<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Hogyan élték túl a válságot a vendéglátósok, fesztiválszervezők? Egyáltalán - túlélték?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Gerendai Károllyal - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. július 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A feldolgozatlan történelmi sérelmek és a feszült diplomáciai viszony most kereskedelmi háborúskodásba torkollott Japán és Dél-Korea között. A csetepaté a két fél között ráadásul éppen egy centenáriumi évben tört ki. Káncz Csaba jegyzete.
Mi van a mosolyok mögött? Mun Dzsein dél-koreai elnök és Abe Shinzo japán kormányfő az oszakai G20-csúcson 2019. június 28-án. EPA/YONHAP SOUTH KOREA

Az 1930-as években a vezető hatalmak diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatai viharos vizekre jutottak, az aláírt szerződések gyakorlatilag elvesztették jelentőségüket. Hasonlóan bomlott folyamatokat látunk napjainkban, ahol a Fehér Ház ura fenyeget háborúval egyik nap, hogy aztán kérdéses tartósságú megállapodást jelentsen be másnap és egy újabb fenyegetést harmadnap – legyen szó akár Kínáról, Észak-Koreáról avagy Iránról.

Újra örvényben

Ebben a már amúgy is feszült globális helyzetben Japán és Dél-Korea viharos diplomáciai kapcsolata gazdasági háborúskodásba torkollott. Japán bejelentette, hogy csütörtöktől szigorítja a csúcstechnológiai szektorban használt anyagok (például fluorozott poliimidek) exportjának engedélyezési folyamatát Dél-Korea felé, amely egy büntető jellegű válaszlépés amiatt, hogy Szöul háborús jóvátételre kötelezte tavaly októberben a Nippon Steel acélgyárat – amelyet Tokió elutasít.

A japán lépés negatívan érinti a dél-koreai chipgyártókat, nem véletlen, hogy tegnap az LG Electronics részvényei 2.52 százalékkal szakadtak be a szöuli tőzsdén. Pedig az amerikai-kínai kereskedelmi háborúskodás miatt májusban már amúgy is csökkent a dél-koreai ipari termelés, a raktárkészletek szintje pedig 21 éves csúcsra ugrott. Ezért az általános várakozások szerint Szöul a napokban fiskális és monetáris eszközökkel akarja élénkíteni a gazdaságot.

A múlt démonai nem nyugszanak

Káncz Csaba

Szöul és Tokió már két évtizede folytat éles vitát a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán uralomról és atrocitásokról. A dél-koreai kedélyeket nem hűti le a japán kormány érvelése, hogy 1965-ben a diplomáciai kapcsolatok felvételekor Tokió 800 millió dollárt fizetett kompenzációként – arról pedig igazán nem tehet, hogy az akkori szöuli kormány ebből alig juttatott a sértetteknek, az átutalt pénzt inkább az ország ipari termelésének beindítására fordította.

A dél-koreai kormányt és a polgárokat viszont hosszú ideje irritálja számos japán politikus évenkénti látogatása a háborús bűnösök sírjait is rejtő tokiói Jaszukuni-szentélybe, és felhánytorgatják a japán tankönyveket is, amelyek szerintük nem számolnak be valósághűen a múlt századi atrocitásokról. A Japán-ellenesség hevessége magyarázza, miért is nem követel a modern Szöul bocsánatkérést Észak-Koreától (holott az északiak több délit öltek meg a Koreai háborúban, mint a japánok a 35 éves megszállás alatt) és Pekingtől sem (holott Kína a felelős a megosztott félszigetért, mivel beavatkozott az összeomló északiak megsegítésére a Koreai háború alatt).

Borús centenárium

A kereskedelmi háborúskodás Tokió és Szöul között ráadásul éppen egy centenáriumi évben tör ki. Száz évvel ezelőtt harminchárom koreai értelmiségi a japán gyarmatosítás ellen szólalt fel. Talán nem is gondolták volna, hogy ezt felkelések sorozata követi majd, amely eseményeken több mint nyolcszázezer koreai vett részt. A felkelések leverése során legalább kilencszáz koreai vesztette életét, egy alkalommal pedig a rendőrség bezárta a tüntetőket egy templomba, majd leégette azt.

Dél-Korea elnöke, Mun Dzsein különösen fontosnak tartja az 1919-es megmozdulásokra való megemlékezést. Számára a Li Szin Man vezette Ideiglenes Kormányzat megalakulása 1919 szeptemberében a modern Korea létrejöttének első momentuma. Japán diplomaták most attól tartanak, hogy az évfordulós eseménysorozat tovább terheli majd a kétoldalú kapcsolatokat.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Bedöntheti-e az Orbán-kormányt a Pegasus-ügy? A hét videója
Izsó Márton - Ponyeczki Dóra - Wéber Balázs | 2021. július 23. 19:01
A lehallgatási botrány akár egy James Bond-film forgatókönyve is lehetne: egy kibercég kémprogramokat ad el autoriter hajlamú kormányoknak, amelyek azok segítségével politikusok, újságírók, cégvezetők telefonjait figyelik meg, a gyanú szerint politikai céllal. Sajtóhírek szerint az ügyben Magyarország is nyakig benne van. A magyar kormány nem cáfolja a szoftver beszerzését és használatát, de azt mondja, hogy semmi törvénytelen nem történt, az egész csak hisztéria. De tényleg csak erről van szó? Hol van a határ jogos és jogtalan megfigyelés között? Bízhatunk-e még egyáltalán a hatalomban? Lesz-e az ügynek bármilyen következménye? És emlékszünk-e még Edward Snowdenre vagy Julian Assange-re? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.  
Makro / Külgazdaság Megrohanták a magyarok Horvátországot
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 23. 17:37
Lényegesen nőtt a nyaralók száma.
Makro / Külgazdaság Egy ország, amely élen járt az oltásokban, most mégis fenyegeti a negyedik hullám
Privátbankár.hu | 2021. július 23. 14:46
Egymillió izraeli továbbra is elutasítja a koronavírus elleni oltást. A kormány most szankciókat helyezett kilátásba velük szemben, hogy útját állja a negyedik hullámnak. Eddig a lakosság 62 százalékát oltották be. Eközben kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, mennyire véd meg a Pfizer a súlyos megbetegedéstől a delta variánssal szemben.
Makro / Külgazdaság Izrael csökkentett a Pfizer-vakcina értékelésén
MTI | 2021. július 23. 08:59
 Izrael egészségügyi minisztériuma csütörtökön tovább csökkentette és már csak 39 százalékosra értékelte a Pfizer-BioNTech cégek által fejlesztett vakcina hatásosságát a koronavírus-fertőzés ellen, ugyanakkor közölte azt is, hogy a súlyos megbetegedés ellen 91,4 százalékban még mindig véd az oltóanyag.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: nagyon nehéz hónapok előtt állunk
Privátbankár.hu | 2021. július 23. 08:35
A miniszterelnök szerint januárban vagy februárban lehet népszavazás az általa gyermekvédelminek nevezett törvényről.    
Makro / Külgazdaság Újabb állami beszerzésekre szerződhet a Delta Systems Kft.
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 17:50
Mobiltelefonok beszerzésére kaphat állami megbízást a Delta Technologies Nyrt. leányvállalata, a Delta Systems Kft.
Makro / Külgazdaság Nem nyúlt az eurókamathoz az EKB
MTI | 2021. július 22. 14:52
Ahogy arra számítani lehetett.
Makro / Külgazdaság Angela Merkel szigorúbban ellenőriztetné, hogy kik férhetnek hozzá a kémszoftverekhez
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 13:20
Szerinte meg kéne előzni, hogy olyan országok is igénybe vehessék a programokat, ahol nem biztosított azok használatának hatósági ellenőrzése.
Makro / Külgazdaság A cseh és a holland olimpiai csapatban is találtak koronásokat
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 12:14
Versenyző és stábtag is van az újonnan azonosított fertőzöttek között.
Makro / Külgazdaság Alig emelkedik az oltottak száma - pedig az új fertőzötteké csendben növekszik
Privátbankár.hu | 2021. július 22. 09:31
Bár emelkedik a napi új fertőzöttek száma, a súlyos, kórházi kezelést igénylő esetek száma csökken - naponta csak pár ezer fővel nő az oltottak tábora.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos