Az elmúlt évtizedek legnehezebb geopolitikai környezetével szembesülve ma, február 23-án Németországban előrehozott általános választásokat tartanak. Friedrich Merz, Angela Merkel régi konzervatív riválisa kancellárrá válhat egy olyan időszakban, amikor a transzatlanti szövetség mély válságba zuhant, napról-napra erősebbnek tűnik a Trump-Putyin tengely és Kína egyre nagyobb fenyegetést jelent a német iparra.
A siker érdekében Merznek vissza kell állítania Németország vezető szerepét Európában, el kell vetnie az adósságról és a védelemről szóló anakronisztikus német gondolkodást, és meg kell küzdenie a Trump-kormányzat által nyíltan támogatott euroszkeptikus szélsőjobboldallal. Lehet, hogy mindezt egy olyan nehézkes hármas koalícióban kell megtennie, amelyet nemzeti szinten még soha nem próbáltak ki.
A ZDF legfrissebb, csütörtöki politikai barométerében a CDU/CSU a 30 százalék alá csúszott. Ez lehet riasztó jel, de a statisztikai hibahatár nem feltétlenül jelent sokat. A választási győzelmet nem lehet majd elvenni tőle, de a kérdés, hogy kivel kormányozzon, bonyolulttá válhat.
Fotó: Depositphotos
Sokan bizonytalanok
Senki sem akar koalíciót kötni az AfD-vel, mint egyértelmű második számú párttal. Friedrich Merz is kategorikusan kizárja ezt, annak ellenére, hogy a Bundestagban az elmúlt hetekben tabudöntögetést hajtott végre a menekültpolitikával kapcsolatban.
Még mindig kérdés, hogy a „billegő pártok” BSW, FDP és a Balpárt bejutnak-e a parlamentbe. Ettől függően újabb hárompárti kormányra lehet szükség, amit igazából már senki sem akar.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Politbarometer felmérésében megkérdezettek 27 százaléka még mindig bizonytalan. Ugyanakkor a levélszavazatok magas részvételi arányt jeleznek. Lehet, hogy sok német csalódott a politikában, de politikából való kiábrándulásról nem lehet beszélni. Ahhoz túl sok minden forog kockán.
Kevés a remény egy erős kormányra
Németország a politikai és gazdasági instabilitás szakasza felé tart – ettől tart a The Irish Times:
„Merz jobbközép programja megnehezíti a többségi koalíció létrehozására tett kísérleteket. A matematikát bonyolítja majd a bizonytalanság, hogy hány kisebb párt fogja átlépni a Bundestagba jutáshoz szükséges öt százalékos szavazatküszöböt. Ha úgy dönt, hogy kisebbségi kormányt vezet, és szavazatszám alapján, az SPD és a Zöldek támogatásával túlél, akkor Németország további évekig tartó sodródásnak néz elébe.”
A cseh Seznam Zprávy című lap így érvel: „A transzatlanti megosztottság, a fokozódó geopolitikai feszültségek, a kimerült jelenlegi gazdasági modell és a környezeti válság idején Németországnak olyan vezetőre van szüksége, aki képes felülkerekedni ezeken a nyomasztó körülményeken. A mérsékelt technokrata Olaf Scholz nem ilyen volt. Scholz utódjának azonban nem lesz könnyebb dolga – éppen ellenkezőleg. A nemzetközi rend válsága tovább eszkalálódik.”
Szabaduljunk meg az adósságféktől!
Németország pangó gazdasága csak akkor fog talpra állni, ha a következő kormány nagyszabású beruházásokat engedélyez – írja a Financial Times:
„Németország két egymást követő évben negatív növekedést regisztrált, és ezzel alulteljesítette az Egyesült Államokat, sőt az egész eurózónát is. Ez a sivár helyzet piacvezérelt reformokat követel az innováció és a versenyképesség fokozása érdekében, valamint a hazai beruházásokat elnyomó, rendkívül óvatos, alkotmányban rögzített „adósságfék” elhagyását. A nagy pártok hajlanak erre a lépésre, de Friedrich Merz, a CDU vezetőjének hezitálása aggodalomra ad okot”.
A nukleáris kártya
Németország vezető külpolitikai köreinek reakciója a Trump-adminisztrációval való konfliktusra és az Oroszországhoz való közeledésre a felfegyverzésre való felhívás.
Friedrich Merz pénteken határozottan figyelmeztetett: Európának fel kell készülnie arra, hogy az Egyesült Államok nélkül is meg tudja védeni magát. „Fel kell készülnünk arra a lehetőségre, hogy Trump nem fogja többé feltétel nélkül fenntartani a NATO kölcsönös védelmi kötelezettségvállalását” – mondta Merz.
„Ezért véleményem szerint kulcsfontosságú, hogy az európaiak a lehető legnagyobb erőfeszítéseket tegyék annak érdekében, hogy legalább az európai kontinens védelmére képesek legyünk egyedül is”.
Arra a kérdésre, hogy Németországnak Franciaország nukleáris ernyője alatt kellene-e védelmet kérnie, Merz elismerte, hogy Macron többször is tett ilyen ajánlatot Berlinnek – csakhogy a korábbi német kormányok válasz nélkül hagyták a kérdést. „Megbeszéléseket kell folytatnunk mind a britekkel, mind a franciákkal – a két európai atomhatalommal – arról, hogy a nukleáris megosztás, vagy legalábbis az Egyesült Királyság és Franciaország nukleáris biztonsága ránk is vonatkozhatna-e” – mondta.
Kedden a Der Spiegel című vezető hetilap vezércikke „egy új vízió” mellett érvelt: „egy olyan Európa víziója, amely gigantikus gazdasági erejét végre hiteles katonai összefogással kíséri – hogy képes legyen túlélni a kialakulóban lévő új világrendben”. Markus Becker szerző szerint „ehhez nemcsak európai hadseregre, hanem valószínűleg európai nukleáris erőre is szükség lenne”.
Herfried Münkler befolyásos történész – aki bejáratos a legmagasabb berlini politikai körökbe – a Handelsblattnak adott interjújában egy új világrendről beszél, amelyben „csak egy deviza van: az Erő”. Münkler szerint évek óta amellett érvel, „hogy az európaiaknak ki kell építeniük saját képességeiket ahhoz, hogy ebben a világrendben érvényesülni tudjanak”. Az elmúlt hét eseményei „drámai ébresztő volt az Európai Unió számára, talán az utolsó”. A „védelmi képességek létrehozása” „akarat kérdése”, és nem „elsősorban az erőforrások problémája”. Münkler is felszólított egy európai „nukleáris elrettentő komponens” létrehozására.
Szerzőnk, Káncz Csaba február 19-én a Klasszis Klub vendége volt, a beszélgetés itt nézhető meg:
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség. 
