„Elég volt!” Ezekkel a szavakkal kommentálta Friedrich Merz, a legerősebb, de jelenleg még ellenzékben lévő németországi párt, a Kereszténydemokrata Unió (CSU) elnöke azt a merényletet, amely túlzás nélkül megrázta az egész országot, és amely a migrációs politikájának újragondolására kényszerítheti a bevándorlókkal és menedékkérőkkel szemben eddig felettébb nagyvonalú német politikát.
Mészárlás a sokszínűség ünnepén
Múlt péntek este egy 26 éves szír férfi késsel megölt három embert – egy 56 éves nőt, valamint egy 56 és 67 éves férfit –, további négyet pedig életveszélyesen megsebesített az északrajna-vesztfáliai Solingenben, a Sokszínűség ünnepe nevű rendezvényen, amelyet a város fennállásának 350. évfordulója alkalmából tartottak.
A tettes, aki elmenekült a helyszínről, egy nappal később azonban feladta magát, válogatás nélkül támadt az emberekre, egy rendőrségi jelentés szerint Allah Akbar kiáltással. A német hatóságok terrorcselekményként kezelik a történteket.
Fotó: EPA/Christopher Neundorf
A szír férfi 2022-ben érkezett Németországba, menedékkérelmet nyújtott be, de azt a német hatóságok elutasították. Emiatt Bulgáriába kellett volna kitoloncolni – itt lépett be ugyanis az EU területére –, ez azonban nem történt meg. Sőt, tavaly év végén a német Migráció- és Menekültügyi Hivatal ismét védelemben részesítette, így került végül a solingeni menekültszállásra, majd gyilkolt minden ok nélkül.
Az Iszlám Állam terrorszervezet magára vállalta a támadást – a hatóságok még vizsgálják, hogy volt-e valóban kapcsolata az elkövetővel.
Mi kell még, hogy észhez térjenek?
Ennyi röviden a tragikus történet, amely sajnos korántsem egyedi. „Az elmúlt hónapokban késes támadások egész sorozata történt, amelyeknek számos áldozata volt Németországban. (…) A solingeni terrorcselekmény óta abszolút nyilvánvaló: nem a kések jelentik a problémát, hanem azok az emberek, akik azzal szaladgálnak. Az esetek többségében menekültekről van szó, és többnyire iszlamista indíték áll a háttérben” – írta Friedrich Merz keményhangú üzenetében.
Később pedig az első számú német köztelevízió, az ARD műsorában hozzátette: „Ha Solingen nem hoz fordulatot a kormánykoalíció politikájában, akkor nem tudom, minek kellene még történnie ahhoz, hogy néhány ember itt végre észhez térjen.”
A nyilatkozatokat és a médiavisszhangot tekintve aligha túlzás azt állítani, hogy a solingeni merénylet megdöbbenést és haragot váltott ki szerte Németországban.
És már korántsem csak a CDU vagy az alapból bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) követel változást, hanem liberális és baloldali politikusok is – a vita most már azon megy, hogy pontosan mit is kellene tenni.
Ötből két bűnelkövető külföldi
Bár általánosítani és egész csoportokat megbélyegezni nyilván nem szabad, a tömeges és illegális bevándorlás, a menedékjoggal való visszaélés, valamint az integrációs hiányosságok komoly társadalmi problémákat okoznak, ahogy ezt a bűnügyi statisztikák is bizonyítják.
A Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal adatai szerint tavaly több mint 2,2 millió gyanúsítottat regisztráltak minden bűnesetet tekintve, közülük több mint 900 ezer nem német állampolgár volt – ez 41 százalékos részaránynak felel meg.
Miközben a német bűnelkövetők száma az elmúlt öt évben 1,3 millió környékén stagnált, addig a nem németek aránya 2021 és 2023 között 44 százalékkal emelkedett.
A hivatal adataiból az is kiderül, hogy a gyilkossággal és emberöléssel gyanúsítottak 44 százaléka nem német állampolgár – számuk az elmúlt öt évben 1100 és 1200 között mozgott évente, és 2023-ban volt a legnagyobb.
A nemi erőszakkal és más szexuális jellegű bűncselekménnyel gyanúsítottak 37 százaléka volt külföldi: számuk mintegy 3 ezerről 3800 fölé nőtt az elmúlt öt évben.
A legmagasabb részarányt a rablások esetében jegyezték fel: ebben a kategóriában a gyanúsítottak csaknem fele (46 százalék) nem német – számuk 2021 óta több mint 1,5-szeresére, 15 ezerre nőtt.
Összehasonlításul: a Német Statisztikai Hivatal szerint Németország lakosságának 15,2 százaléka volt külföldi állampolgár 2023-ban – azaz a bűnelkövetők között 2-3 szor nagyobb a külföldiek aránya, mint a társadalom egészében.
Mit javasol a CDU?
De visszatérve az eredeti kérdésre: mit lehetne tenni? Friedrich Merz nagyon konkrét és – német mércével mérve – drasztikus intézkedéseket javasol.
Szerinte egyrészt nem szabad többé befogadni afgán és szíriai menekülteket, és lehetővé kell tenni a kitoloncolást ezekbe az országokba. Másrészt azonnali hatállyal meg kell vonni a tartózkodási engedélyt attól a személytől, aki menekültként – például látogatás céljából – hazautazik. Harmadrészt állandó ellenőrzést kell bevezetni a határokon, azok pedig, akik biztonságos harmadik országból érkeznek, nem maradhatnak Németországban.
A CDU elnöke azt is javasolja, hogy „a kiutasított bűnelkövetőket” korlátlan ideig őrizetben lehessen tartani. Emellett megszüntetné a mostani kormány által bevezetett könnyítéseket a honosításnál, valamint „alapvetően kerülné” a kettős állampolgárságot.
Friedrich Merz egyúttal a szociáldemokrata dán kormányt állította példaként Olaf Scholz kancellár – egyben a német Szociáldemokrata Párt vezetője – elé: Dánia már évek óta az általa követelthez hasonló bevándorláspolitikát folytat nagy sikerrel, és ezáltal kifogja a szelet a radikális jobboldal vitorlájából.
A nagy kérdés persze az, hogy mi valósul meg mindebből. A Zöldek aligha támogatnák Merz terveit, de a liberálisok és a szociáldemokraták is csak igen korlátozottan. A CDU elnöke mindenesetre felajánlotta pártja támogatását a német törvényhozás alsóházában, a Bundestagban: a szociáldemokratákkal együtt ugyanis többsége lenne az erről rendelkező törvények elfogadásához.
Olaf Scholz terrorizmusnak nevezte a mészárlást, a tettes kemény megbüntetését követelte, szükség esetén pedig „jogi változásokat” is elképzelhetőnek tart – már korábban bejelentette például, hogy ismét lehetővé tenné a súlyos bűnelkövetők kitoloncolását Afganisztánba és Szíriába.
A nép már ítéletet mondott
A választók akarata egyértelműnek tűnik: a CDU/CSU-pártszövetség támogatottsága a solingeni vérengzés után egy százalékponttal, 31,5 százalékra nőtt, amivel utcahosszal vezeti a népszerűségi versenyt. A második helyen 18,5 százalékkal a már eddig is erősen bevándorlásellenes AfD áll, amely ráadásul számos keleti tartományban már a legerősebb politikai erő.
Csak ezután következnek a kormányzó szociáldemokraták (15 százalék), a Zöldek (11 százalék) és a liberálisok (5 százalék).
Németországban tehát jelenleg két olyan párt a legnépszerűbb, amely a menekült- és migrációs politika jelentős szigorítását követeli.
Úgy tűnik, hogy a fordulat már csak idő kérdése.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
