Mi történne, ha a NATO-szövetséges Észtországot – amely az elmúlt évtizedben GDP-jének 2 százalékát vagy annál többet költött védelemre – holnap megszállná Oroszország? Beavatkozna-e az Egyesült Államok, „hazardírozva a harmadik világháborúval” – ahogyan Trump kioktatta Zelenszkijt? Vagy Észtországtól elvárható lenne a „béke” letárgyalása, mert nincs „aduja”, ahogy Trump elnök mondaná?
Varsó riadót fúj
Nem véletlen, hogy a lengyel politikai osztály a Fehér Házban történt incidenst látva magasabb fokozatba kapcsolt. Andrzej Duda lengyel elnök elítélte Oroszországot „birodalmi kapzsisága” miatt a BBC-nek adott, március 15-én megjelent, széles körű interjúban. Duda egy március 13-án megjelent interjúban pedig egyenesen felszólította az Egyesült Államokat, hogy telepítse nukleáris fegyvereit Lengyelországba.
A nukleáris történelem
Lengyelország nem újonc az atomfegyverek befogadásában.
Az 1960-as évek elején a lengyel hadsereget két szovjet nukleáris fegyverrel, a 8K11 és 3R10 rakétákkal szerelték fel. Alacsony pontosságuk miatt csak 3N14-es nukleáris robbanófejek hordozójaként tudták hatékonyan használni. A Lengyelországba szállított MiG-21PFM repülőgépek közül tizenkettőt nukleáris fegyverek szállítására is adaptáltak.
Fotó: Depositphotos
Az 1960-as évek közepén a lengyel-szovjet tárgyalások eredményeképpen megállapodás született három nukleáris fegyverraktár felépítéséről Lengyelországon belül, szovjet tervek alapján, amelyek mindegyike két atomfegyver-raktárral van felszerelve. Az eredeti tervek szerint 178 nukleáris robbanófejet kellett volna tárolniuk, amelyeket 8K11 és 3R10 rakéták szállítanak.
A raktárak építése 1967-ben kezdődött és 1970 januárjában fejeződött be. Ezt követően a raktárak átkerültek a Szovjet Erők Északi Csoportjához, amely elviekben a NATO-val való háború kitöréséig gondoskodott a töltetekről, éles helyzetben az irányítást a lengyel hadseregre ruházták volna át.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint az 1980-as évek közepén 14 db 500 kT-s robbanófejet, 83 db 10 kT-s robbanófejet, 2 db 200 kT-s, 24 db 15 kT-s és 10 db 0,5 kT-s bombát tároltak. 1991-ben Lengyelország bejelentette, hogy eltávolítja fegyverkészletéből a nukleáris képességű szállítórendszereket.
Népszerű a lakosság körében
Egy február 21-i közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett lengyelek 52,9 százaléka támogatta azt az elképzelést, hogy Lengyelországnak legyen saját atomfegyvere, 27,9 százalék pedig ellene.
A nukleáris opció támogatottsága valószínűleg növekedni fog, ha Lengyelország biztonsági környezete tovább romlik, különösen, ha Oroszország győzelmet arat az Ukrajna elleni háborúban, az Egyesült Államok pedig csökkenti katonai jelenlétét Európában és a NATO iránti elkötelezettségét.
A Breaking Defense jelentése szerint az amerikai F-35-ös vadászgépek 2023 októberében kaptak engedélyt a B61-12 taktikai nukleáris fegyver szállítására és bevetésére; Lengyelország jelenleg 32 lopakodó vadászrepülőgép beszerzésén dolgozik, amelyeket 2029-ig szállítanak le.
Az F-35 azonban nem alkalmas francia nukleáris fegyverek hordozására, így a Párizzsal való együttműködéshez valószínűleg alternatívákra lenne szükség – akár a régi Mirage 2000-esek visszaállítására, akár a korlátozott számú francia nukleáris kapacitású Rafalesekre – országon belülre.
Politikai konszenzus
A politikai nézeteltérésektől függetlenül Tusk miniszterelnök Duda elnökkel azonos pályán van a lengyel hadsereg nukleáris fegyverkezését illetően. Az egyetlen különbség, ami nem változtat törekvéseik lényegén, hogy Tusk miniszterelnök valamivel inkább az európai és kevésbé az amerikai támogatásra támaszkodik.
Lengyelország „komolyan beszél” Franciaországgal arról, hogy a francia nukleáris ernyőnek kellene megvédenie – mondta Donald Tusk miniszterelnök két hete a lengyel parlamentben. Ugyanakkor bejelentette, hogy drasztikusan növeli a lengyel hadsereg létszámát, az alig több mint 200 ezerről 500 ezerre.
Amerikai visszafogottság
Arra lehet számítani, hogy Lengyelország nukleárissá tételének belföldi támogatottsága tovább növekszik, tekintettel arra, hogy az orosz fenyegetés az ukrajnai béke megkötése után is erős marad. Ezeket a várakozásokat a Trump-adminisztráció Moszkvával szemben tanúsított jóindulatú hozzáállása is táplálják.
Arra azonban gyakorlatilag nincs kilátás, hogy az USA beleegyezzen a lengyel követelésekbe. „Nem beszéltem az elnökkel erről a konkrét kérdésről, de megdöbbennék, ha támogatná az atomfegyverek továbbterjedését keletre Európába” – mondta JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox Newsnak Duda lengyel elnök követeléseivel kapcsolatban.
Valóban, a lengyel követelések ellentmondanak az amerikai elnök azon szándékának, hogy gyorsan megkösse az ukrajnai békemegállapodást. Ha reményt adnának a lengyeleknek, hogy amerikai nukleáris robbanófejeket állomásoztathatnának, az ellenkezne Trump külpolitikájának fő irányvonalaival. Ezért nem különösebben reális, hogy Lengyelország Németország, Olaszország, Törökország, Belgium és Hollandia után a hatodik európai ország legyen, amelynek területén amerikai nukleáris fegyverek vannak.
Bővítették a jogosultak körét is. 
