|
| A KCNA észak-koreai hírügynökség által szeptember 4-én közreadott képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára megbeszélést folytat a párt elnökségi tanácsának tagjaival szeptember 3-án, miután Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajtott végre. (Fotó forrása: MTI/AP/KCNA/KNS) |
Phenjan hétfői, immár hatodik nukleáris tesztjének ereje első alkalommal lépte túl pusztító erejében a második világháború alatt Hirosimára és Nagaszakira dobott bombákét. Egyes szakértők mindazonáltal szkeptikusak Észak-Korea azon bejelentésével kapcsolatban, hogy ez alkalommal hidrogén bombát teszteltek, hiszen annak ereje kategóriákkal haladja meg az atombombáét. Phenjan tesztjének időzítése megalázó volt Kína számára, amely éppen a BRICS csoport 9. ülésének házigazdája, olyan prominens vendégekkel, mint például Putyin elnök.
EMP támadás
Az elemzőket mindenesetre a hétvégi észak-koreai kommunikációban egy új taktika felbukkanása kezdte felettébb nyugtalanítani. Az állami hírügynökség ugyanis azt állította, hogy az ország új bombája „egy multifunkcionális termonukleáris robbanófej, amelyet nagy magasságban is lehet detonálni egy szupererős elektromágneses hullám (EMP) támadás céljából”.
Az EMP pusztító hatását 1958-ban fedezték fel, amikor az USA kísérleti atomrobbantást hajtott végre 50 km-es magasságban, és ennek következményeként a kísérlet helyétől távoli Hawaii szigetén az utcai lámpák is kialudtak és a navigációs rendszerek a visszamaradó hullámok interferenciája miatt 18 órán keresztül üzemképtelenné váltak. A hagyományos nukleáris csapással ellentétben egy EMP nem okoz közvetlenül emberéletben kárt, de a megtámadott ország kritikus infrastruktúráját kiiktatja. Így közvetve emberek ezreinek halálához járul hozzá, hiszen például a kórházak leállnának.
Pusztító közvetett hatások
Az elektromágneses sugárzás a számítógépeket, a műholdas adóvevőket, a radarokat, a rádiókat, a modern gépkocsik fedélzeti rendszereit is képes működésképtelenné tenni, a szerkezet erejétől függő hatókörben. Egy ilyen csapásmérés mérhetetlen károkat okozna egy ország védelmi képességeiben és mindennapi életében is. Kórházak, erőművek, közművek, közlekedési rendszerek "nullázódnának le" egy pillanat töredéke alatt.
A legrosszabb forgatókönyv esetén a regionális áramszolgáltatók akár hónapokig képtelenek lennének visszaállítani szolgáltatásukat, további emberveszteségeket okozva. Egy 2008-as kongresszusi jelentés már felmérte az EMP támadás kihatását. A szerzők arra figyelmeztettek, hogy az „széleskörű és hosszan-tartó megbomlásához vezetne azon kritikus infrastruktúrák esetében, amelyek alátámasszák az amerikai társadalom szerkezetét”.
|
| Káncz Csaba |
Vannak szkeptikus hangok is
Egy augusztusi elemzés szerint Phenjan Tokióra, vagy Szöulra mérhetne EMP csapást, amely az agresszió egy politikailag elfogadhatóbb formája lenne. Ezzel Észak-Korea három legyet üthetne egy csapásra: közelebb kerülne egyesülése Dél-Koreával, bosszút állna Japánon a múlt századi megaláztatásokért és elismertetné Észak-Koreát, mint nagyhatalmat.
Egyes szkeptikus hangok szerint viszont Phenjannak túl komoly kihívást jelentene egy pontosan kalibrált, nagy pusztítást okozó EMP támadás kivitelezése. Ha nem pontosan mérik be a robbanás helyszínét olyan nagy magasságban, akkor az csupán a földi hálózatban marginális károkat okozna. Ezen hangok szerint Phenjan nagyobb statégiai pusztítást tudna elvégezni egy nagyváros elleni hagyományos nukleáris támadással.
Káncz Csaba jegyzete
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
