Oroszország és Kína a világ két legnagyobb kihasználatlan turistacélpontja – egyelőre, kiutazási és beutazási szempontból egyaránt. Mind a két ország – főleg a szovjet korszakban – inkább távol tartotta magától a külföldieket, mint hogy becsábította volna. Még a belföldi turizmus is erősen korlátozott volt, és egyes területeken ez ma is így van. A turisztikai ágazat fontosságát mindig az aktuális belpolitikai érdekek és az éppen regnáló elnökök személyes véleménye – keménysége, netán relatív lazasága – döntötte el, a bevétel nem számított. Holott mind a két, kontinensnyi birodalom nagyon gazdag természeti kincsekben, történelmi emlékekben, művészeti alkotásokban, kulturális értékekben.
Az orosz turisták időben korlátozott vízumkötelezettségének eltörléséről szóló döntés a kínai szárazföldi utazások számának 30-40 százalékos éves növekedéséhez vezet – nyilatkozta Maja Lomidze, az Oroszországi Utazásszervezők Szövetségének ügyvezető igazgatója a Kommerszantnak. Szerinte ez egy óvatos becslés: a növekedés ennél is nagyobb lehet. Nyilvánvaló, hogy a turistavízumok eltörlése minden esetben kifejezett pozitív hatással bír. Pavel Vasin, az orosz MICE (Meszaros International Center of Entrepreneurship) Szövetségének igazgatója arra számít, hogy az Oroszországból Kínába irányuló üzleti turisták áramlása is jelentősen, 15-20 százalékkal növekedni fog a vízummentes rendszer bevezetésével.
A kínai külügyminisztérium képviselője, Guo Jiakun nemrég jelentette be ezt a döntést az orosz külföldi útlevéllel rendelkezők számára.
„A kínai és más országok állampolgárainak kölcsönös turistaforgalmának megkönnyítése érdekében államunk úgy döntött, hogy bővíti azon országok körét, amelyek állampolgárai vízummentes beutazásra jogosultak” – idézi őt a TASZSZ állami orosz hírügynökség. Oroszország szeptember 15. óta szerepel a listán. Az oroszok vízum nélkül érkezhetnek Kínába üzleti, turisztikai, rokon-, baráti és cserelátogatási célból, legfeljebb 30 napra. A Kínába való vízummentes beutazásról szóló döntés ideiglenes, és 2026. szeptember 14-ig lesz érvényes.
Maja Lomidze megjegyzi, hogy a jövő bizonytalan lehet: „ismerünk olyan eseteket, amikor az ország hatóságai egy ideig vízummentes rendszert vezettek be, majd elvetették azt.” Példaként a szakértő Albániát említi, amelynek hatóságai 2022-ig bevezették az oroszok vízummentes beutazásának lehetőségét a nyári szezonra. (A visszavonás okait nem fejti ki a szakember.)
Az oroszok számára Kína volt eddig is az egyik legnépszerűbb külföldi úti cél. (Bizonyára ebben az ukrán háború is szerepet játszik, de erről nem esik szó.) Az FSB Határőrség adatai szerint a január-júniusi időszakban 1,04 millió orosz látogatott Kínába, a tavalyi adatokhoz képest 31,2 százalékkal többen. Ez a harmadik hely a külföldi országok között, az orosz turisták számát tekintve csak Törökország és az Egyesült Arab Emírségek előzi meg.
Fotó: Depositphotos
Kína legnépszerűbb tengerparti nyaralóhelye a Hajnan-sziget, amelyet az állampolgárok már most is vízum nélkül látogatnak – olvasható a Kommerszant cikkében, bár elég nehéz lehet a gyakorlatban kivitelezni a határvizsgálatnál, hogy az utasok beengedését a nyaralási célpont szerint bírálják el.
Kínát viszonylag megfizethető turisztikai célpontnak tartják az oroszok. Az Ostrovok szerint az orosz turisták által a helyi szállodákban lefoglalt éjszakák átlagos ára a nyár végén 8,5 ezer rubel volt, ami 15 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
Az Aviasales adatai szerint a Moszkva és Peking közötti retúrjáratokra a szeptember 22-28-i héten a legolcsóbb repülési lehetőség 38 ezer rubelbe, a közvetlen járatok ugyanezen a napon 49 ezer rubelbe kerülnek.
Maja Lomidze arra számít, hogy az oroszok vízumkötelezettségének eltörlése hozzájárulhat a tranzitforgalom növekedéséhez is. Az állampolgárok gyakran választják Kínát tranzitcsomópontként, amikor megtervezik a Délkelet-Ázsia országaiba és az Egyesült Államokba vezető útjaikat.
Ugyanakkor Kína bizonyára továbbra is az Oroszországba érkező turisták fő célpontja marad.
A halálos áldozatok száma a 22-t is elérheti. 
