„Igazából csak idő kérdése volt, hogy személyi sérüléssel járó, hasonló incidensek történnek, sőt, csoda, hogy eddig nem volt még rá példa”, így kommentálta a posztszovjet térség szakértője közösségi oldalán azt, hogy péntek hajnalban robbanótöltettel felszerelt orosz drón zuhant egy panelház tetejére a romániai Galatiban, két ember könnyebb sérülését okozva.
A becsapódást robbanás és tűz követte, amely a 10. emelet egyik lakásában ütött ki az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint. A lakásban két személy tartózkodott, akiknek sikerült kimenekülniük. A panelházból mintegy 70 ember menekült ki a maga erejéből, illetve a helyszínre érkező katasztrófavédelmi erők segítségével. A katonai tűzoltók eloltották a tüzet.
Fotó: MTI/AP/ISU Galati/román Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség
Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett: az elmúlt években Oroszország jelentősen növelni tudta a legyártott drónok számát, és néhány naponta több száz – vagyis egyetlen hónap alatt több ezer – harci drónnal támadja Ukrajna területét.
Felidézte: 2022. novemberében a lengyel-ukrán határ közelében Przewodów faluban egy rakéta becsapódása két embert megölt egy gabonaszárító telepen. A későbbi vizsgálatok ugyanakkor azt mutatták, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta tért le a pályájáról, miközben egy nagy orosz rakétatámadással szemben védekeztek.
2023-tól kezdve több alkalommal találtak orosz Shahed drónok maradványait Tulcea megyében, a Duna-delta román oldalán, és azóta folyamatosak voltak a határsértések. Az eddigi egyik legsúlyosabb, NATO-tagállamort ért incidens pedig 2025 szeptemberében történt, amikor több orosz drón hatolt be Lengyelország területére, de személyi sérülés akkor nem történt.
Most viszont már „személyi sérülés is történt egy orosz Gerany / Shahed drón által, egy EU és NATO ország területén”.
Bendarzsevszkij szerint Románia és Lengyelország az egyre nagyobb méretű, ukrán hátország elleni támadások miatt mindig is veszélyben lesz. Ugyanakkor „eszkaláció nem lesz belőle – sem az oroszok, sem a NATO nem akar konfrontációt”, tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy a Duna-menti Galati mindössze 20 kilométerre fekszik az ukrán határtól, és a közeli ukrán Reni és Izmail kikötők az orosz támadások rendszeres célpontjai, mivel kulcsszerepet játszanak az ukrán exportban és logisztikában. Valószínűleg ezek lehettek most is az oroszok célkeresztjében. Az ilyen esetekből „egyre több lesz, készülni kell rá.”
Felidézte, hogy a májusi, balti légtérben történt drónincidensek után (akkor pályájukról letért vagy letérített ukrán drónok hatoltak be a Balti-államok területére) a balti országok próbálják gyorsítani a drónfal projektet, és 2026. harmadik negyedévében elindulhat majd a rendkívüli beszerzési folyamat. Esetükben az elsődleges védelmi vonal – ha minden jól megy – akár az év végéig működésbe léphet, tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.
Pluszban nyitottak az amerikai értékpapírpiacok pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
