A német választási kampány sokáig unalmas volt. Múlt hét óta azonban tüzessé vált a hangulat. Friedrich Merz, a CDU vezetője azzal hozta lázba a politikai Németországot, hogy hajlandó volt elfogadni a radikális, Moszkva-barát jobboldali AfD támogatását annak érdekében, hogy a Bundestagban keresztülvihesse menekültpolitikai javaslatait. Ez megingatta az euroszkeptikus, populista jobboldallal szembeni tűzfalat.
A végeredmény vegyes. Merznek az AfD-nek köszönhetően sikerült keresztülvinnie egy nem kötelező érvényű ötpontos tervet. A beáramlás korlátozásáról szóló törvénytervezete azonban másfél hete megbukott a saját soraiból és az FDP-ből érkező ellenszavazatok és tartózkodások miatt. Kritikusai számára az AfD-nek való behódolásával megnyitotta a politikai pokol kapuját.
Támadások érték a CDU irodáit. A múlt hétvégén százezrek vonultak utcára német városokban. Követelték, hogy „Márciustól ne legyen Merz”, és olyan feliratú táblákat vittek magukkal, mint „Fritz, hallgass a Mamára!” – utalva Angela Merkelre, aki bírálta Merzet, amiért „az AfD szavazataival lehetővé tette a Bundestag többségét”.
Az Unió Merz mögött áll
A CDU/CSU kancellárjelöltjet úgy tűnt, hogy nagy bajba került. Egy hét után azonban most számot vethetünk: Merz nagyot kockáztatott, de nem járt rosszul. Bizonyos szempontból még kifizetődött is. A hét eleji berlini választási pártértekezleten a CDU demonstratívan kiállt mellette.
Fotó: Facebook/Friedrich Merz/Tobias Koch
Maga Merz egyértelműen elhatárolódott az AfD-től. „Nem lesz együttműködés, nem lesz tolerancia, nem lesz kisebbségi kormány, egyáltalán semmi” – ígérte a 69 éves pártelnök a mintegy 1000 küldöttnek, és azok ezt álló tapssal fogadták. Egyébként főként a gazdaságról beszélt – az ellenőrizetlen migráció mellett ugyanis ez a német választók legfőbb gondja.
A választási győzelmet aligha lehet elvenni
Még a CSU vezetője, Markus Söder, a bajorok örök bajkeverője is támogatta szavaival Merz-et. „Nem szabad az AfD-re bízni az országunkat. A baloldal nem védőfal ellene, hanem mi vagyunk, Friedrich” – hangsúlyozta Berlinben.
Valóban, több területen is látszik, hogy a CDU/CSU február 23-i választási győzelmét már aligha lehet elvenni:
- A média
A Merz elleni médiatámadás időnként szinte elviselhetetlenül éles volt. A Der Spiegel, a baloldali-liberális Németország egyik vezető médiuma, legutóbbi számának címlapsztoriját neki szentelte. „Hogyan nyitotta meg Friedrich Merz az AfD számára a hatalom kapuját” – harsogott a címlap.
Pár nappal később, szerdán a Spiegel honlapján megjelent vezércikk már mérsékeltebb hangvételű volt. A Merz elleni vádak jogosak, de ez nem igazolja „a túlzásokat, amelyekkel most támadják” – áll a cikkben. A szociáldemokratáknak és a Zöldeknek inkább azt kell beismerniük, „hogy saját politikájuk és stratégiájuk az AfD-vel szemben is kudarcot vallott”. Valójában ez egy felhívás arra, hogy február 23. után újra összeszedjék magukat.
- A közvélemény-kutatások
A hétvégi tüntetések lenyűgözőek lehettek a TV képernyőin, de nem képviselték a lakosság többségét. A YouGov szerdán közzétett felmérésében 52 százalék tartotta helyesnek – vagy valamennyire helyesnek –, hogy Merz többséget fogadott el az AfD-vel a migrációs politikára vonatkozó javaslataiért. Ellene csak 38 százalék volt.
Ugyanakkor a válaszadók 62 százaléka határozottan – vagy valamelyest – ellenezte, hogy a jobboldali populisták részt vegyenek a következő kormányban. Maga Merz ráadásul érezhetően erősödik az ARD Deutschlandtrend legutóbbi felmérésében.
A már majdnem halottnak nyilvánított Baloldali Párt enyhe emelkedő tendenciát mutat, míg a tőle elszakadt Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) tovább bomlik. Hogy ez több-e egy átmeneti csúcsnál, az még nem derült ki. Viszont minél több kisebb párt jut be a Bundestagba, annál nehezebb lesz kormányt alakítani.
- Az SPD
Merznek is hasznára válhatnak azok a leleplezések, hogy Lars Klingbeil, az SPD vezetője többször is azt javasolta a népszerűtlen Olaf Scholz kancellárnak, hogy ne induljon újra a kancellári tisztségért a sokkal népszerűbb Boris Pistorius védelmi miniszter javára.
Az SPD szóvivője cáfolta a hírt, a pártelnök pedig kitérően válaszolt a kérdés-listára. A leleplezések azonban mindenképpen hihetőnek tűnnek, hiszen az SPD-ben jól dokumentáltak a Scholz-cal kapcsolatos kételyek.
- A Merkel-hatás
Amióta Angela Merkel több, mint 20 évvel ezelőtt a politikai pusztaságba küldte az ambiciózus frakcióvezetőt, Merz-et, azóta a kettejük közötti kapcsolat problémásnak számít. Merzről csak futólag esik szó Merkel emlékirataiban. Visszatérése döcögősen alakult: a sauerlandi férfi csak két sikertelen kísérlet után jutott a CDU élére.
A berlini pártkonferencián azonban világossá vált, hogy az ex-kancellár ideje lejárt. A „merkelistáknak”, akik támogatják a közép felé való nyitását, még mindig van befolyásuk. Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke például a „kozmopolita Németország” mellett kampányolt, ugyanakkor egyértelműen támogatta Merz jelöltet is.
A müncheni Merkur című lap főszerkesztője egyértelmű következtetésre jut: „A mai CDU már nem a Merkel-CDU, hanem a Merz-CDU, amely a konzervatívok számára is újra megválasztható”. Angela Merkel „csak tegnapi nő” a pártban. Lemondása óta alig látták.
Merz szerdán nem tudott ellenállni egy oldalvágásnak: „Az AfD 2017-ben azért jutott be a Bundestagba, mert hibákat követtünk el. És 2021-ben ismét beköltöztek a Bundestagba – mert ismét hibáztunk”. Hogy mire gondolt, az nyilvánvaló volt: Merkel migrációs politikájára.
- A televíziós viták
A német választási kampányban most kezdődik a véghajrá, több televíziós vitával. Ma az ARD és a ZDF műsorán Merz Olaf Scholz ellenfele lesz. Olyan érzés, mintha nosztalgiáznánk a jó öreg szövetségi köztársaság után. „Ennek a televíziós eseménynek a belső logikája túlmutat a józan észen” – szidalmazta a t-online.
Sokkal izgalmasabbnak ígérkezik egy héttel később, amikor Robert Habeck (Zöldek) és Alice Weidel (AfD) csatlakozik az RTL „Quadrell” című műsorához. Február 20-án pedig az ARD és a ZDF ad otthont a Bundestagban képviselt pártok vezető jelöltjei „végső fordulójának”.
