Irán készen áll arra, hogy felújítsák a tárgyalásokat az atomprogramjáról a nyugati országokkal, ha tárgyalópartnerei jószándékot mutatnak – húzta alá Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Kaja Kallas európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek azután írt levelében, hogy három európai ország kezdeményezte az Irán elleni szankciók újraindítását az ENSZ-nél.
A brit, a német és a francia kormány azzal indokolta csütörtöki kezdeményezését, hogy Teherán jelentős mértékben megsérti az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről kötött többhatalmi megállapodást. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elindított mechanizmus lehetővé teszi az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.
A londoni külügyi tárca által csütörtök éjjel ismertetett közös háromhatalmi nyilatkozat szerint Irán semmiféle polgári felhasználási céllal nem tudja indokolni magas dúsítási szintű urániumkészleteinek felhalmozását, és az iráni nukleáris program így továbbra is egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
Aragcsi a levelében azt hangsúlyozta, kiegyensúlyozott és tisztességes tárgyalásokra van szükség, továbbá arra, hogy a felek elkerüljék az olyan lépéseket, amelyek veszélybe sodorják a tárgyalások sikerét. A miniszter egyúttal vitatta a három ország lépésének törvényességét, és úgy vélte, a mostani kezdeményezésnek nem lesz érdemi hatása.
Teherán többször hangsúlyozta, hogy atomprogramja békés célokat szolgál.
Elindult a folyamat
Hivatalosan kezdeményezte az Iránnal szembeni szankciók újbóli életbe léptetését a brit, a német és a francia kormány, azzal az indokkal, hogy Teherán jelentős mértékben megsérti az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről kötött többhatalmi megállapodást (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPoA).
A JCPoA-egyezményben részes három európai hatalom (E3) már előzetesen is jelezte a megállapodás alapján 2015-ben enyhített szankciók újbóli bevezetésének lehetőségét.
A londoni külügyminisztérium által csütörtök éjjel ismertetett közös E3-nyilatkozat szerint a folyamat időközben el is indult, miután a három ország értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról, hogy Irán komoly mértékben megsérti a JCPoA-megállapodásból eredő kötelezettségeit, ezért London, Párizs és Berlin a vonatkozó 2231-es számú BT-határozat alapján kezdeményezi az úgynevezett „snapback-mechanizmus” elindítását.
A mechanizmus lehetővé teszi az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.
A londoni külügyi tárca által ismertetett közös háromhatalmi nyilatkozat szerint Irán egyértelműen és szándékosan megsérti a JCPoA-megállapodást.
A kommüniké hangsúlyozza, hogy egyes fejlesztési helyszínekhez – amelyek az iráni nukleáris fegyverkezés lehetőségének szempontjából komoly aggodalomra adnak okot – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) nem fér hozzá ellenőrzés céljából.
A nyilatkozat hangsúlyozza azt is, hogy Irán semmiféle polgári felhasználási céllal nem tudja indokolni magas dúsítási szintű urániumkészleteinek felhalmozását, és ezeknek a készleteknek a hollétéről az IAEA nem is tud.
Az iráni nukleáris program így továbbra is egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra
- áll az E3-országok Londonban ismertetett nyilatkozatában.
David Lammy brit külügyminiszter a londoni alsóházban néhány hete tartott tájékoztatásában elmondta: az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3-5 százalék.
Lammy kiemelte azt is, hogy Irán dúsítotturán-készlete 40-szeresen haladja meg a JCPoA-egyezményben kijelölt felső határt.
(via MTI)
