Az ukrán vezérkar szeptember 16-án arról számolt be, hogy az ukrán különleges műveleti erők (SOF) dróntámadást hajtottak végre a Szaratovi Olajfinomító ellen, ami több robbanást eredményezett. A szaratovi finomító benzin, dízelolaj és egyéb olajtermékek gyártására specializálódott; 4,8 millió tonna termelési kapacitással rendelkezik; és az orosz hadsereget látja el olajjal.

Beérett a vetés

Ukrajna másfél év óta folyamatosan bővíti hadjáratát az orosz olajfinomítók ellen. Az üzemanyaghiány egyre súlyosbodik az egész országban, egy orosz újság pedig arra figyelmeztet, hogy az ország egy teljes körű üzemanyagválság szélén áll. Amit Moszkva nem tervezett karbantartásnak nevez, az most az inflációs adatokban is látható, mivel a benzinárak emelkednek. Kijev kinetikus szankciói növelik a társadalmi nyomást belföldön, miközben korlátozzák a Kreml azon képességét, hogy finanszírozza a háborút.

A Reuters jelentése szerint Oroszország finomítói kapacitásának legalább 17 százalékában zavar keletkezett. Az offline elsődleges finomítás augusztusban rekordmennyiséget, 6,4 millió tonnát ért el, ami mintegy 65 százalékkal haladja meg a korábbi karbantartási terveket, és Oroszország kénytelen volt csökkenteni az átviteli sebességet egyes export-terminálokon.

Putyin elnök kénytelen volt elismerni, hogy Oroszország benzinhiánnyal néz szembe Ukrajnának az energiainfrastruktúrájukra irányuló, egyre súlyosbodó csapásai miatt. Putyin azt javasolta, hogy Oroszország olyan szénkészletekre térjen át, amelyek „csaknem ezer évig elegendőek”.

Az ukrán stratégia

Idén a meghatározó trend Ukrajna terjeszkedő hatóköre. Trump elnökségének nyolc hónapja után a Kreml még mindig nem szembesült széleskörű új szankciókkal a háború folytatása miatt. Erősebb amerikai fellépés hiányában Kijev gyakorlatilag saját szankciós programot vezetett be, amely Oroszország-szerte olajtárolókat sújt, hogy megfojtsa Moszkva háborús gépezetét.

Ha Ukrajna tudja tartani ezt a tempót, a válság el fog mélyülni, mivel az őszi mezőgazdasági munkák és a téli fűtési szezon növeli a keresletet. Az ugyanazon üzemekben ismétlődő csapások lassítják a helyreállítást. A legsebezhetőbb feldolgozóegységek speciális berendezéseket igényelnek, amelyeket kevés ország állít elő, így az irreálissá teszi a gyors cserét.

Moszkva az olaj- és gázbevételekre támaszkodik háborús erőfeszítései fenntartása érdekében. Egy gyötrelmes, felőrlő háborúban a Kreml a hullámokban küldött újoncok áramlására épít, hogy megpróbálja túlterhelni az ukrán védelmet.

Eddig Oroszország több mint egymillió áldozatot szenvedett el, és folyamatosan emelnie kell a besorozási díjakat, hogy újoncokat csábíthasson a húsdarálóba. A pénzügyi zavarok viszont fokozatosan alááshatják a képességét, hogy fenntartsa a fronton szükséges csapatlétszámot a harctéri előny eléréséhez.

Örvényben vergődve

Márpedig egyre több a lesújtó gazdasági jel. Oroszország idén nagyjából negyedével növelte a védelmi kiadásait, mégis nyomás alatt áll az energiabevételi bázisa. A Rosznyeft első féléves nettó nyeresége 68 százalékkal, 245 milliárd rubelre esett vissza. 2025 első felében a főbb termelők profitja felére-harmadára esett vissza az alacsonyabb globális árak, a szigorúbb nyugati szankciók és az erősebb rubel közepette. Az iparági profit kevesebb mint a felére esett vissza, a vállalatok közel fele veszteséges volt.

Több városban, köztük Vlagyivosztokban is eltűnt az üzemanyag a kutakról, a sofőrök órákig várakoznak sorokban. Az elzárt autópályák hetekig késleltetik az üzemanyag-szállítást, és rekordmagasságokba emelték a benzin nagykereskedelmi árait, amelyek egyes esetekben 40-50 százalékkal is emelkedtek az év eleje óta. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője az X-en közzétett bejegyzésében rámutatott a helyzet iróniájára: „2022-ben Oroszország mindent megtett, hogy megfossza Ukrajnát az üzemanyagtól. Most hirtelen maguk is hiánnyal néznek szembe.”

Az információs tér tükrözi az Oroszországon belüli növekvő belpolitikai nyomást. A hivatalos csatornák továbbra is a lehulló dróntörmelékeket okolják, miközben a hatóságok betiltják a légvédelem filmezését. A hangszórók arra kérik a lakosokat, hogy ne készítsenek felvételeket. Neves háborús bloggerek azonban nyíltan kigúnyolják a narratívát, és panaszkodnak, hogy a finomítók égnek, az üzemanyag szűkös, és a csapatokat továbbra is a frontra küldik.

Valóban, ez egy jól megtervezett ukrán  kampány, amelyet 2023 végén indítottak a logisztika leépítése és az orosz védelem hatalmas távolságokra való kiterjesztése érdekében. Az eredmény bizony egy kognitív túlterhelés a Kreml számára.

Moszkva zavarban

A tervezőknek több tucat helyszínt kell megvédeniük, kezelniük a napi zavarokat, és folyamatosan átcsoportosítaniuk a korlátozott légvédelmi eszközöket egy hatalmas területen. Az ukrán vezérkar hozzátette, hogy az idei mélységi csapások Oroszország GDP-jének több mint 4 százalékába kerültek, és minden tizedik csapás több mint 1000 kilométerre ér el Ukrajna határain túl.

Ez egy kínos helyzetet is teremt, ahol a hatóságok nem tudják megmagyarázni, hogy a különleges katonai művelet nem a tervek szerint halad Ukrajnában, amint az ukrán drónok rendszeresen bombázzák Oroszországot.

Moszkva zavarát fokozza, hogy Ukrajna a Druzsba olajvezetékre is lecsapott, többször leállásra kényszerítve a 4000 kilométeres hálózatot, amely az 1960-as évek óta látja el Közép-Európát, tovább gyengítve Moszkva energia-aduját Európával szemben. Robert Fico szlovák miniszterelnök nemrég Pekingben panaszkodott az olajvezeték elleni csapások miatt.

Oroszország nem számított ilyen szintű koordinációra. A kiszélesedő csapásmérő hatókör költséges szigorítást és folyamatos vészhelyzeti intézkedéseket tett szükségessé az üzemanyag-ellátás fenntartása érdekében. Még ha a közvetlen termelési veszteségek látszólag korlátozottnak is tűnnek, a hosszú távú hatások tovább nőnek. Ezeket az összehangolt csapásokat ráadásul Kijev kiterjesztette a Krím-félszigetre is.

Ukrajna is tanul és fejlődik minden egyes csapással. Kijev célpontválasztása módszeres, a legnagyobb olajfinomítókat sújtja és növeli a csapások gyakoriságát. Minden sikeres csapás növeli az orosz energialogisztika terheit, aláássa a védettség érzését és az orosz morált. Míg Vlagyimir Putyin továbbra is kivárja a megfelelő pillanatot és késlelteti az érdemi tárgyalásokat, Kijev drónoffenzívája ezt kívánja megváltoztatni, és Moszkvát a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.

Azzal, hogy Putyin háborús gazdaságának szívét támadja, Ukrajna növeli a folytatódó agresszió árát belföldön és külföldön egyaránt. A nagyobb európai támogatással párosulva, előrenyomuló dróntámadásai segíthetnek biztosítani, hogy a jövőbeni tárgyalások erőpozícióból kezdődjenek.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)