Noha a Fehér Ház folyamatosan a Közel-Keletről kivonandó amerikai csapatokról kommunikál, a térségben érezhetően növekszik az amerikai katonai aktivitás, és részben ezzel összefüggésben a geopolitikai feszültség. Megvizsgáljuk, hogy az egyes országok esetében a Pentagon számára melyek a térségi mozgatórugók.
Irak
2018 óta első alkalommal fordult elő a héten, hogy a Perzsa-öbölben állomásozó anyahajóról felszálló amerikai vadászgépek iraki célpontokat támadjanak. Bár hivatalosan az Iszlám Állam maradék állásai kerültek célkeresztbe, a ki nem mondott fenyegetés Iránnak szól. Washington a nagykövetségét érő sorozatos rakétatámadások miatt annak lezárásával fenyegetőzik, egyes hírek szerint a nagykövet már a kurdisztáni Erbilben van.
Iraki híradások szerint Pompeo külügyminiszter azzal fenyegette meg az iraki elnököt, hogy a nagykövetség lezárása után a felelősök ellen katonai csapások indulnak. Ezek síita csoportok (Kata'ib Hezbollah és az Asa'ib Ahl al-Haq), amelyek Szulejmáni tábornok kivégzése miatt folytatják bosszúhadjáratukat.
Mivel ezen műveletek Iránt is pillanatok alatt belesodorhatják a konfliktusba, egyes megfigyelők már feltételezik, hogy ez lehet a Fehér Ház elnökválasztás előtti „meglepetése” („October surprise”), amely megerősítheti Trump támogatását.
Szíria
Szeptember 18-án a Pentagon bejelentette, hogy Sentinel radarokkal, vadászgépekkel és Bradley csapatszállító gépjárművekkel erősíti csapatait Észak-Kelet-Szíriában. Az 500 katonát magában foglaló ottani állományt 100 fővel növelik. A figyelmeztetés fő címzettje Erdogan Törökországa, amely még mindig fenyegeti az amerikaiak által támogatott kurd erőket (SDF).
A Pentagon egyben védi saját olajkitermelését a térségben, amelynek jogát a Genfi Konvenció megsértésével kiadta a Delta Crescent Energy nevű amerikai olajcégnek. A szír kormány szerint Washington egyszerűen ellopja az ország olaját a cégen keresztül. A frissen alakult vállalat partnerei között találjuk a volt republikánus nagykövetet és egy Delta Force tisztet is, aki rendszeresen fellép a Fox News műsoraiban.
Washington szíriai különmegbízottja, James Jeffrey szeptember 20-án utazott a térségbe, hogy a rivális kurd frakciókkal is egyeztesse Washington terveit.
Kelet-Mediterráneum
Pompeo külügyminiszter pontosan egy hete látogatott az észak-görög Thesszalonikibe és a Kréta szigetén elhelyezkedő Souda Bay hadikikötőbe. Az észak-görögországi látogatás üzenet Moszkva felé, amellyel a balkáni térségben vetélkedik. Sajtóértesülések szerint Pompeo Krétán tárgyalásokat folytatott a török Incirlik-i amerikai jelenlét – beleértve a taktikai nukleáris töltetek – áthelyezéséről.
Múlt év májusában Ron Johnson, aki a szenátus külügyi bizottságának Európáért felelős vezetője, már bejelentette, hogy az USA tanulmányozza az Incirlik-i bázison lévő fegyverek és hadieszközök áthelyezését. Ez természetesen brutális politikai üzenet lenne a papíron még NATO-tag Törökország számára.
Múlt év októberében Pompeo megállapodást írt alá Athénnal, amely lehetővé teszi az amerikai csapatoknak, hogy szélesebb körben vegyék igénybe a görög bázisokat. A görög-amerikai katonai szerződés egy évvel ezelőtti megkötése rámutatott arra, hogy a Kelet-Mediterráneum – amely Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontja – visszatért az amerikai stratégiai gondolkodás homlokterébe. Már csak azért is, mert Ankara és Moszkva ütemesen bővíti jelenlétét a Mediterráneumban Líbiától Egyiptomig.
A szerződés keretében Washington fejleszti 6. flottájának bázisát Krétán, létrehoz egy drónbázist Görögország közepén, és felépít Alexandropouli kikötővárosában egy katonai bázist, valamint egy LNG terminált. Ez utóbbit aztán az orosz földgáz-monopólium megtörésére lehet felhasználni a Balkánon.
Ahogyan akkor egy görög katonai elemző elmondta az Al Jazeerának, az új bázis Alexandropouliban segíti az amerikai felet gyors műveletek végrehajtásában a Balkánon, míg a többi görög bázist az amerikai csapatok „könnyedén felhasználhatják” közel-keleti operációkhoz.
Korlátozzák a FaceTime működését.
