A lépésre azután került sor, hogy pénteken az Irán elleni nemzetközi szankciók felfrissítésének elhalasztására irányuló orosz és kínai törekvés kudarcot vallott a 15 tagú ENSZ Biztonsági Tanácsában, miután mindössze négy ország támogatta a határozattervezetet, megnyitva az utat a szankciók újbóli bevezetéséhez – írja a Reuters.
Az ENSZ Irán elleni szankcióit szombaton fogják újra bevezetni – közölte Nagy-Britannia ENSZ-megbízottja pénteken, ami arra késztette Teheránt, hogy figyelmeztessen arra, hogy a Nyugat felelős a következményekért.
Fotó: MTI/AP/Kreml pool/Vjacseszlav Prokofjev
Fokozódó feszültség
A nyugati hatalmak szankciók visszaállításáról szóló döntése valószínűleg fokozza a feszültséget Teheránnal, amely már korábban figyelmeztetett, hogy az intézkedésre kemény válasz lesz, és megnyitja az utat az eszkaláció előtt – foglalja össze a Reuters.
Az orosz és kínai törekvés az Irán elleni szankciók visszaállításának elhalasztására kudarcot vallott a 15 tagú ENSZ Biztonsági Tanácsában, miután mindössze négy ország támogatta a határozattervezetet. „Ennek a tanácsnak nincs meg a szükséges biztosítéka arra, hogy egyértelmű út vezet egy gyors diplomáciai megoldáshoz” – mondta Barbara Wood, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete a szavazás után.
„Ez a tanács teljesítette a 2231. számú határozatban meghatározott visszaállítási folyamat szükséges lépéseit, ezért az iráni proliferációt célzó ENSZ-szankciókat ezen a hétvégén újra bevezetik” – mondta.
Irán marad az atomsorompó szerződésben
Maszúd Peszeskján iráni elnök újságírók és elemzők egy csoportjának elmondta, hogy Iránnak nem áll szándékában kilépni az atomsorompó-szerződésből az ENSZ-szankciók felélesztésére adott válaszként.
„Irán soha nem fog atomfegyverekre törekedni... Teljes mértékben készen állunk arra, hogy átláthatóak legyünk a magasan dúsított uránunkkal kapcsolatban” – mondta Peszeskján.
Fotó: X/@IraninJapan
Szombat estétől érvényes
Az Iránnal szembeni összes ENSZ-szankció szombaton este 8 órakor tér vissza, miután az E3 néven ismert európai hatalmak 30 napos eljárást indítottak Teheránnal szemben, azzal vádolva, hogy megsértette a 2015-ös megállapodást, amelynek célja, hogy megakadályozza az országot az atomfegyver fejlesztésében.
Irán tagadja, hogy atomfegyverekre törekedne. A diplomaták azt mondták, hogy a szankciók hat hónapos elhalasztásáról szóló határozat valószínűleg nem fog elfogadásra kerülni, miután az Irán és Nagy-Britannia, Franciaország és Németország közötti utolsó pillanatban zajló tárgyalások nem tudták feloldani a patthelyzetet.
Kilenc ország szavazott nemmel, míg kettő tartózkodott. Oroszország ENSZ-megbízott-helyettese azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy eltemették a diplomáciai utat.
„Az Egyesült Államok elárulta a diplomáciát, de az E3 temette el” – mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminisztera tanácsnak, mondván, hogy a visszalépés „jogilag érvénytelen, politikailag meggondolatlan és eljárásilag hibás”.
A szankciók
Irán gazdasága már most is küzd a 2018 óta újra bevezetett bénító szankciókkal, miután Donald Trump amerikai elnök első ciklusa alatt felmondta a paktumot.
A szankciók visszaállítanák a fegyverembargót, az urándúsítás és -feldolgozás tilalmát, a nukleáris fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakétákkal végzett tevékenységek tilalmát, globális vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat vezetnének be az iráni magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben, valamint az energiaszektort is sújtanák.
Üzembe helyezte első nagy mesterségesintelligencia-központját Münchenben a Deutsche Telekom – jelentette be a vállalat szerdán. 
