelkeznek.

Ettől függetlenül Boris Pistorius védelmi miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy a Bundeswehr költségvetése mentesüljön az adósságfék alól. Pistorius kedden kifejtette, hogy erre azért van szükség, mert a védelmi költségvetést a szükséges beruházások miatt a következő években legalább a duplájára, „több mint 100 milliárd euróra” kell növelni: „A bruttó hazai termék több mint három százalékáról van szó.” – emelte ki.

Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el. A geopolitikai szakértő nemrég lapcsoportunk, a Klasszis Média rendezvényének, a Klasszis Klub Live-nak a vendége volt, amelyben a sokkoló transzatlanti politikai átalakulás hátteréről is beszélt: