Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szombaton több posztban is beszámolt az uniós védelmi miniszterek szombati találkozójáról. Miután reggel még arról beszélt, hogy voltak a magyar álláspontot támogató hangok is a tárgyaláson, később már az uniós külügyi főképviselő, Kaja Kallas ellene intézett „példátlan támadásáról” számolt be.
Arról viszont, hogy pontosan milyen kérdésekben is ütköztek az álláspontok, a magyar miniszter csak általánosságban beszélt. Kaja Kallas viszont még korábban elmondta, hogy két kérdésben is Magyarország blokkolja a közös uniós fellépést – azon túl is, hogy a magyar kormány egyedüli tagállamként nem írta alá a csütörtöki véres, Kijev elleni orosz légitámadást elítélő nyilatkozatot.
A Politico tudósítása szerint az egyik vitás kérdés az ukrán haderő katonáinak Ukrajnán belüli kiképzése. Az uniós tagállamok többsége támogatná, hogy egy fegyverszünet esetén erre sor kerülhessen (jelenleg több uniós ország saját területén képez ki ukrán katonákat), és ez része lehetne az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciáknak is.
Azonban ehhez meg kellene változtatni a kiképzőmisszió felhatalmazását, amelyhez a 27 uniós tagállam egységes jóváhagyása kellene – márpedig ez lehetőséget ad Magyarországnak, hogy vétóval blokkolja a döntést.
A másik vitás kérdés az Európai Békekeret fennmaradó forrásainak Ukrajna részére történő fegyvervásárlásra történő felhasználása. A keretben mintegy 6,6 milliárd eurónyi összeg állna rendelkezésre – ám a magyar kormány blokkolja a pénz elköltését.
„Minden ország felvetette ma [pénteken] a forrás felszabadítását; nem kell részt venned benne, de hagyd másoknak, hogy megtegyék. A Békekeret blokkolásának fenntartását semmi sem igazolja”
- fogalmazott Kallas.
Az uniós főképviselő Orbán Viktor támogatásának megszerzése érdekében azzal is próbálkozott, hogy a Donald Trumphoz közismerten szívesen igazodó magyar miniszterelnöknek azzal édesítse meg a pirulát, hogy a pénzt az amerikai elnök által javalsolt formában, Ukrajnának szánt amerikai fegyverek vásárlására költsék el.
A Barátság kőolajvezeték elleni ukrán támadások után a magyar kormány azt helyezte kilátásba, hogy amennyiben Brüsszel nem áll ki Magyarország mellett, blokkolni fog olyan ügyeket, amelyben vétólehetősége van.
Elhalasztjék az évi 100 millió tonnás LNG-termelési cél elérését. 
