Irán tárgyalna az atomprogramról, de az európai hatalmak szerint súlyosan megsérti a vonatkozó egyezményeket.

Az Egyesült Államok újabb gazdasági szankciókat jelentett be az iráni olajkereskedelem és a Hezbollah pénzügyi hálózatai ellen, amelynek célja Teherán bevételi forrásainak elvágása.

Egy hírszerzési jelentés szerint az amerikai légicsapások nem semmisítették meg Irán nukleáris létesítményeit.

Iránnak nem célja atomfegyver kifejlesztése, és amíg az első számú vezetője, Ali Hámenei életben van, addig biztosan nem is lesz az, jelentette ki N. Rózsa Erzsébet a Privátbankárnak adott interjúban. A Közel-Kelet szakértő, aki néhány hete járt a perzsa államban, úgy véli, hogy az iráni nép összezárt az izraeli támadás után, és még a bebörtönzött értelmiségiek is beálltak az ország mögé. Az interjúban szó esik még Mahmud Ahmadinezsád hírhedt mondatáról, az iráni rezsim jellegéről, az Egyesült Államok szerepéről és az iraki forgatókönyv megismétlődésének veszélyéről is.

Irán több mint 100 drónt lőtt ki Izraelre péntek reggel, válaszként arra, hogy Izrael korábban támadást intézett atomfegyver létesítményei ellen.

Izrael közölte, hogy pénteken Irán nukleáris létesítményeit, ballisztikusrakéta-gyárait és katonai parancsnokait vette célba egy hosszabb művelet kezdetén, amelynek célja, hogy megakadályozza Teheránt atomfegyver előállításában.

Nagyon-nagyon pusztító erőre lenne szükség az iráni atomlétesítmények ellen, egy ilyen csapás pedig visszaüthet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója szerint.

A Fehér Ház konstruktívnak és pozitívnak minősítette az első egyeztetést Iránnal utóbbi atomprogramjáról.

Teherán nincs róla meggyőződve, hogy képes intenzívebb konfliktust folytatni Izraellel, különösen hosszabb időn keresztül. A rezsim ráadásul a közelmúltban olyan eseményekkel szembesült, amelyek gyengítették az Izraellel való konfrontációra való képességét. Káncz Csaba jegyzete

Kemény szópárbaj alakult ki az Egyesült Államok és Irán között, aztán mindkét oldalon beszálltak a szövetségesek is.

A körülmények összejátszása miatt úgy tűnhetett, hogy nagyszabású külső támadás érte Iránt a hétvégén. De nem ez történt, így nem tudhatjuk, valóban Izrael állt-e a nagy port felvert akció mögött, és ha igen, mi célt szolgált a támadás.

November 29-én Bécsben folytatódnak a 2015-ös atomalku felélesztését célzó tárgyalások a nagyhatalmakkal - jelentette be szerdán Ali Bageri Kani, Irán főtárgyalója.

Az USA persze pont azért szankcionálja az ázsiai diktatúrát, mert az nem szerel le.

Az szakértők szerint a korábbi szándéknyilatkozatok ellenére sem történt leszerelésre utaló tevékenység.

Még meggondolják, találkoznak-e Trumppal, de a déli találkozó már biztos nem valósul meg.

Az alelnök szerint az olimpia idején is sürgetik az atomprogrammal kapcsolatos párbeszédet.

Az iráni atomprogramban részt vevő vállalatokkal szemben rendeltek el intézkedéseket.

Egy éven belül bejelenthetik, hogy végeztek az atomprogrammal.

Észak-Korea beváltotta korábbi fenyegetőzését, és újabb rakétakísérletet hajtott végre. A rakétát Japán fölött lőtték át, miután korábban azzal fenyegetőztek Phenjanban, hogy elsüllyesztik a szigetországot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart, a konfliktus egyre feszültebb a térségben. Sikerül-e meggyőzni végül Oroszországot és Kínát a beavatkozásról?

Hiába szólt rá az amerikai elnök, Irán második rakétakísérletét is elvégezte. Miért is ne tette volna, amikor ott van mögötte új barátja, Oroszország, Trump pedig a fél világgal összeveszett, köztük szövetségeseivel is? A perzsa állam évekig pária volt, de most sokan örülhetnek, hogy szembeszáll valaki a Fehér Ház eddig ijesztő stílusú új urával.

Új szankciókat jelentett be Irán ellen pénteken az amerikai pénzügyminisztérium, az új, republikánus amerikai kormányzatnak ez az első konkrét lépése Teherán ellen. A német alkancellár megértéséről biztosította az amerikaiakat.

Magyarország megállapodott Iránnal a nukleáris együttműködés továbbfejlesztéséről.

A szankciók tegnapi feloldásával több milliárd dollárhoz férhet hozzá Irán, amelyek eddig külföldi bankszámlákon voltak.

Két év diplomáciai párbaj után az ENSZ öt állandó tagja és Németország kedden Bécsben megállapodott Iránnal Teherán atomprogramjáról. Az ENSZ fegyverembargó még 5 évig hatályban marad, a rakéta-technikára vonatkozó szankciók pedig nyolc évig. De mik a geopolitikai megfontolások Teherán és Washington részéről?

Kiegyezett a Hatok és Irán az atomprogramról szóló tárgyalásokon: folyamatosan feloldják a szankciókat, az ENSZ pedig vizsgálhatja a katonai létesítményeket.

Paks indításának 30. évfordulóján az Országos Atomenergia Hivatal pozitív döntést hozott a paksi atomerőmű egyes blokkjának üzemidő-hosszabbítási kérelméről.

Hamar kifutott a hajnali lendület a piacokon. A görög megállapodás hírét eleve passzívan fogadták a tőzsdék, azonban az euró és a forint is ralizott kora reggel. Mostanra mindennek vége szakadt. Az olaj ára viszont tartja magát. A piac nyugtázta a görög híreket és ismét pesszimista. Az amerikai kiskerhírek kerülhetnek a fókuszba. (A cikk frissül.)

Irán leállította az olajexportot hat európai országba válaszul arra, hogy az EU szankciókat jelentett be az ország legfontosabb exporttermékére, a nyersolajra. Az angol nyelvű Press TV iráni állami tévécsatorna szerint Hollandiát, Görögországot, Franciaországot, Portugáliát, Spanyolországot és Olaszországot érinti az iráni döntés. Teherán azonnal tagadta a hírt.

Egyre szorosabbra fogja az Iránnal szembeni szankciókat az olajpiaci közösség. Több jelentős kereskedelmi szervezet is bejelentette, hogy nem tankolnak olajszállító hajókat a perzsa állam kikötőiben. A bejelentések még mindig a tiltott atomprogramot folytató Irán elleni fellépés részei és következményei annak az iráni ellenállásnak, amely az embargó esetére katonai fellépést és a Hormuzi-szoros lezárását vetítették előre.