Lassan már két hete annak, hogy Izrael az iráni atomprogramra hivatkozva megtámadta a perzsa államot, likvidálta számos katonai vezetőjét, és megölt legkevesebb 17 iráni atomtudóst, volt, akit feleségével együtt. Helyszíni jelentések szerint ennek érdekében nemcsak légicsapásokat hajtott végre, hanem autóba rejtett pokolgépeket is robbantott.
Törékeny tűzszünet
Azóta csapások és ellencsapások követik egymást, amelyek mindkét oldalon civil célpontokat is érnek. A háborúba hétvégén az Egyesült Államok is beszállt, és nagy erejű légitámadásokat hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény ellen. Válaszul Irán – inkább szimbolikus jelleggel – rakétákat lőtt ki egy amerikai katonai bázisra Katarban, amiről előre értesítette Washingtont.
Keddre virradó éjjel, 12 nap háború után sikerült tűzszünetben megegyezni. Ezt reggel mindkét fél bejelentette, és természetesen mindegyik győztesnek kiáltotta ki magát. A fegyvernyugvás azonban törékenynek tűnik, kedden is rakétacsapásokról érkeztek hírek.
Izraeli oldalon legkevesebb 24 ember (civilek), iráni oldalon pedig legkevesebb 974 ember (köztük minimum 387 civil) vesztette életét a háborúban eddig keddi adatok szerint.
Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
Arról már írtunk, hogy megalapozott-e Izrael félelme az iráni atomprogramtól, és arról is beszámoltunk egy helyi kontaktunk segítségével, hogy miként élik meg az izraeli civilek a háborút.
Hajsza a kémek után
De hogyan néz ki mindez az iráni civilek szemszögéből? Ebbe ad némi betekintést egy teheráni nő, Anahita a The Guardianban megjelent beszámolója.
Mint mondta, múlt héten három teljes napig nem volt internet, ezért az emberek nem tudtak kommunikálni egymással. Ez tovább növelte a félelmet és szorongást, hiszen sokan nem tudták, hogy melyik városokat érte légitámadás, illetve mely körzetekre adtak ki evakuálási parancsot.
Szerinte, ha az internethiány tartós lesz, akkor sok ember veszíti el a munkáját.
A 30-as éveiben járó iráni hölgy beszámolt arról is, hogy a kormány számos embert letartóztatott azzal a váddal, hogy Izrael számára kémkedik, és sokan attól tartanak, hogy kivégzik őket. Az iráni állami televízió már hírt adott letartóztatásokról és kivégzésekről.
„Ez félelmetes, mert még ha feltételezzük is, hogy kémekről van szó, egy fair bírósági eljárás egy ilyen vád bizonyítására hetekig kellene, hogy tartson” – mondta.
Barátai és rokonai szerint – akik más városokban laknak – a kormány ellenőrzőpontokat állított fel számos település bejáratánál és a főutaknál, és rendőrök járőröznek az utcákon. Szúrópróbaszerűen mobiltelefonokat koboznak el, és autókat kutatnak át.
Atomkatasztrófától félnek
Anahita beszélt arról is, hogy az emberek aggódnak az esetleges nukleáris katasztrófa miatt. Félnek attól, hogy Irán válaszol az amerikai támadásra (a katari támadás inkább csak szimbolikus volt) és rosszabbodhat a helyzet.
„Aggódunk amiatt is, hogy csapás éri a Bushehr atomlétesítményt, ami egy újabb Csernobilt okozna”, mondta.
Az izraeli légierő az elmúlt bő másfél hétben rendszeresen támadta az atomlétesítményeket, hétvégén pedig az amerikai légierő is nagy erejű légicsapásokat hajtott végre ellenük. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség óva intett mindettől, ugyanakkor egyelőre nem észlelte a környezetben a radioaktív sugárzás növekedését.
A teheráni hölgy kitért arra is, hogy sok lakos, aki korábban elmenekült, most visszatért a fővárosba, a bombázások ellenére is. „Kénytelenek voltak visszajönni. Sok barátom is így tett, mivel dolgozniuk kell, különben nem lesz jövedelmük. Sok ember nem tud hol lakni a fővároson kívül heteken keresztül.”
Szerinte sok magáncég nem ad fizetést a dolgozóknak, és egyelőre nem tudni, hogy mikor fog. Ő maga sem kapta meg az utolsó havi bérét. Ezt cége a háborús helyzettel indokolta.
Ugyanez igaz a férjére is, akinek a munkahelye, egy gyár teljesen leállt.
Benzin- és élelmiszerhiány
Mint mondja, neki még van valamennyi tartaléka, de ha a háború folytatódik és továbbra sem kap fizetést, akkor a megtakarításai két-három hét alatt elfogynak. Szerinte ez igaz az irániak többségére. „A magas infláció miatt nagyon nehezen tudunk félretenni”, jegyezte meg. (Idén januárban az éves infláció 32 százalék volt.)
Anahita benzinhiányról is beszámolt, szerinte sok üzlet még az olyan biztonságosabbnak tartott városokban is részben bezárt, mint például Kerman. Szintén lehúzták a rolót a turizmusból élő cégek, például az utazási irodák.
Nem működik a posta sem, az egyetemeken pedig elhalasztották a vizsgákat. Az állami hivatalok és a bankok ugyanakkor nyitva vannak.
Szerinte Teheránban és más nagy városokban jelentős hiány van kenyérből, gyümölcsből, tojásból és más alapélelmiszerekből, és egyes esetekben a gyógyszerellátással is problémák adódnak.
A kisebb városokban van elég élelmiszer, ugyanakkor az árak meredeken emelkednek.
Anahita összességében úgy véli, hogy az irániakat sokkolja a háború, de hisznek abban, hogy véget ér, amint befejeződnek a nagyobb katonai célpontok elleni izraeli támadások.
Nehéz éjjelek
Más teheráni lakosok a BBC-nek arról számoltak be, hogy a keddre virradó éjjel a háború egyik legnehezebb éjjele volt, és a keleti résztől a nyugatiig hangos robbanásokat lehetett hallani. Izrael korábban azonnali evakuációra szólította fel egyes körzetek lakóit.
„Most sem aludtunk éjjel”, mondta egyikük. „Traumatizálva vagyok, már félek minden zajtól”, mondta egy másik lakos. Hajnali négy órakor – alighanem a tűzszünet hatására – ugyanakkor abbamaradtak a robbanások.
Az iráni reakciókkal kapcsolatban N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő lapunknak a múlt héten azt mondta:
az izraeli támadás után az iráni társadalom összezárt az ország mögött. És még a börtönben lévő ellenzékiek, valamint a migrációban élő irániak is azt mondják, hogy most Iránt védik.
„Netanjahu (izraeli miniszterelnök) lépése nyomán pedig a lakosság egy tömbben sorakozik fel – nem a rendszer, hanem a haza mögé”, fogalmazott.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
