7p

A körülmények összejátszása miatt úgy tűnhetett, hogy nagyszabású külső támadás érte Iránt a hétvégén. De nem ez történt, így nem tudhatjuk, valóban Izrael állt-e a nagy port felvert akció mögött, és ha igen, mi célt szolgált a támadás.

Január 28-án, szombat éjjel robbanások rázták meg Irán harmadik legnagyobb városát, Iszfahánt. A robbanások a városban található katonai létesítmények területén történtek, és nem balesetek következtében, hanem egy drónokkal végrehajtott támadás okozta őket. Nagyjából ez az, ami biztos az esettel kapcsolatban, minden mással egymásnak ellentmondó hírek, feltételezések jelentek meg a világsajtóban.

Eleve nem tisztázott, Iszfahánban pontosan milyen katonai létesítményt is ért a támadás. Egyes források szerint az iráni drónprogram egyik fontos üzeme volt a célpont, mások szerint az iráni Űrkutatási Központ egyik létesítménye, utóbbi ellen amerikai szankciók vannak életben azért, mert részt vesz az iráni ballisztikus rakéták fejlesztésében.

Aztán itt van a károk kérdése. A támadásról az iráni állami média úgy adott hírt, hogy azok csupán kisebb károkat okoztak a „védelmi minisztérium egyik telephelyén”, a hivatalos jelentés szerint a három támadó drón közül kettőt lelőtt a légvédelem, a harmadik pedig csak kisebb károkat okozott az épület tetőszerkezetében.

A nyilvánosságra került felvételek és nyugati titkosszolgálati források alapján azonban ennél jóval nagyobb pusztítás történt, a másodlagos robbanások hiányát pedig arra vezetik vissza, hogy a célpont nem egy robbanóanyagokkal is dolgozó hadiüzem, hanem egy kísérleti labor vagy kutatási létesítmény volt.

Bezavaró tényezők

Tovább fokozta a zűrzavart, hogy nagyjából a támadással egyidőben Irán más területeiről is robbanásokról számoltak be, többek között egy lángoló olajfinomító létesítményről is kerültek ki felvételek. Egy ideig akár úgy is tűnhetett, Irán ellen kiterjedt hadműveletet kezdett valamilyen külső hatalom. Később aztán kitisztult a kép, és kiderült, hogy az ország északnyugati részéből érkező hírek mögött egy földrengés áll (többek között az olajfinomítóban pusztító tüzet is ez okozhatta), máshol pedig az iráni légierő a dróntámadás miatt riasztott gépeinek zaját vélhették sokan támadásoknak, valójában azonban az iszfaháni volt az egyetlen hely, ahol valóban támadás történt.

A zűrzavart politikusi nyilatkozatok sem csökkentették. Néhány órával a támadás előtt jelent meg Izrael berlini nagykövetének egy interjúja, amelyben a diplomata arról beszélt, hogy Izrael a színfalak mögött „sokkal többet tesz Ukrajna megsegítéséért”, mint amiről a világ tudomást szerezhetett. A támadás után pedig Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó írta ki Twitter-oldalára, hogy

„Kirobbanó éjszaka Iránban. Mi figyelmeztettünk titeket.”

Természetesen rögtön megindultak a találgatások arról, ki követhette el a támadást, és hogyan. Iráni tisztviselők konkrét felelősök megnevezése nélkül „állami támogatással végrehajtott” támadásról beszéltek, illetve Izraelt és nyugati szövetségeseit tették felelőssé az eseményekért, de azt minden iráni hivatalos forrás hangsúlyozta, hogy a támadás nem okozott súlyos károkat. Független szakértők ezt a viszonylagos visszafogottságot, illetve a károk minimalizálását annak tudják be, hogy az iráni vezetés a válaszcsapások lehetőségeinek mérlegelése előtt nem akar nagyon „beleállni” az ügybe. Válaszcsapásként szóba jöhetnek iráni ügynökök, illetve iráni proxyk által iraki és szíriai amerikai érdekeltségek, támaszpontok ellen, illetve közvetlenül Izrael, valamint izraeli zászló alatt hajózó vagy izraeli érdekeltségbe tartozó hajók ellen végrehajtott akciók is.

Ahhoz természetesen nem kell különösebb agytorna, hogy első helyen Izraelt nevezzük meg, mint a támadás elkövetésének „gyanúsítottját”. Izrael soha nem rejtette véka alá, hogy minden eszközt bevethetőnek tart az iráni nukleáris fegyverprogram visszavetésének érdekében, és Iránban az elmúlt években több, feltehetően az izraeli titkosszolgálatokhoz visszavezethető akció történt, bár ezeket Izrael hivatalosan soha nem vállalta magára.

Mindenesetre 2018-ban egy teheráni titkos levéltárba történt betörés nyomán fontos iratok kerültek nyilvánosságra Irán 2003 előtti nukleáris fegyverprogramjáról, az iráni urándúsító létesítményekben pedig kétszer is nagyon komoly károkat okozott egy minden bizonnyal katonai hackerek által kifejlesztett informatikai kártevő. 2020 novemberében aztán egy távirányított fegyverből leadott lövések végeztek Mohszen Farizade atomtudóssal, az iráni nukleáris fegyverprogram feltételezett tudományos vezetőjével, 2021-ben pedig egy a mostanihoz hasonló támadás ért egy dúsítócentrifugákat előállító iráni üzemet.

Maradnak a kérdőjelek

Izrael természetesen most sem kommentálta a történteket, de amerikai kormányzati források névtelenséget kérve azt állították, hogy Izrael áll a támadás mögött. Azonban azóta az is kiderült, hogy a drónok kicsi, négypropelleres modellek voltak, legfeljebb néhány kilogrammnyi robbanóanyaggal felszerelve. Mivel az ilyen eszközök hatótávolsága meglehetősen kicsi, a támadás biztosan nem izraeli területről indult, és bár azt természetesen nem lehet kizárni, hogy izraeli ügynökök követték el, ezt bizonyítani egy elfogott Moszad-ügynök és egy beismerő vallomás nélkül nagyjából lehetetlen.

Ennek fényében akár az sem kizárható, hogy ukrán akció állt a háttérben, esetleg valamilyen egyéb szereplő hajtotta végre a támadást.

Az is kérdés, hogy ha Izraelbe vezetnek a szálak, akkor pontosan mi volt a támadás indoka. A berlini izraeli nagykövet interjúja miatt nagyon, sőt talán túlságosan is kézenfekvő a feltételezés, hogy Izrael az Oroszországnak szállított iráni drónok utánpótlását igyekezett volna elvágni. Az izraeli külpolitikát sokféleképpen lehet értékelni, de a más országoknak nyújtott, az izraeli nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztető segítségnyújtás szándékával ritkán szokták vádolni az izraeli vezetést. Izrael látványosan távolságtartóan kezeli az ukrajnai háborút, és eddig semmilyen igazán jelentős gesztust nem tett a kijevi vezetésnek sem diplomáciai tevékenység, sem konkrét anyagi, katonai segítségnyújtás formájában. A tel-avivi kormány például a füle botját sem mozgatta azokra a felhívásokra, miszerint szállítson fejlett, drónok és rakéták ellen is hatékony Vaskupola légvédelmi rendszeréből Kijevnek.

Igaz, Izrael állítólag hírszerzési információkat, illetve egészségügyi felszerelést, sőt egy rakétaelőrejelző rendszer is átadott Ukrajnának, de ennél nagyobb szerepvállalást a szíriai orosz jelenlétből fakadó kockázatokra, illetve az Oroszországban élő zsidók sorsa felett érzett aggodalomra hivatkozva eddig elutasított Izrael.

Összességében tehát egyelőre még több a kérdőjel az iszfaháni támadás körül, mint a válasz. Néhány következtetést azonban így is le lehet vonni az ismert információk alapján. Ha valóban Izrael állt a támadás mögött, akkor Irán nem véletlenül aggódik az izraeli titkosszolgálatok erős azerbajdzsáni és iraki kurdisztáni jelenléte miatt, mivel ez az akció is azt mutatná, hogy minden iráni erőfeszítés ellenére az izraeli ügynökök viszonylag szabadon járnak-kelnek és tevékenykednek iráni területen. Azonban ha valóban izraeli akció történt, akkor valószínűbb, hogy nem az Ukrajnában bevetett iráni fegyverek gyártókapacitása lehetett a támadás célpontja, hanem valami más, amiről egyelőre csak az akciót elkövetők és az iráni vezetés tudhatna biztosabbat mondani.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
Makro / Külgazdaság Elemzők: legalább 8 százalékkal nőhetnek az idén az átlagbérek
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 16:19
A nettó átlagbér januárban mindösszesen 4,6 százalékkal emelkedett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG