A párizsi szavazók kétharmada úgy döntött, hogy a város 500 utcájáról tiltsák ki az autókat, és sétálóutcákat, zöldterületeket alakítsanak ki. Bécsben hogyan fogadják az emberek a városvezetés zöld törekvéseit?

Bécsnek is van hasonló projektje, 23 utcában tervezünk parkolóhelyeket átalakítani zöldterületekké a következő években. Minden, a várost érintő változás vitás kérdés – ez jó, ezt jelenti a demokrácia –, de nem tapasztaltam széleskörű ellenállást. Az emberek szeretnék, hogy fákat ültessünk az épületek közelébe, mert nyáron hűtik az utcákat, ezzel pedig növelik a környéken élők életszínvonalát.

Budapesten széleskörű probléma, hogy nincs elég P+R-parkolóhely, ezért az emberek kevésbé motiváltak a tömegközlekedés használatára. Milyen stratégia alapján építették fel a bécsi P+R-parkolóhálózatot?

Azt tartottuk a legfontosabb szempontnak, hogy az emberek honnan indulnak útnak. Nagyon sokan laknak 30-40 percre Bécs központjától: ha a városhatárokon építünk P+R parkolókat, akkor az emberek úgy érkeznek oda, hogy már 20 perce autóban ülnek. Így nem szállnak át a tömegközlekedési eszközökre.

Arra törekedtünk, hogy a megtett úton belül minél kisebb legyen az autós közlekedés aránya: ha túl sok P+R-parkolót építünk a városhatáron belül, az továbbra is vonzza az autósokat. Ráadásul, nem is hatékony: egy átlagos P+R-parkoló kapacitása 1000-1500 autó, az átszállók mindössze két metrószerelvényt töltenének meg. (Budapesten csak Kelenföld vasútállomásnál és Kőbánya-Kispestnél van 500 férőhelynél nagyobb P+R-parkoló – a szerk.)

Bécsben hatékonyan alakították ki a regionális vasúti infrastruktúrát (S-Bahnt) is, ezért az emberek az otthonukhoz közelebb tudnak leparkolni a megállókban. Ráadásul, a regionális vasút megbízható és megfizethető. 

Az éves tömegközlekedési bérlet árát 365 euróról 467 euróra emeli a bécsi városvezetés a jövő évtől. A főpolgármester, Michael Ludwig és a közlekedési miniszter, Peter Hanke is azt ígérte, nem fog emelkedni az éves bérlet ára. Hogyan fogadták ezt a bécsiek?

Ezt az áprilisi bécsi önkormányzati választások előtt ígérték, de a dolgok azóta megváltoztak. Szerintem ez egy rossz lépés, hiszen az éves bérletek vásárlásából származó bevétel 48 százalékkal nőtt a 2012-es bevezetése óta. Az olcsó bérlet tehát óriási gazdasági siker a bécsi tömegközlekedésnek. Jövőre közel 30 százalékkal, több mint 100 euróval emelik az árát, ami gazdasági kockázatot jelent: az emberek el fognak kezdeni számolgatni, továbbra is megéri-e megvenni, ezáltal csökkenhet a bevétel.

De legalább látják, hogy épül az 5-ös metró, amelynek jövőre ígérik az átadását. El fog készülni?

Ez az egyik legnagyobb kérdés. Az anyagköltségek mellett a munkaerő-költségek is elszálltak az elmúlt években. A projekt céldátumát már korábban is elhalasztották, és úgy néz ki, további néhány évvel később fejezhetik be a tervezettnél. Eközben nemcsak az éves bérlet, hanem a többi jegy- és bérletár is emelkedni fog, a fejlesztések pedig nem készülnek el az ígért időpontra. Ez nem tesz jót a tömegközlekedéssel szembeni bizalomnak. Amellett fogok kiállni, hogy a jegy- és bérletárakat tartsák alacsonyan: szerintem nem a közlekedőknek kellene fizetnie az infrastruktúra-fejlesztést, hanem a város költségvetéséből kellene finanszírozni.

Bécs azonban nem áll jól: a tavalyi év végén összesítve 11,9 milliárd euró volt a város költségvetési hiánya. Ez idén újabb 3,8 milliárd euróval (jelenlegi árfolyamon 1478 milliárd forinttal) nőhet. Budapesten már az is pánikot okoz, ha 100-200 millió euró hiányzik a költségvetésből, hogyan alakult ki ez a milliárdos nagyságrendű hiány Bécsben?

Valóban lesz hiány idén, akárcsak az osztrák állami költségvetésben. A legnagyobb probléma, hogy továbbra is érezzük a közel 100 százalékos orosz gáz- és olajfüggőség gazdasági hatásait. Hatással van az árakra, az inflációra, a gazdasági teljesítményre: alapvetően ez okozza a hiányt.

Ahhoz, hogy a gazdaság növekedjen, és az adóbevételek emelkedjenek, továbbra is folytatni kell a beruházásokat. Nem a beruházásokon, és nem azokon a területeken kell spórolni, ahol a költségcsökkentés magasabb költségeket okoz a jövőre nézve. Ha öt évvel elhalasztunk például egy tömegközlekedési infrastruktúra-fejlesztést, az akkor sokkal drágább beruházás lesz. De nem esünk pánikba: a 2008-as gazdasági válság után is hiány volt a bécsi költségvetésben, a 2010-es évek elején pedig sikerült kiegyenlíteni, sőt, pluszban is zártunk.

A budapesti és a bécsi városvezetésnek egyaránt célja, hogy közelebb hozza a Dunát, és a folyó partját az itt élőkhöz. Bécsben ez hogyan sikerült?

Ma reggel itt, Budapesten mentem ki futni a Duna partjára, és az első gondolatom az volt: wow, Bécshez képest itt közelebb tudták hozni a folyót az emberekhez! Kicsit nehéz összehasonlítani a két várost, mert Bécsben csak a Duna-csatorna van a városközpontban, a folyó a város külső részén halad. Budapest azonban jó munkát végez: van egy partszakasz, amit lezárnak az autók elől a nyári időszakra. Ez nagyon tetszik, ilyet még nem láttam Bécsben.

Nálunk van egy sziget a Dunán, ahol megáll az 1-es metró, és több mint 20 kilométernyi strandot alakítottak ki az 1980-as években. Eredetileg árvízvédelmi céllal kezdtek el dolgozni a folyóparton, de okos döntés volt, hogy így alakították át. Ez viszont a városközponton kívül van: Budapesten, ahol a város közepén folyik a Duna, más koncepciót érdemes alkalmazni.

Mik a legfontosabb pontjai a bécsi Hőség Akciótervnek?

A legnagyobb változtatás, hogy megnyitottunk olyan helyiségeket, például templomokat, önkormányzati épületeket, ahol az emberek le tudnak hűlni. Látjuk, hogy ez önmagában nem elég, ezért a bécsi önkormányzat árnyékolókat biztosít a lakások ablakainak külső részére. Ez nagyon egyszerű megoldás, de sokat segít a lakások hűtésében. Az egyedül élő idősek különösen sérülékeny csoport hőség idején, fontosnak tartjuk, hogy őket felkeressük és elérjük.

Általában Bécset választja az Economist a világ legélhetőbb városának, de idén Koppenhága átvette az első helyet. A jelentés szerint a terrorfenyegetettség is szerepet játszott az első hely elveszítésében. Biztonságban érzik magukat a bécsiek?

Hallottam, hogy még a magyar miniszterelnök is aggódik a közbiztonság miatt, de a bűnözési ráta nagyon alacsony Bécsben. Az emberek szubjektív biztonságérzete is stabilan magas az elmúlt években, még egy kicsit javult is.

Amikor Bécs volt a világ legélhetőbb városa, akkor is az volt az érzésem, hogy annyi mindent lehet tanulni a listán szereplő többi várostól. Imádom Koppenhágát, és szórakoztatók ezek a listák, de szerintem a városok egymástól is tanulhatnak, függetlenül a helyezéstől.

A biztonságérzet nem kizárólag a bűnözési rátán múlik – bár ez nagyon fontos –, hanem a közterek kialakításán is, például, a közvilágításon. Illetve, ha az embereknek van stabil bevétele, munkája, a gyerekek tudnak közeli óvodába, iskolába járni, akkor biztonságban érzik magukat.