Elszabadult drónháború – miért fenyegetnek ukrán drónok NATO-tagországokat?

Az elmúlt hónapokban első hallásra meglepő és aggodalmat keltő fejleményre lehettek figyelmesek a NATO-tag balti országok: légterükbe számos alkalommal hatoltak be ukrán drónok.

Egy kormány már belebukott 

Az első ismertté vált incidens március 23-án történt Litvániában, két nappal később Lettországból és Észtországból jelentették ukrán drónok becsapódását, majd május második felében is számos drónberepülést észleltek a balti államokban.   

A behatolások miatt riadóztatni kellett a NATO-gépeket, Litvániában egy alkalommal le kellett zárni a vilniusi repülőteret, és számos helyi lakos, valamint a miniszterelnök és az államfő is óvóhelyre kényszerült.

Litvániában egy alkalommal egy üres olajtárolóba, Észtországban pedig egy erőmű kéményébe csapódtak be ukrán drónok.       

Május közepén pedig a finn főváros, Helsinki repülőterét kellett ideiglenesen lezárni drónészlelések miatt, és mintegy 1,8 millió embernek kellett otthon maradnia addig, amíg el nem múlt a veszély.

Az incidensek komolyságát mutatja az is, hogy május közepén Lettország miniszterelnöke, Evika Silina lemondott a posztjáról a drónberepülések nyomán keletkezett politikai krízis miatt. Silina ugyanis a drónok miatt menesztette védelmi miniszterét, Andris Sprudst, majd ezt követően a miniszter pártja megvonta támogatását a kormánytól, annak összeomlását eredményezve.

A történtek súlyát jelzi az is, hogy kedden az Európai Bizottság elnöke Litvániába utazott, ahol a balti államok vezetőivel egyeztetett az ügyben. Ursula von der Leyen a látogatásával egyrészt szolidaritást akart mutatni a baltiakkal, másrészt arról is tárgyalt, hogy miként tudna a Bizottság a pénzügyi eszközeivel hozzájárulni a közös védelmi képességek megerősítéséhez.

Eltérített drónok 

De pontosan hogyan és miért repülnek be ukrán drónok NATO-tagországok területére, nagy riadalmat és komoly zavarokat okozva?

Természetesen aligha szándékosan, hiszen az érintett országok nyíltan Ukrajna mellett állnak az orosz-ukrán háborúban, sőt a balti államok az egyik legelkötelezettebb támogatói Kijevnek.

Az ukrán vezetés már elnézést kért a behatolások miatt: szerintük a drónokat, amelyeket eredetileg oroszországi célpontokra programoztak be, Moszkva irányítja át a NATO területére a jelek zavarásával.

A Kreml ezt nem kommentálta, ugyanakkor azt állítja, hogy a balti államok Ukrajna rendelkezésére bocsátották a légterüket az Oroszország elleni csapásokhoz. Kijev és a baltiak szerint ez hazugság. „Legyünk teljesen világosak: Észtország nem engedélyezte a területe vagy légtere használatát Oroszország elleni támadásokhoz. Ezek az állítások hamisak, és Oroszország tudja ezt” – közölte az észt külügyminisztérium múlt héten.

Ezzel párhuzamosan Von der Leyen is azt mondta, hogy „közvetlenül Oroszország és Fehéroroszország a felelős azért, hogy a drónok életeket és az emberek biztonságát veszélyeztetik a keleti térségben.”    

A balti államok valójában az orosz-ukrán háború kereszttüzébe kerültek: Ukrajna ugyanis egyre hatékonyabban hajt végre nagy hatótávolságú dróntámadásokat a Balti-tenger közelében orosz célpontok ellen.

A Lettországban és Észtországban lezuhant pilóta nélküli repülők feladata például az lett volna, hogy az észak-oroszországi légtérbe behatolva támadják az orosz energia-infrastruktúrát, például az észt határhoz közel található Ust-Luga-kikötőt és az ottani olajterminált, megnehezítve az orosz olajexportot – március végén például tíz nap alatt öt alkalommal érte ukrán támadás a kikötőt.

A drónokat azonban – úgy tűnik – az oroszok számos alkalommal letérítették a pályájukról elektronikus hadviselési rendszerekkel, és így azok végül a NATO területén kötöttek ki. Ez azonban csak egy lehetséges magyarázat.   

A mesterséges intelligencia is hibázott?  

A BBC szerint az, hogy a drónok konkrét célpontokat találtak el –  például egy erőművet és egy olajtárolót –, arra utal, hogy minimum néhány esetben nem az oroszok állnak a háttérben.

Hanem inkább a mesterséges intelligencia működésében léphetett fel hiba, és ezért pusztítottak el olyan létesítményeket – Oroszország helyett NATO-tagországokban –, amelyek hasonlítottak a beprogramozott célpontokhoz.

A litvániai drónberepülések szintén felvetnek bizonyos kérdéseket. Ez a balti állam ugyanis – az orosz exklávét, Kalinyingrádot nem számítva – nem határos Oroszországgal, tehát az esetleges ukrán drónok keletről csak Fehéroroszországon keresztül képesek elérni a légterét.

A litván védelmi minisztérium a brit adónak megerősítette, hogy egy konkrét esetben a fehérorosz hatóságok értesítették őket a litván légtér felé közelítő drónokról, valamint azt is, hogy azok fehérorosz területről repültek be. Az ugyanakkor nem világos, hogy miért figyelmeztette volna Fehéroroszország a szomszédját a drónokról, és miért nem lőtte volna le azokat ő maga. A beloruszok „egyébként” a litvánokat vádolták meg azzal, hogy engedtek átrepülni a légterükön egy ukrán drónt Fehéroroszországba.

Az mindenesetre tény, hogy a drónberepülések komoly biztonsági fenyegetést jelentenek a balti államok számára. A három ország a múlt heti közleményükben arra szólította fel a NATO-t, hogy átfogó védelemmé bővítse ki a jelenlegi légtérvédelmet a Baltikum felett. 

Tesztelhetik a NATO-t 

Szakértők mindeközben továbbra is tartanak attól, hogy Oroszország kisebb támadásra vagy provokációkra készülhet a balti államokban, elsősorban Észtországban az ottani orosz kisebbség védelmére hivatkozva – ennek célja a NATO harckészültségének és a kollektív védelmet biztosító, úgynevezett 5. cikkelynek a „tesztelése” lehet. Erről beszélt nemrég lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, valamint Szent-Iványi István külpolitikai szakértő is.

Múlt évben egyébként Lengyelországba repültek be tömegesen drónok – igaz, azok oroszok voltak. Ezt követően a NATO úgy döntött, hogy még keletebbre csoportosít át csapatokat és vadászgépeket.

Mindezt szerencsére nem követte eszkaláció – Moszkva inkább „csak” provokált és erőt demonstrált, de akkor nem lépte át azt a határt, amely egy katonai választ kívánt volna meg az észak-atlanti szövetségtől.

A Nagyító több cikkét itt olvashatják.