2024. május 31. Egy 25 éves afgán férfi halálra késel egy rendőrt, további öt személyt pedig súlyosan megsebesít a baden-württembergi Mannheim központjában egy, a politikai iszlámról szóló rendezvényen. Az elkövető 2013-ban érkezett kísérő nélküli kiskorú menekültként bátyjával Németországba.

2024. augusztus 23. Egy 26 éves szíriai férfi halálra késel három embert – egy 56 éves nőt, valamint egy 56 és egy 67 éves férfit  –, további négyet pedig életveszélyesen megsebesít az északrajna-vesztfáliai Solingenben, a Sokszínűség ünnepe nevű rendezvényen. A német hatóságok terrorcselekményként kezelik a történteket. Az elkövető 2022-ben érkezett illegálisan Németországba, menedékkérelmét azonban a hatóságok elutasították, emiatt ki kellett volna toloncolni.

2025. január 22. Egy 28 éves afgán férfi késsel támad egy óvodáscsoportra a bajorországi Aschaffenburgban egy parkban. Egy kétéves kisgyermeket és egy 41 éves férfit, aki az óvónők segítségére sietett, megöl. A pszichikai zavarokkal küzdő, drogfüggő elkövető 2022-ben érkezett szintén illegálisan Németországba. Menekültkérelmét a német hatóságok elutasították, szintén el kellett volna hagynia az országot.

Bő fél éven belül három brutális, afgán és szír bevándorlók által elkövetett támadás rázta meg a német közvéleményt – és akkor még nem beszéltünk a magdeburgi támadásról tavaly decemberben, amikor egy szaúd-arábiai származású férfi a karácsonyi vásárba hajtott autójával, és hat embert gázolt halálra.

Határlezárás, őrizet, tömeges kitoloncolások 

Bár a német politika mindegyik gyilkosság után fokozódó szigort ígért, az újabb és újabb rémtettek nem szűntek meg. A szerdai késelés után azonban, úgy tűnik, tényleg betelt a pohár: a februári előrehozott parlamenti választás toronymagas esélyese, a Kereszténydemokrata Unió (CDU)-Keresztényszociális Unió (CSU) drasztikus és azonnali migrációellenes intézkedéseket ígér kormányra kerülése esetén.

„Amennyiben Németország kancellárjává választanak, hivatalba lépésem első napján utasítani fogom a belügyminisztériumot (…), hogy tartósan ellenőrizze a német államhatárt minden szomszédunk esetében, és kivétel nélkül akadályozzon meg minden illegális beutazást” – jelentette be Friedrich Merz, a CDU elnöke Berlinben.   

Hozzátette: mivel az uniós szabályok nem működnek, választási győzelme esetén a német jogszabályoknak adna elsőbbséget. Az intézkedés kimondottan azokra is vonatkozna, akik „védelemre nyújtanak be igényt”.

Merz emellett követelte, hogy a jelenlegi kormány helyezze tömegesen őrizet alá az országból kiutasított személyeket, ne hagyja magára a tartományokat a visszatoloncolások végrehajtásában, és a lehető leggyorsabban szabadítson fel épületeket (üresen álló laktanyákat, zárt területen fekvő konténerlakásokat), hogy a jelenleginél sokkal több kiutasított személyt tudjanak őrizet alá helyezni.

Szerinte elfogadhatatlan, hogy jelenleg mindössze 750 ilyen hely áll rendelkezésre, miközben 42 ezer kiutasított személy van Németországban – esetükben a kitoloncolás már végrehajtható. További 180 ezer személyt szintén kiutasítottak a hatóságok, de egyelőre megtűrik őket.

A CDU-vezér szerint a törvényeket úgy kell módosítani, hogy minden kiutasítandó bűnözőt és veszélyesnek ítélt személyt határozatlan időre őrizetbe lehessen venni, amíg ki nem toloncolják, a rendőrség pedig az ellenőrzések során letartóztathassa a kiutasított személyeket.

Merz – mint mondta – nem akarja elfogadni, hogy a mannheimi, a solingeni és az aschaffenburgi támadások megszokottá váljanak. Azt is kiemelte, hogy kizárólag olyan pártokkal hajlandó kormánykoalícióra lépni, amelyek támogatják követeléseit.

„Én nem fogok más utat választani. Aki velem akar tartani, annak igazodnia kell ehhez az öt ponthoz. Ezekben a témákban nem lehetségesek többé kompromisszumok” – fogalmazott.            

Szembefordulás a merkeli politikával  

Szintén teljes fordulatot ígért a migrációs politikában a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke. Markus Söder szerint gyakorlatilag le fogják zárni a határokat az illegális migráció előtt.

„Azt kell mottóként kitűznünk, hogy a biztonság mindenekelőtt” – jelentette ki. Németország egy humánus ország, de ez az elv „nem mehet a saját lakosság kárára”. Ha a CDU-CSU kerül kormányra, akkor a migrációs politika alapelve a „nulla tolerancia, nulla kompromisszum” lesz – fűzte hozzá.

Szerinte az alapcél, hogy „kevesebben jöjjenek be, és többen menjenek el”. Ennek érdekében rendszeres kitoloncolásokra is szükség van.

Mindez azt jelenti, hogy a CDU-CSU élesen szembefordul a CDU-t évtizedekig vezető korábbi kancellár, Angela Merkel bevándorláspolitikájával, és gyakorlatilag hasonló elveket követ, mint a magyar kormány. Az elmúlt években persze számos európai ország szigorított már ezen a téren, és a legnagyobb magyar ellenzéki erő, a Tisza Párt is szigorú migrációs politikát ígér, és megtartaná a déli határkerítést.      

Merkel a 2015-ös migrációs válság idején és után milliószámra engedte be a menedékkérőket az országba humanitárius szempontokra hivatkozva, gyakorlatilag érdemi szűrés nélkül. A migrációs nyomás az elmúlt években is jelentős volt: még tavaly is negyedmillió menekültkérelmet fogadtak be a német hatóságok.   

Riasztó statisztikák

Azt, hogy a tömeges és illegális migráció valóban komoly problémákat okoz Németországban, a statisztikák is jelzik. A Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal adatai szerint 2023-ban több mint 2,2 millió gyanúsítottat regisztráltak minden bűnesetet tekintve, közülük több mint 900 ezer nem német állampolgár volt – ez 41 százalékos részaránynak felel meg.

A gyilkosságok és emberölések esetében 44 százalék, a nemi erőszak és más szexuális jellegű bűncselekmények esetében 37 százalék, a rablások esetében 46 százalék volt a nem német állampolgárok aránya.

Németország lakosságának 15,2 százaléka volt külföldi állampolgár 2023-ban – azaz a bűnelkövetéssel gyanúsítottak között két-háromszor nagyobb a külföldiek aránya, mint a társadalom egészében.

CDU-CSU-kormány jöhet

Az újabb késeléses támadást természetesen minden parlamenti párt elítélte – Olaf Scholz kancellár is elismerte, hogy „ez így nem mehet tovább”, és mindent meg kell tenniük, hogy ilyen dolgok ne történhessenek meg a jövőben.

A migráció terén a legradikálisabb programot az Alternatíva Németországért (AfD) képviseli, amelynek elnöke, Alice Weidel nagyszabású visszatelepítést, úgynevezett remigrációt helyezett kilátásba az illegális vagy beilleszkedni képtelen bevándorlók esetében hatalomra kerülése esetén – a radikális jobboldali párttal ugyanakkor egyetlen más párt sem hajlandó szövetkezni.

A legfrissebb kutatások szerint a CDU-CSU–t a választók 30 százaléka támogatja. Ezután következik az AfD (21 százalék) és a Német Szociáldemokrata Párt (15 százalék). A Zöldek 14, a liberálisok 4, a radikális baloldali pártok (Die Linke, Sahra Wagenknecht Szövetség) pedig 4-5 százalékra számíthatnak jelen állás szerint.