A lépésre azután került sor, hogy pénteken az Irán elleni nemzetközi szankciók felfrissítésének elhalasztására irányuló orosz és kínai törekvés kudarcot vallott a 15 tagú ENSZ Biztonsági Tanácsában, miután mindössze négy ország támogatta a határozattervezetet, megnyitva az utat a szankciók újbóli bevezetéséhez – írja a Reuters.
Az ENSZ Irán elleni szankcióit szombaton fogják újra bevezetni – közölte Nagy-Britannia ENSZ-megbízottja pénteken, ami arra késztette Teheránt, hogy figyelmeztessen arra, hogy a Nyugat felelős a következményekért.
Fotó: MTI/AP/Kreml pool/Vjacseszlav Prokofjev
Fokozódó feszültség
A nyugati hatalmak szankciók visszaállításáról szóló döntése valószínűleg fokozza a feszültséget Teheránnal, amely már korábban figyelmeztetett, hogy az intézkedésre kemény válasz lesz, és megnyitja az utat az eszkaláció előtt – foglalja össze a Reuters.
Az orosz és kínai törekvés az Irán elleni szankciók visszaállításának elhalasztására kudarcot vallott a 15 tagú ENSZ Biztonsági Tanácsában, miután mindössze négy ország támogatta a határozattervezetet. „Ennek a tanácsnak nincs meg a szükséges biztosítéka arra, hogy egyértelmű út vezet egy gyors diplomáciai megoldáshoz” – mondta Barbara Wood, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete a szavazás után.
„Ez a tanács teljesítette a 2231. számú határozatban meghatározott visszaállítási folyamat szükséges lépéseit, ezért az iráni proliferációt célzó ENSZ-szankciókat ezen a hétvégén újra bevezetik” – mondta.
Irán marad az atomsorompó szerződésben
Maszúd Peszeskján iráni elnök újságírók és elemzők egy csoportjának elmondta, hogy Iránnak nem áll szándékában kilépni az atomsorompó-szerződésből az ENSZ-szankciók felélesztésére adott válaszként.
„Irán soha nem fog atomfegyverekre törekedni... Teljes mértékben készen állunk arra, hogy átláthatóak legyünk a magasan dúsított uránunkkal kapcsolatban” – mondta Peszeskján.
Fotó: X/@IraninJapan
Szombat estétől érvényes
Az Iránnal szembeni összes ENSZ-szankció szombaton este 8 órakor tér vissza, miután az E3 néven ismert európai hatalmak 30 napos eljárást indítottak Teheránnal szemben, azzal vádolva, hogy megsértette a 2015-ös megállapodást, amelynek célja, hogy megakadályozza az országot az atomfegyver fejlesztésében.
Irán tagadja, hogy atomfegyverekre törekedne. A diplomaták azt mondták, hogy a szankciók hat hónapos elhalasztásáról szóló határozat valószínűleg nem fog elfogadásra kerülni, miután az Irán és Nagy-Britannia, Franciaország és Németország közötti utolsó pillanatban zajló tárgyalások nem tudták feloldani a patthelyzetet.
Kilenc ország szavazott nemmel, míg kettő tartózkodott. Oroszország ENSZ-megbízott-helyettese azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy eltemették a diplomáciai utat.
„Az Egyesült Államok elárulta a diplomáciát, de az E3 temette el” – mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminisztera tanácsnak, mondván, hogy a visszalépés „jogilag érvénytelen, politikailag meggondolatlan és eljárásilag hibás”.
A szankciók
Irán gazdasága már most is küzd a 2018 óta újra bevezetett bénító szankciókkal, miután Donald Trump amerikai elnök első ciklusa alatt felmondta a paktumot.
A szankciók visszaállítanák a fegyverembargót, az urándúsítás és -feldolgozás tilalmát, a nukleáris fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakétákkal végzett tevékenységek tilalmát, globális vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat vezetnének be az iráni magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben, valamint az energiaszektort is sújtanák.
A külképviseleti és átjelentkező választókon múlt az eredmény.
