7p

Németországban amiatt forrong a politika és a média, hogy a jobbközép CDU-CSU a bevándorlásellenes AfD-vel közösen szavazott meg egy migrációt szigorítani hivatott törvényjavaslatot – amely végül elbukott. A javaslat célja valójában egy nagyon is valóságos probléma enyhítése volt. Úgy tűnik, a német politikai elit nem hallja meg az emberek hangját, és ezzel saját bukását készítheti elő. Nagyító alatt ezúttal egy politikai botrány háttere.

„Az emberek nagy többsége iszonyattal fogadja azt, ami itt, Berlinben a politikai színtéren történt az elmúlt napokban. Azok a pártok, amelyeknek három év alatt szörnyű kormányzati politikával sikerült elérniük, hogy az AfD népszerűségi mutatói megduplázódtak, most hősies antifasisztának állítják be magukat. Az aschaffenburgi szörnyűséges erőszakos bűncselekmény, a rendőrségünk, az iskoláink, az egészségügyi rendszerünk túlterheltsége és minden, az embereket sújtó probléma ellenére most nem arról folyik a vita, hogy miként tudjuk megoldani ezeket a problémákat, hanem arról, hogy  ki kivel szavaz itt a Bundestagban. De hát ez abszurd! Az ember csak fogja a fejét!”

Ezeket a nagyon is megfontolandó vádakat vágta Sahra Wagenknecht, egy szakadár baloldali politikus képviselőtársai fejéhez a német parlament alsóházában, a Bundestagban múlt pénteken, a migráció szigorításáról szóló, óriási port kavart törvényjavaslat vitáján. (Az érzelmekkel fűtött felszólalását érdemes videón is megnézni.) 

Wagenknechtet nehéz lenne jobboldali elhajlással vádolni, hiszen – amíg létre nem hozta saját pártját, a Sahra Wagenknecht Szövetséget (BSW) – a radikális baloldali Die Linke (Baloldal) képviselője volt, és alapvetően balos, elitellenes nézeteket képvisel.

Most azonban kikelt szociáldemokrata és zöld képviselőtársai ellen, akik szerinte képmutató módon hisztériát keltenek egy politikai „összefogás” miatt, ahelyett, hogy szembenéznének a mindennapok valós problémáival.

Sahra Wagenknecht a Bundestagban: abszurd, ami történik
Sahra Wagenknecht a Bundestagban: abszurd, ami történik
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber

Egy botrány háttere

A sztori röviden: múlt hét elején – egy héttel azután, hogy a bajorországi Aschaffenburgban egy pszichikailag zavart, az országból korábban kiutasított afgán bevándorló halálra késelt egy kétéves kisgyereket és egy középkorú férfit egy parkban fényes nappal – a CDU-CSU beadványt nyújtott be a Bundestagnak, amely jelentősen szigorította volna a bevándorlási szabályokat.

A jobbközép pártszövetség, amely magasan vezeti a közvéleménykutatásokat és a februári előrehozott parlamenti választások toronymagas esélyesének számít, állandó határellenőrzés bevezetését javasolta, valamint azt, hogy a határról – az eddigi gyakorlattal ellentétben – fordítsanak vissza minden illegális, azaz belépésre nem jogosult menedékkérőt, és gyorsítsák fel a maradásra nem jogosultak kitoloncolását.

A beadványt a parlament alsóháza múlt szerdán első olvasatban 348 igen szavazattal, 345 ellenében és 10 tartózkodás mellett elfogadta. A CDU-CSU 187 képviselője mellett igennel szavazott 80 liberális és 6 frakción kívüli honatya, valamint a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) 75 képviselője is. Nemmel voksoltak a jelenlegi kormánypártok (szociáldemokraták, Zöldek), valamint a Baloldal nevű párt képviselői.    

A beadvány elfogadása óriási botrányt keltett a német mainstream pártok és a média körében – elsősorban nem is a migráció tervezett jelentős szigorítása, hanem amiatt, hogy azt az általuk szélsőjobboldalinak tartott AfD támogatásával fogadták el. Ilyesmire itt korábban még soha nem volt példa. (Az vita tárgya, hogy az AfD valóban szélsőjobboldali vagy „csak” simán populista jobboldali párt – ők maguk egyébként konzervatív-liberális erőként definiálják magukat.)

A tiltakozók történelmi napról, botrányról és egy tabu megtöréséről beszéltek, és figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a beadványt a liberális és a BSW-képviselők is megszavazták, valamint azt is, hogy Friedrich Merz, a CDU elnöke már a voksolás előtt élesen és egyértelműen elhatárolódott az AfD-től, és az ország érdekére hivatkozva kérte minden képviselőtől a javaslat támogatását.

Még Merkel is megszólalt

A felzúdulás komolyságát jelezi, hogy még Angela Merkel – aki mintegy két évtizedig évig volt a CDU elnöke és 16 évig Németország kancellárja, és aki a 2015-ös migrációs válság idején megnyitotta a határokat menedékkérők tömegei előtt – is megszólalt (pedig a nagypolitikából távozása óta csak nagyon ritkán teszi ezt), és közleményében élesen bírálta Merzet. Szerinte hiba volt egy olyan helyzet előidézése, amely nyomán a beadvány az AfD szavazataival kapott többséget.

A tiltakozáshullám után előállt óriási nyomásnak alighanem komoly szerepe volt abban, hogy a Bundestag múlt pénteken, második olvasatban már elutasította a törvényjavaslatot 349 nem szavazattal, 338 igen ellenében.

Ezúttal egységesen csak az AfD szavazott igennel, a CDU-CSU képviselői közül 12-en nem voksoltak, a liberális képviselők negyede szintén nem vett részt a szavazáson vagy tartózkodott (2-en pedig nemmel szavaztak), a BSW 10 képviselőjéből pedig csak 7-en szavazták meg azt.

A törvényjavaslat elutasítását a kormánypártok megkönnyebbüléssel fogadták, hétvégén pedig több német nagyvárosban is tömegek tüntettek a „szélsőjobb” ellen – a migráció szigorítására tett kísérlet egyelőre elbukott.

A politikai elit vaksága

Mi mindennek a tanulsága? Talán az, hogy a német politikai elit megint célt tévesztett. Ahelyett, hogy a tömeges illegális migráció okozta, sajnos nagyon is valós problémák – bűnözés növekedése, ellátórendszerek túlterheltsége, társadalmi aggodalmak – enyhítésére tett volna érdemi lépést, a CDU-CSU-AfD „szövetséget” vette célba, és szélsőjobboldali veszéllyel riogat (pedig az AfD hatalomra kerülésére rövidtávon nincs esély, hiszen egyik párt sem hajlandó összefogni vele).

Mindezzel a politikai elit a kívánttal ellentétes hatást érhet el, és tovább erősítheti az AfD-t, amelyet már most is a szavazók mintegy ötöde támogat.

„Ez az önök átkozott politikájának az eredménye. És ezek a szavazók nem nácik. Ezeknek a szavazóknak legitim kívánságai vannak. És aki azt szeretné, hogy ez a párt, amelynek soraiban valóban vannak szélsőjobboldaliak és neonácik, és amely már Donald Trump németországi jobbkezének tekinti magát, ne legyen még erősebb, az jobban tenné, ha ezeknek a választóknak a kívánságait végre komolyan venné. És nem csak az övékét, hanem az emberek nagy többségének kívánságát is, amely a migráció korlátozásáról szól”, mondta Sahra Wagenknecht.

Ő szintén úgy véli, hogy a szavazás körül keltett hisztéria valójában az AfD malmára hajtja a vizet. Utalt arra, hogy ha ez így megy tovább, akkor 2029-ben (ekkor lesz a következő rendes parlamenti választás) az AfD adja majd a kancellárt – ő ezt nem szeretné.

Sahra Wagenknecht abszolút fején találta a szöget – üzenetét pedig korántsem csak Németországban lenne érdemes meghallani.          

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.                            

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
Szubjektív Válság az EU és Szerbia között: válaszúthoz érkeztek
Káncz Csaba | 2025. szeptember 16. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG