|
| EPA/SHAWN THEW |
Franciaország és az Egyesült Államok vezetője ma folytat kétoldalú megbeszélést a Fehér Ház Ovális irodájában. Macron és Trump kapcsolata kimondottan pozitívnak mondható, Washington elismeri a nagyobb francia nemzetközi szerepvállalást – egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság saját magát marginalizálta a Brexit által kiváltott politikai káosszal és amikor a meggyengült német kancellár kapcsolata Trumppal hűvös és távolságtartó. Mindennek ellenére Trump egyáltalán nem biztos, hogy segítő kezet nyújt a politikailag beszoruló Macron-nak, aki hazájában a tüntetők haragjával, Berlinben pedig EU-s terveinek elutasításával szembesül.
Vámok és szankciók
Washingtonban ma számos vitás kérdés kerül terítékre, így többek között a kereskedelmi feszültségek, a klímaváltozás elleni küzdelem és az iráni nukleáris program ügye. Macron próbálja meggyőzni Trumpot, hogy az EU-nak adjon felmentést a múlt hónapban bejelentett acél- és alumínium vámok alól. Macron kér, de a pénzügyminisztere már fenyeget azzal, hogy ha Washington ezeket nem vonja vissza, akkor az EU közelebb sodródhat Kínához.
Párizs és Berlin összehangoltan lobbizik az USA által Oroszország ellen bevezetett szankciók mérséklése érdekében is, miután az orosz alumínium-ipari óriás, a Rusal exportjának leállítása lavinaszerű problémákat és leállást okozhat az európai iparban, számos szektort, így az autóipart és a repülőgépgyártást is komolyan veszélyeztetve. Illetékesek attól félnek, hogy emiatt akár egy európai recesszió sem elképzelhetetlen. Berlinben komolyan aggódnak amiatt, hogy Oroszország kiszorulása az európai beszállítói láncokból súlyos kihatással járhat, ahogyan ezt a napokban már mutatta a ZEW Gazdasági Hangulatindex 2012 óta nem látott esése is.
A német politikában komoly erők mozdultak meg ennek a megváltoztatására, az ellenzáki Szabaddemokraták (FDP) és a Linke követelik, hogy Moszkva kapjon meghívót a júniusi G7 csúcsra Kanadába. A G7 két tagja, Japán és Olaszország szintén amellett síkra, hogy Oroszországot fogadják vissza a szervezetbe, hogy a Közel-Kelet problémáinak megoldásához közelebb kerüljön a világ és egyben a Hidegháború szellemiségének véget lehessen vetni.
Európa a neokonzervatívok ellen
Trump május 12-éig adott határidőt az atomalku (JCPOA) aláíróinak, hogy "javítsák ki" az Iránnal kötött megállapodásban általa "szörnyűséges hiányosságoknak" minősített részeket. Trump gyakoribb nemzetközi ellenőrzést szeretne az iráni atomerőművekben, továbbá nem ért egyet azzal, hogy Teherán csak 2025-ig korlátozza nukleáris tevékenységét.
|
| Káncz Csaba |
Az atomalku hat aláírója közül az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország képviselői régóta egyeztetnek az amerikai külügyminisztériummal arról, hogy Washington hogyan szeretné kiegészíteni a megállapodást.
Párizst különösen érzékenyen érintené, ha az egyre nagyobb befolyással bíró amerikai neokonzervatívok - köztük Bolton és Pompeo - megfúrnák az iráni megállapodást. A Renault tavaly írt alá egy 660 millió eurós megállapodást Iránnal évi 150 ezer autó gyártásáról – mi több, a Renault 2020-ig 20 százalékra akarja növelni részesedését az iráni autópiacon.
A PSA Peugeot Citroën-nek már 35 százalékos részesedése van és tavalyelőtt írt alá egy évi 200 ezer autós gyártási szerződést. 2017 júliusban pedig a francia energia-óriás, a Total írt alá egy 4.9 milliárd dolláros szerződást a kínai CNPC óriással a Déli Pars offshore gázmező kitermeléséről, amely részben iráni, részben katari vizeken terül el.
Macron arról is próbálja majd meggyőzni vendéglátóit, hogy ne vonják ki az amerikai csapatokat Szíriából - ez Párizs szerint Irán térségbeli politikai megerősödéséhez vezetne.
Káncz Csaba jegyzete
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
