|
| Forrás: Fidelity |
Erdogan elnök elfogadottsági rátája augusztusban 44 százalékon állt, 10 százalékkal alacsonyabban, mint egy évvel korábban. A török gazdaság siralmas állapota, a tavaszi megaláztatás Isztambulban, az iszlamista állampártban megindult bomlás és a szíriai kurd kérdés megoldatlansága mind-mind visszahat a neo-ottomán álmokat kergető iszlamista vezetőre.
Indul az elterelő hadjárat
A második negyedévben a török gazdaság éves alapon 1,5 százalékkal zsugorodott, míg a beruházások közel 23 százalékkal zuhantak, amely utóbbi az elmúlt évtized legrosszabb negyedéves mutatója. Ha dollár-értékben nézzük Törökország közelmúltbeli teljesítményét, akkor értjük meg igazán az átlagember sanyarúságát: míg 2014-ben az egy főre jutó GDP még 12 000 dollár volt, az mára 8 800 dollárra esett. Míg a török nemzetgazdaság 2013-ban még 950 milliárd dolláros GDP-t termelt, a líra összezuhanása miatt az első félévben ez az adat már csupán 722 milliárd dollár volt.
Így már érthetőbbé válik, hogy az iszlamista rezsim miért tesz nagy figyelmet keltő, elterelő lépéseket mind bel-, mind külpolitikájában. Egy hete egy vezető isztambuli ellenzéki politikust ítéltek közel 10 éves börtönre „az elnök megsértése és terrorista propaganda terjesztése” vádpontok alapján. A múlt hónapban pedig 3 városban állami komisszárokkal váltottak le megválasztott kurd nemzetiségű polgármestereket, miközben őrizetbe vettek több, mint 400 embert a militánsokkal fenntartott kapcsolat gyanújával.
Kéne pár atombomba!
Erdogan eközben múlt szombaton ismét azzal fenyegetett, hogy megnyitja az ország határait az EU-ba igyekvő szíriaiak előtt, mert szerinte Ankara nem képes kezelni egy újabb menekülthullámot a polgárháború sújtotta Szíriából.
|
| Káncz Csaba |
Valóban, a görög polgári védelmi minisztérium kedden ismertetett statisztikája szerint huszonötezer fölé emelkedett az égei-tengeri görög szigeteken tartózkodó menedékkérők száma, miután az elmúlt hónapokban az EU-török menekültügyi megállapodás ellenére ismét erősödött a török partokról érkező migrációs hullám.
A török elnök szeptember utolsó hetét adta meg határidőnek: ha addig nem sikerül Washingtonnal megállapodni egy szíriai biztonsági övezetről, akkor Ankara saját kezébe veszi a dolgok irányítását.
A politikailag beszorult elnök legnagyobb dobása mégiscsak az volt, hogy múlt szerdán egy beszédében kifejtette, miszerint országának nukleáris fegyvereket kellene beszereznie. Erdogan szavai akkor hangzanak el, amikor az orosz légvédelmi fegyverek beszerzése miatt Törökország a NATO fokozódó bizalmatlanságával szembesül és amikor folyamatosak a villongások a görög légierővel az Égei-tenger felett. Az elnök a szavait elsősorban a hazai nacionalista szavazóknak szánta, de elképesztő javaslatával újonnan sikerült felborzolnia Ankara szövetségeseinek és szomszédainak az idegeit.
A bevételek Észak-Amerikában 32 százalékkal nőttek. 
