7p

Állandó határellenőrzés, a szír és afgán menedékkérők befogadásának leállítása, a könnyített honosítás megszüntetése – többek között ezt javasolja a legerősebb németországi párt vezetője a solingeni terrortámadás után. A szír menedékkérő mészárlása „csak” a jéghegy csúcsa: tavaly a bűnelkövetők 41 százaléka külföldi állampolgár volt Németországban. Nagyító alatt ezúttal a német bevándorlási probléma.

„Elég volt!” Ezekkel a szavakkal kommentálta Friedrich Merz, a legerősebb, de jelenleg még ellenzékben lévő németországi párt, a Kereszténydemokrata Unió (CSU) elnöke azt a merényletet, amely túlzás nélkül megrázta az egész országot, és amely a migrációs politikájának újragondolására kényszerítheti a bevándorlókkal és menedékkérőkkel szemben eddig felettébb nagyvonalú német politikát.

Mészárlás a sokszínűség ünnepén 

Múlt péntek este egy 26 éves szír férfi késsel megölt három embert – egy 56 éves nőt, valamint egy 56 és 67 éves férfit  –, további négyet pedig életveszélyesen megsebesített az északrajna-vesztfáliai Solingenben, a Sokszínűség ünnepe nevű rendezvényen, amelyet a város fennállásának 350. évfordulója alkalmából tartottak.

A tettes, aki elmenekült a helyszínről, egy nappal később azonban feladta magát, válogatás nélkül támadt az emberekre, egy rendőrségi jelentés szerint Allah Akbar kiáltással. A német hatóságok terrorcselekményként kezelik a történteket.

A solingeni mészárlás áldozataira emlékeznek helyiek 2024. augusztus 26-án
A solingeni mészárlás áldozataira emlékeznek helyiek 2024. augusztus 26-án
Fotó: EPA/Christopher Neundorf

A szír férfi 2022-ben érkezett Németországba, menedékkérelmet nyújtott be, de azt a német hatóságok elutasították. Emiatt Bulgáriába kellett volna kitoloncolni – itt lépett be ugyanis az EU területére –, ez azonban nem történt meg. Sőt, tavaly év végén a német Migráció- és Menekültügyi Hivatal ismét védelemben részesítette, így került végül a solingeni menekültszállásra, majd gyilkolt minden ok nélkül.

Az Iszlám Állam terrorszervezet magára vállalta a támadást – a hatóságok még vizsgálják, hogy volt-e valóban kapcsolata az elkövetővel.  

Mi kell még, hogy észhez térjenek?

Ennyi röviden a tragikus történet, amely sajnos korántsem egyedi. „Az elmúlt hónapokban késes támadások egész sorozata történt, amelyeknek számos áldozata volt Németországban. (…) A solingeni terrorcselekmény óta abszolút nyilvánvaló: nem a kések jelentik a problémát, hanem azok az emberek, akik azzal szaladgálnak. Az esetek többségében menekültekről van szó, és többnyire iszlamista indíték áll a háttérben” – írta Friedrich Merz keményhangú üzenetében.

Később pedig az első számú német köztelevízió, az ARD műsorában hozzátette: „Ha Solingen nem hoz fordulatot a kormánykoalíció politikájában, akkor nem tudom, minek kellene még történnie ahhoz, hogy néhány ember itt végre észhez térjen.”

A nyilatkozatokat és a médiavisszhangot tekintve aligha túlzás azt állítani, hogy a solingeni merénylet megdöbbenést és haragot váltott ki szerte Németországban.

És már korántsem csak a CDU vagy az alapból bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) követel változást, hanem liberális és baloldali politikusok is – a vita most már azon megy, hogy pontosan mit is kellene tenni.  

Ötből két bűnelkövető külföldi 

Bár általánosítani és egész csoportokat megbélyegezni nyilván nem szabad, a tömeges és illegális bevándorlás, a menedékjoggal való visszaélés, valamint az integrációs hiányosságok komoly társadalmi problémákat okoznak, ahogy ezt a bűnügyi statisztikák is bizonyítják.

A Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal adatai szerint tavaly több mint 2,2 millió gyanúsítottat regisztráltak minden bűnesetet tekintve, közülük több mint 900 ezer nem német állampolgár volt – ez 41 százalékos részaránynak felel meg.

Miközben a német bűnelkövetők száma az elmúlt öt évben 1,3 millió környékén stagnált, addig a nem németek aránya 2021 és 2023 között 44 százalékkal emelkedett.

A hivatal adataiból az is kiderül, hogy a gyilkossággal és emberöléssel gyanúsítottak 44 százaléka nem német állampolgár – számuk az elmúlt öt évben 1100 és 1200 között mozgott évente, és 2023-ban volt a legnagyobb.

A nemi erőszakkal és más szexuális jellegű bűncselekménnyel gyanúsítottak 37 százaléka volt külföldi: számuk mintegy 3 ezerről 3800 fölé nőtt az elmúlt öt évben.

A legmagasabb részarányt a rablások esetében jegyezték fel: ebben a kategóriában a gyanúsítottak csaknem fele (46 százalék) nem német – számuk 2021 óta több mint 1,5-szeresére, 15 ezerre nőtt.

Összehasonlításul: a Német Statisztikai Hivatal szerint Németország lakosságának 15,2 százaléka volt külföldi állampolgár 2023-ban – azaz a bűnelkövetők között 2-3 szor nagyobb a külföldiek aránya, mint a társadalom egészében.

Mit javasol a CDU?  

De visszatérve az eredeti kérdésre: mit lehetne tenni? Friedrich Merz nagyon konkrét és – német mércével mérve – drasztikus intézkedéseket javasol.

Szerinte egyrészt nem szabad többé befogadni afgán és szíriai menekülteket, és lehetővé kell tenni a kitoloncolást ezekbe az országokba. Másrészt azonnali hatállyal meg kell vonni a tartózkodási engedélyt attól a személytől, aki menekültként – például látogatás céljából – hazautazik. Harmadrészt állandó ellenőrzést kell bevezetni a határokon, azok pedig, akik biztonságos harmadik országból érkeznek, nem maradhatnak Németországban.

A CDU elnöke azt is javasolja, hogy „a kiutasított bűnelkövetőket” korlátlan ideig őrizetben lehessen tartani. Emellett megszüntetné a mostani kormány által bevezetett könnyítéseket a honosításnál, valamint „alapvetően kerülné” a kettős állampolgárságot.

Friedrich Merz egyúttal a szociáldemokrata dán kormányt állította példaként Olaf Scholz kancellár – egyben a német Szociáldemokrata Párt vezetője – elé: Dánia már évek óta az általa követelthez hasonló bevándorláspolitikát folytat nagy sikerrel, és ezáltal kifogja a szelet a radikális jobboldal vitorlájából.

A nagy kérdés persze az, hogy mi valósul meg mindebből. A Zöldek aligha támogatnák Merz terveit, de a liberálisok és a szociáldemokraták is csak igen korlátozottan. A CDU elnöke mindenesetre felajánlotta pártja támogatását a német törvényhozás alsóházában, a Bundestagban: a szociáldemokratákkal együtt ugyanis többsége lenne az erről rendelkező törvények elfogadásához.

Olaf Scholz terrorizmusnak nevezte a mészárlást, a tettes kemény megbüntetését követelte, szükség esetén pedig „jogi változásokat” is elképzelhetőnek tart – már korábban bejelentette például, hogy ismét lehetővé tenné a súlyos bűnelkövetők kitoloncolását Afganisztánba és Szíriába.

A nép már ítéletet mondott

A választók akarata egyértelműnek tűnik: a CDU/CSU-pártszövetség támogatottsága a solingeni vérengzés után egy százalékponttal, 31,5 százalékra nőtt, amivel utcahosszal vezeti a népszerűségi versenyt. A második helyen 18,5 százalékkal a már eddig is erősen bevándorlásellenes AfD áll, amely ráadásul számos keleti tartományban már a legerősebb politikai erő.

Csak ezután következnek a kormányzó szociáldemokraták (15 százalék), a Zöldek (11 százalék) és a liberálisok (5 százalék). 

Németországban tehát jelenleg két olyan párt a legnépszerűbb, amely a menekült- és migrációs politika jelentős szigorítását követeli.

Úgy tűnik, hogy a fordulat már csak idő kérdése.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Fogolycsere hozhat áttörést a gázai háború lezárásához?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 18:35
Amerikai csúcsdiplomaták és regionális szereplők vesznek részt Izrael és a Hamász közvetett tárgyalásainak harmadik napján Egyiptomban.
Nemzetközi Szijjártó Péter kiakadt: „Donald Tusk szerint rendben van, ha valaki felrobbant egy gázvezetéket”
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 17:08
A miniszter Facebookon reagált Tusk tegnapi nyilatkozatára.
Nemzetközi Macron fellélegezhet? Összehozhatta a kiegyezést a bukott miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 16:42
Lecornu viszonylag sikeresen tárgyalt.
Nemzetközi Trump átlépi a vörös vonalat? Polgármestert és kormányzót küldene börtönbe
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 15:48
Az amerikai elnök ismét fenyegetőzött.
Nemzetközi Közzétették Gáza szomorú listáját: több mint 18 ezer gyerek halt meg Izrael offenzívájában
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 13:55
Az összes áldozat közel harmada gyerek. 
Nemzetközi Izrael megint segélyszállító hajókat tartóztatott fel
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 11:36
Olaszországból indultak az aktivisták.
Nemzetközi Trump a tűzzel játszik: olyan ügybe tenyerelt bele, amibe nem kellett volna?
Kollár Dóra | 2025. október 8. 10:22
Politikai veszteséget is hozhat a jelenlegi kormányzati leállás az Egyesült Államokban. 
Nemzetközi Vlagyimir Putyin elárulta, hány települést foglaltak el az idén
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 06:35
Csaknem ötezer négyzetkilométer területet foglalt el idén az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Nemzetközi A teljes régió stabilitását hátbalőtte Izrael Katarban
Litván Dániel | 2025. október 8. 05:44
Kiderült, miért nem védték meg az amerikai fegyverek Dohát. De mi lesz ebből hosszabb távon? Izrael vörös vonalat lépett át, van még visszaút?
Nemzetközi Tényleg megtámadja Oroszország Lengyelországot? Ezt gondolják a moszkvai fiatalok
Wéber Balázs | 2025. október 7. 18:43
Európában egyre terjed a félelem, hogy Oroszország Ukrajna után egy uniós tagországra is kivetheti a hálóját. A Kreml szerint nincsenek ilyen tervek. De mit gondolnak erről az orosz átlagemberek, és mennyire van elegük a háborúból? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG