Észak-Korea tegnap 23 rakétát lőtt ki keleti és nyugati partjairól – egy közülük minden eddiginél délebbre eső vizeken landolt. Ráadásul 100-nál is több tüzérségi löveget lőtt a dél-koreai ütközőzónához. Szöulban és Tokióban összehívták a nemzetbiztonsági tanácsot a félszigeten eszkalálódó feszültség miatt.
A kilövésekre alig néhány órával azután került sor, hogy Phenjan az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától követelte a napok óta zajló nagyszabású közös hadgyakorlatuk (Vigilant Storm) leállítását. Észak-Korea nyilatkozatban közölte, hogy „a katonai elhamarkodottság és a provokáció többé nem tűrhető”.
A nukleáris kérdés a félszigeten
Szeptemberben Észak-Korea törvényt fogadott el, amelyben nukleáris állammá nyilvánította magát. Kim Dzsongun elnök ezt a fejleményt „visszafordíthatatlannak” nevezte, és kizárta a jövőbeni tárgyalásokat a nukleáris leszerelésről. Emellett elrendelte Észak-Korea történetének egyetlen évében lezajló legtöbb rakétakísérletét – miközben a hetedik nukleáris kísérlet sem lehet messze.
Dél-Koreában az önálló atomfegyver-kapacitás megteremtéséről szóló viták végső fázisba jutottak. Ennek keretében számos kérdéssel foglalkoznak, beleértve annak stratégiai jelentőségét, a műveleti hasznosságot, az Egyesült Államok szövetségére gyakorolt hatását, azt, hogy ez hogyan fogja befolyásolni a Koreai-félsziget erőegyensúlyát, valamint a regionális fegyverkezési versenyhez való hozzájárulását.
Elképesztő ütőerőt építenek
A kommunista észak-koreai diktatúra fenyegetésével szemben az 51 millió lakosú Dél-Korea mintegy 555 ezer katonából álló hadsereget tart fenn, amely
a világ nyolcadik legnagyobb állandó hadserege.
Összehasonlításképpen: a 126 millió lakosú Japánnak mindössze 246 ezer hivatásos katonája van.
A szöuli politikusok már korán a hazai fegyvergyártók fejlesztésére és termékeik megvásárlására szólítottak fel. Ezen túlmenően 2006-ban a hadsereg, a légierő és a haditengerészet beszerzését egy közbeszerzési hatóságban központosították, az átfedések elkerülése, valamint a katonaság és az ipar közötti koordináció fokozása érdekében. A 2017-es hivatalba lépése után a baloldali Mun Dzse In elnök a fegyverexportot kiemelten kezelte.
Kétszer olyan arányú védelmi kiadás, mint Japánban
2018-ban Mun elnök elindította a katonai reformprogramját („Defense Reform 2.0”). Az ambiciózus cél: a hatékonyság javítása kevesebb katonával és egyúttal a fegyverimporttól való függés csökkentése. Öt éves hivatali ideje alatt Mun mintegy ötödével növelte a fegyverkezési költségvetést.
A japán védelemről szóló fehér könyv szerint
Dél-Korea bruttó hazai termékének körülbelül 2,6 százalékát fekteti fegyverkezésbe,
ami százalékban kifejezve körülbelül kétszer annyit, mint Japán – vagy Németország – esetében.
Mivel a hazai piac erős bázis, a fegyvergyártó cégeknek képesnek kell lenniük arra, hogy globálisan jobban versenyezzenek a hagyományos fegyverexportőrökkel. Ugyanakkor Mun a külföldi utazásokat a koreai hadifelszerelések promóciós eseményévé is alakította. Például 2021 végén tért vissza ausztráliai útjáról, ahol 30 darab K9 tarackot sikerült eladnia. Egy hónappal később megszervezte a Cheungung-2 rakétavédelmi rendszer eladását az Egyesült Arab Emírségekbe.
Mun konzervatív utódja, Jun Szuk Jol folytatja ezt a hagyományt. A júliusi NATO-csúcs oldalvizein az esetleges fegyverüzletekről szóló tárgyalások is a program részét képezték számára.
Az egyre bizonytalanabb kelet-ázsiai biztonsági helyzet miatt Dél-Korea folytatja saját felfegyverzését is. Ez bizony érthető, hiszen
Kína, Észak-Korea és Oroszország esetében a négy szomszédból három meglehetősen ellenséges atomhatalomnak számít.
Csak Japán szövetségese a védelmező hatalomnak, az USA-nak – de nem Dél-Koreának.
Európai országok a célkeresztben
Júliusban a lengyel kormány aláírt 980 darab dél-koreai K2 Black Panther tank, 648 darab K9 tarack és 48 darab FA-50 vadászrepülő megvételéról egy átfogó adásvételi szerződést. Az elképesztő nagyságrendű vásárlás oka az, hogy Lengyelország nagy mennyiségű katonai felszerelést szállít Ukrajnába, egyben radikális modernizációt hajt végre saját haderejében. Mariusz Błaszczak védelmi miniszter az aláírási ceremónián azt mondta, hogy meg kell szüntetni a földi és a légierő hiányosságait.
A 13,8 milliárd dollárnak megfelelő mennyiséggel ez a dél-koreai védelmi ipar messze legnagyobb fegyverüzlete. A szerződés a NATO-országokba irányuló további export kapujának is tekinthető.
Norvégia a célkeresztbe került. Ott a német Leopard tank versenyez a Hyundai Rotem K2-vel. Más országok is érdeklődnek a „Made in Korea” hadifelszerelés iránt, főleg, hogy a dél-koreai-amerikai szövetség miatt hasonló a NATO-szabványokhoz.
Gyors növekedés
Az elmúlt öt évben Észak-Korea szomszédja gyorsabban növelte fegyverexportját, mint bármely más ország a világon. 2017 és 2021 között 177 százalékkal nőttek. Jóval lemaradt Ausztrália 98 százalékkal és Franciaország 59 százalékkal.
Dél-Korea mára a 8. helyre emelkedett a világ fegyverexportőrei között. 2000-ben a stockholmi békekutató intézet (SIPRI) szerint az ország még csak a 31. helyen állt. Ezzel persze még korántsem értek véget Dél-Korea ambíciói, ahogy azt Mun 2021-ben bejelentette egy helyi fegyvervásáron.
A védelmi ipar fontos nemzeti növekedési motor lesz, amely túlmutat a nemzetvédelmen
– ígérte Mun. A vásárra ráadásul a Korea Aerospace Industries és a Lockheed Martin amerikai fegyveripari csoporttal közösen kifejlesztett FA-50 típusú repülőgép fedélzetén repült.
A fegyverpiac meghódítására az exportáló nemzet egy régi receptet alkalmaz, amely már bevált a hajógyártásban és az elektronikai iparban: jó minőséget alacsonyabb áron. Az FA-50-es repülőgépek, amelyeket Dél-Korea jelenleg Lengyelországnak szállít, kevesebb mint a felébe kerül, mint egy belépő szintű amerikai F-35-ös vadászrepülőgép.
Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
