A bombázások csak néhány hónappal vetették vissza az iráni atomprogramot, mivel a bombázások után Donald Trump amerikai elnök közvetítésével ingatag tűzszünet lépett életbe Irán és Izrael között – számol be róla a Reuters.
E bejelentés előtt, kedden Irán és Izrael is jelezte, hogy a két nemzet közötti légiháború véget ért, legalábbis egyelőre, miután Trump nyilvánosan megfeddte őket a magyar idő szerint reggel 6-kor bejelentett tűzszünet megsértése miatt.
Fotó: X/@DlugajJuly
A jelentés kétségeket fogalmaz meg
Miután a két ország vezetése a 12 napos háború után – amelyhez az Egyesült Államok is csatlakozott az iráni urándúsító létesítmények elleni támadással – feloldotta a hazai háborús korlátozásokat, mindkét országban győzelmet hirdettek.
Trump a hétvégén azt mondta, hogy az Egyesült Államok 13 ezer kilogrammos bunkerrobbantó bombáinak bevetése „megsemmisítette” Irán nukleáris programját. De ezt az állítást cáfolni látszik kormánya egyik hírszerző ügynökségének előzetes értékelése, három, az ügyhöz közel álló személy szerint.
Az egyik forrás szerint Irán dúsított uránkészleteit nem számolták fel, és az ország nukleáris programja, amelynek nagy része mélyen a föld alatt lévő létesítményekben fut, csak egy-két hónappal csúszhatott vissza a tervekhez képest.
Irán azt állítja, hogy nukleáris kutatásai polgári energiatermelésre szolgálnak.
Fotó: MTI/EPA/Will Oliver
A Fehér Ház másképp látja
A Fehér Ház szerint a hírszerzés értékelése „teljesen téves”. A Védelmi Hírszerző Ügynökség által készített jelentés szerint a csapások lezárták két létesítmény bejáratát, de nem omlasztották össze a földalatti építményeket – mondta az egyik, a megállapításokat ismerő személy.
A Washington Post egy meg nem nevezett, a jelentést ismerő személyre hivatkozva azt írta, hogy a támadások után néhány centrifuga még épségben maradt.
Trump kormánya kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt nyilatkozta, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni hétvégi csapásai „lerontották” Irán nukleáris programját, ez más mint amit Donald Trump korábban állított, miszerint a létesítményeket „megsemmisítették”.
Ellentmondó értékelések
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden azt mondta, hogy az Irán elleni támadás elhárította az országára leselkedő nukleáris megsemmisítés veszélyét, és eltökélt szándéka, hogy megakadályozza Teherán minden kísérletét fegyverprogramjának újjáélesztésére. „Két közvetlen egzisztenciális fenyegetést hárítottunk el magunkra nézve: a nukleáris megsemmisítés veszélyét és a 20 ezer ballisztikus rakéta általi megsemmisítés veszélyét” – mondta Netanjahu.
Fotó: Wikipédia
Maszúd Peszeskján iráni elnök bejelentette, hogy országa sikeresen befejezte a háborút, amit ő „nagy győzelemnek” nevezett az iráni média szerint. Pezeskjan azt is elmondta Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek, hogy Teherán kész rendezni a nézeteltéréseit az Egyesült Államokkal, az IRNA hivatalos hírügynökség szerint.
Izrael június 13-án indította el a meglepetésszerű légiháborút, megtámadva iráni nukleáris létesítményeket és megölve a magas rangú katonai parancsnokokat és atomtudósokat, ami a legsúlyosabb csapás volt az Iszlám Köztársaságra az 1980-as évekbeli iraki háború óta.
Irán, amely tagadja, hogy nukleáris fegyverek gyártására tett volna kísérletet, válaszul rakétákkal bombázta Izrael katonai létesítményeit és városi célpontjait.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
