Az izraeli külügyminisztérium szerdán bekérette Anatolij Viktorovot, Oroszország Tel-Avivba akkreditált nagykövetét, és megfeddte szerdai interjúja kapcsán, amelyet a The Jerusalem Postnak adott. A nagy port felvert interjúban a 66 éves, Balkán-szakértőnek számító nagykövet gyakorlatilag kifejtette, hogy Izrael tevékenysége nagyobb problémát jelent a Közel-Keleten, mint Iráné és proxi szövetségeseié.
Ki a fő felelős?
Viktorov szerint a térség stabilitását nem az Izrael, illetve néhány arab ország között létrejött „Ábrahám Egyezmények” biztosíthatják, hanem elsősorban a palesztin-izraeli válság és a zsidó települések léte előidézte probléma megoldása. Viktorov azt is kifejtette, hogy nem Irán szegte meg a nagyhatalmak és Irán között 2015-ben létrejött nukleáris egyezményt (JCPOA), hanem Washington, miután azt egyoldalúan fölmondta.
A vezető orosz diplomata az Iránnal kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egyáltalán nincs párbeszéd a palesztinok és Izrael között, s ez a helyzet sokkal jobban veszélyezteti a Közel-Kelet stabilitását, mint a térség országaiban tevékenykedő, Teherán támogatását élvező szervezetek, így például Libanonban a Hezbollah. Mégpedig azért – tette hozzá – , mert Izrael támadja rendszeresen a Hezbollahot, s nem pedig a libanoni síita szervezet Izraelt.
A Közel-Kelet stabilitását ezért nem Irán térségbeli tevékenysége ingatja meg, hanem az, hogy nincs megértés az itteni országok között, illetve az, hogy Izrael nem tartja be, nem teljesíti a palesztin-izraeli, illetve az arab-izraeli viszály megoldását célzó ENSZ-határozatokat – szögezte le a nagykövet.
A palesztin problémát és a zsidó települések kérdését meg kell oldani, s azt nem lehet helyettesíteni az úgynevezett Ábrahám Egyezményekkel. A palesztin és a zsidó települések problémája, megoldatlansága ugyanis nem csak a térségben élőket, hanem „az egész világot veszélyezteti”, figyelmeztetett az orosz diplomata, majd megerősítette: Moszkva továbbra is a palesztin-izraeli válság kétállamos megoldását támogatja.
Az elmúlt két esztendő folyamán Izrael több ízben is bemutatta a nemzetközi sajtónak azokat az alagutakat, amelyeket állítása szerint a Hezbollah alakított ki az északi határon azzal a céllal, hogy azokon keresztül támadást intézzen Izrael ellen.
Eddig azonban semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy ezeket az alagutakat valóban a Hezbollah építette
- emelte ki az orosz nagykövet, majd hozzáfűzte:
Izraelnek föl kell hagynia az egyes ENSZ-tagállamok szuverén területeinek támadásával, s ennek megfelelően Oroszország soha nem fogja helyeselni azt, hogy Izrael támadásokat intézzen, például szíriai területek ellen.
Az Iránt érintő kérdésre visszatérve Viktorov az amerikai és az izraeli állításokat cáfolva kijelentette:
Teherán nem szegte meg a nagyhatalmakkal 2015-ben aláírt nukleáris egyezményt, hanem tették ezt az amerikai kollégáink, akik 2018-ban sajnos egyoldalúan fölmondták az egyezményt. Végül is Washington kihátrálása tette lehetővé Irán számára, hogy az egyezménnyel ellentétes lépéseket tegyen
– jelentette ki.
Majd leszögezte: jóval egyszerűbb lenne a dolog, ha Washington újra tiszteletben tartaná az Iránnal létrejött többoldalú nukleáris egyezményt. Ezzel ugyanis a térségben csökkenne az aggodalom, s Irán számára pedig lehetővé válna a nukleáris energia előállítására vonatkozó program kifejlesztése. Az egyezmény tiszteletben tartása ezen kívül azt is eredményezné, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelné azt, hogy nukleáris képességét Irán ne használja katonai célokra.
Mi idegesítheti Moszkvát?
Nos, ezek rendkívül erős szavak, amelyekkel Moszkva kétségtelenül üzenni akart az izraeli politikának és a tágabb közvéleménynek. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy a Kreml-nek pontos információi vannak a november 27-i, Iránban elkövetett merénylet hátteréről, amely során a perzsa állam vezető nukleáris szakembere életét vesztette.
A Közel-Keleten ezért a Moszadot teszik felelőssé, azt egy izraeli provokációnak tartják, amellyel adott esetben még Trump elnöksége alatt ki lehetne robbantani egy Irán elleni háborút. Márpedig Irán az eurázsiai tengely tagjának tekinthető, és Moszkva nem nézheti jó szemmel az ilyesfajta provokációkat.
Egy londoni székhelyű, befolyásos és általában jól értesült arab hírcsatorna ráadásul jelentette, hogy amikor november 22-én a szaúd-arábiai Neom városában titokban találkozott a szaúdi koronaherceg, az izraeli miniszterelnök és az amerikai külügyminiszter, akkor megvitatták egy Irán elleni háború lehetőségét is.
A híradás szerint azonban a koronaherceg nem volt hajlandó országát bevonni ebbe a kockázatos tervbe. Egyrészt nem volt róla meggyőződve, hogy ez a konfliktus majd elnyeri a Biden-kormányzat támogatását, másrészt Rijád már tisztában van vele, hogy milyen károkat tudnak okozni az iráni rakéták. Tavaly szeptemberben ugyanis cirkálórakéták és drónok szaúdi olajfinomítókat támadtak meg, és ideiglenesen kiütötték az ország olajtermelő kapacitásának a felét. Bár először a Teherán által támogatott jemeni huszik vállaltak ezért felelősséget, amerikai hírszerzési adatok szerint ez valójában iráni támadás volt.
Az ügyben egyetértés van a szakértők között, hogy ha az Egyesült Államok és Izrael támadást intézne Teherán ellen, akkor az iráni ellenállást nem hivatalosan támogatni fogja Moszkva és Peking. Mind Moszkva, mind Peking számára stratégiai jelentőséggel bírna, hogy Iránt ne kényszeríthessék térdre. A katonai és pénzügyi támogatás mellett mindkét hatalom politikai támogatást is nyújtana Irán számára az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
A Brent olaj ára már 65 dollárhoz közelít. 
