Anthony Blinken amerikai külügyminiszter január 19-i szenátusi meghallgatásán az iráni atomalku (JCPOA) kapcsán leszögezte: Washington és szövetségesei egy hosszú távú és „erősebb” megállapodásra törekednek Teheránnal. Január 27-én Blinken kiemelte: a Biden-kormányzat hajlandó visszatérni a JCPOA keretei közé, de csak akkor, ha Irán visszatér a teljeskörű megfeleléshez. Washington szándékának komolyságát jelzi, hogy a napokban nevezi ki Robert Malley veterán diplomatát iráni különleges megbízottnak.
Mint emlékezetes, Trump elnök 2018-ban egyoldalúan lépett ki abból az alkuból, amelyet 2015-ben az Obama elnök által vezetett USA, valamint Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország kötött Iránnal. Az alkut az ENSZ BT is megerősítette a 2231-es határozatával, az ezáltal a nemzetközi jogrend része lett.
Szóváltás és rakéták
Az utóbbi napokban azonban éles vita bontakozott ki Teherán és Washington között arról, hogy kinek kell megtenni az első lépést. Moszkva csatlakozott Teheránhoz és január 26-án felszólították Biden elnököt, hogy először is oldja fel az Iránt megbénító gazdasági szankciókat, ha valóban meg akarja menteni az atomalkut. A Kreml nem támogatja a JCPOA kiterjesztését más témákra, mint például Irán regionális befolyása.
Teherán a szóváltások közben is halad a maga útján és bejelentette: az ország egy hónapon belül 17 kilogramm 20 százalékos dúsított urániumot állított elő.Blinken nincsen könnyű helyzetben, hiszen Izrael és Szaúd-Arábia egyértelműen ellenzi a visszatérést az atomalkuhoz és Teherán a dúsítás mellett egyre fejlettebb ballisztikus rakétákat fejleszt ki – 2017 óta ezeket hat alkalommal használta, ebből két alkalommal amerikai katonai bázisok ellen Irakban. A Forradalmi Gárda (IRGC) az elmúlt napokban nagy hatótávolságú rakétákat és drónokat tesztelt szárazföldi és tengeri célpontok ellen katonai hadgyakorlatok keretében.
A rakétatesztek és az urándúsítás kombinációja idegességgel tölti el a JCPOA aláíróit. Olyannyira, hogy Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter két hete az iráni vezetést atombomba építésével vádolta meg. Az idegesség érthető, hiszen a világon még soha nem volt olyan ország, amely nagy hatótávolságú rakétákat fejlesztett volna nukleáris robbanófej nélkül.
Tel-Aviv arra hivatkozva, hogy iráni politikusok szájából rendre elhangzik Izrael megsemmisítésének célja, egyértelművé tette: mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozása Iránt az atomfegyver kifejlesztésében. A Moszad az iráni atomprogram több vezető kutatóját likvidálta már az elmúlt 10-15 évben.
Elemzők szerint azonban az Iránnal kötött nemzetközi atomalkut ellenző, Teheránnal szemben a maximális nyomást fenntartó izraeli politika nem hozott kézzelfogható eredményeket – éppen ellenkezőleg. Tavaly november közepén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt közölte, hogy Iránnak 12-szer több alacsony dúsítású uránja van, mint amit a 2015-ös atomalku lehetővé tenne.
A szaúdi koronaherceg és az izraeli kormányfő igen jó kapcsolatokat ápolt Trump volt elnökkel, és támogatták azt a politikáját, amely „maximális nyomás” alá helyezte Iránt. A Fehér Házban történő váltás miatt most mindketten attól tartanak, hogy Biden Irán-politikája lényegesen engedékenyebb lesz.
Radikalizálódó perzsák
Mindezeken túl az elmúlt négy évben Trump újabb és újabb szankciói és katonai fenyegetései radikalizálták az iráni társadalmat és az országban ezáltal teret nyertek a keményvonalas pártok. Tavaly februárban tartották Irán első olyan parlamenti választását, amely Trump beiktatása után történt. Ezen a konzervatív és keményvonalas frakciók szereztek meg a 290 mandátumból 221-et, több, mint dupláját az előző választásokon elértnek. Mindennek tetejébe Hasszan Róháni elnök, aki az elmúlt két elnökválasztást megnyerte a reformista és nemzetközi együttműködési ígéreteivel, csupán 19 helyet nyert el, miközben 2016-ban még 121-et.
Több radikális konzervatív párt szorosan együttműködik az IRGC-vel. Valóban, az IRGC légierejének volt parancsnoka, Mohammad Bagher Ghalibaf jelenleg a parlament elnöke. Ha ezek a választások mérvadók, akkor idén júniusban az iráni elnökválasztáson egy keményvonalasabb elnök léphet hatalomra.
Az IRGC számos erős jelöltet futtat, mindenekelőtt Hosein Dehqán-t, aki az IRGC volt parancsnoka, jelenleg pedig Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetőjének katonai tanácsadója. Márpedig Dehqán, vagy bármelyik IRGC jelölt elnökké válása a perzsa állam külpolitikájának további militarizálódását vonná maga után.
A készletek is apadnak. 
