7p

A körülmények összejátszása miatt úgy tűnhetett, hogy nagyszabású külső támadás érte Iránt a hétvégén. De nem ez történt, így nem tudhatjuk, valóban Izrael állt-e a nagy port felvert akció mögött, és ha igen, mi célt szolgált a támadás.

Január 28-án, szombat éjjel robbanások rázták meg Irán harmadik legnagyobb városát, Iszfahánt. A robbanások a városban található katonai létesítmények területén történtek, és nem balesetek következtében, hanem egy drónokkal végrehajtott támadás okozta őket. Nagyjából ez az, ami biztos az esettel kapcsolatban, minden mással egymásnak ellentmondó hírek, feltételezések jelentek meg a világsajtóban.

Eleve nem tisztázott, Iszfahánban pontosan milyen katonai létesítményt is ért a támadás. Egyes források szerint az iráni drónprogram egyik fontos üzeme volt a célpont, mások szerint az iráni Űrkutatási Központ egyik létesítménye, utóbbi ellen amerikai szankciók vannak életben azért, mert részt vesz az iráni ballisztikus rakéták fejlesztésében.

Aztán itt van a károk kérdése. A támadásról az iráni állami média úgy adott hírt, hogy azok csupán kisebb károkat okoztak a „védelmi minisztérium egyik telephelyén”, a hivatalos jelentés szerint a három támadó drón közül kettőt lelőtt a légvédelem, a harmadik pedig csak kisebb károkat okozott az épület tetőszerkezetében.

A nyilvánosságra került felvételek és nyugati titkosszolgálati források alapján azonban ennél jóval nagyobb pusztítás történt, a másodlagos robbanások hiányát pedig arra vezetik vissza, hogy a célpont nem egy robbanóanyagokkal is dolgozó hadiüzem, hanem egy kísérleti labor vagy kutatási létesítmény volt.

Bezavaró tényezők

Tovább fokozta a zűrzavart, hogy nagyjából a támadással egyidőben Irán más területeiről is robbanásokról számoltak be, többek között egy lángoló olajfinomító létesítményről is kerültek ki felvételek. Egy ideig akár úgy is tűnhetett, Irán ellen kiterjedt hadműveletet kezdett valamilyen külső hatalom. Később aztán kitisztult a kép, és kiderült, hogy az ország északnyugati részéből érkező hírek mögött egy földrengés áll (többek között az olajfinomítóban pusztító tüzet is ez okozhatta), máshol pedig az iráni légierő a dróntámadás miatt riasztott gépeinek zaját vélhették sokan támadásoknak, valójában azonban az iszfaháni volt az egyetlen hely, ahol valóban támadás történt.

A zűrzavart politikusi nyilatkozatok sem csökkentették. Néhány órával a támadás előtt jelent meg Izrael berlini nagykövetének egy interjúja, amelyben a diplomata arról beszélt, hogy Izrael a színfalak mögött „sokkal többet tesz Ukrajna megsegítéséért”, mint amiről a világ tudomást szerezhetett. A támadás után pedig Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó írta ki Twitter-oldalára, hogy

„Kirobbanó éjszaka Iránban. Mi figyelmeztettünk titeket.”

Természetesen rögtön megindultak a találgatások arról, ki követhette el a támadást, és hogyan. Iráni tisztviselők konkrét felelősök megnevezése nélkül „állami támogatással végrehajtott” támadásról beszéltek, illetve Izraelt és nyugati szövetségeseit tették felelőssé az eseményekért, de azt minden iráni hivatalos forrás hangsúlyozta, hogy a támadás nem okozott súlyos károkat. Független szakértők ezt a viszonylagos visszafogottságot, illetve a károk minimalizálását annak tudják be, hogy az iráni vezetés a válaszcsapások lehetőségeinek mérlegelése előtt nem akar nagyon „beleállni” az ügybe. Válaszcsapásként szóba jöhetnek iráni ügynökök, illetve iráni proxyk által iraki és szíriai amerikai érdekeltségek, támaszpontok ellen, illetve közvetlenül Izrael, valamint izraeli zászló alatt hajózó vagy izraeli érdekeltségbe tartozó hajók ellen végrehajtott akciók is.

Ahhoz természetesen nem kell különösebb agytorna, hogy első helyen Izraelt nevezzük meg, mint a támadás elkövetésének „gyanúsítottját”. Izrael soha nem rejtette véka alá, hogy minden eszközt bevethetőnek tart az iráni nukleáris fegyverprogram visszavetésének érdekében, és Iránban az elmúlt években több, feltehetően az izraeli titkosszolgálatokhoz visszavezethető akció történt, bár ezeket Izrael hivatalosan soha nem vállalta magára.

Mindenesetre 2018-ban egy teheráni titkos levéltárba történt betörés nyomán fontos iratok kerültek nyilvánosságra Irán 2003 előtti nukleáris fegyverprogramjáról, az iráni urándúsító létesítményekben pedig kétszer is nagyon komoly károkat okozott egy minden bizonnyal katonai hackerek által kifejlesztett informatikai kártevő. 2020 novemberében aztán egy távirányított fegyverből leadott lövések végeztek Mohszen Farizade atomtudóssal, az iráni nukleáris fegyverprogram feltételezett tudományos vezetőjével, 2021-ben pedig egy a mostanihoz hasonló támadás ért egy dúsítócentrifugákat előállító iráni üzemet.

Maradnak a kérdőjelek

Izrael természetesen most sem kommentálta a történteket, de amerikai kormányzati források névtelenséget kérve azt állították, hogy Izrael áll a támadás mögött. Azonban azóta az is kiderült, hogy a drónok kicsi, négypropelleres modellek voltak, legfeljebb néhány kilogrammnyi robbanóanyaggal felszerelve. Mivel az ilyen eszközök hatótávolsága meglehetősen kicsi, a támadás biztosan nem izraeli területről indult, és bár azt természetesen nem lehet kizárni, hogy izraeli ügynökök követték el, ezt bizonyítani egy elfogott Moszad-ügynök és egy beismerő vallomás nélkül nagyjából lehetetlen.

Ennek fényében akár az sem kizárható, hogy ukrán akció állt a háttérben, esetleg valamilyen egyéb szereplő hajtotta végre a támadást.

Az is kérdés, hogy ha Izraelbe vezetnek a szálak, akkor pontosan mi volt a támadás indoka. A berlini izraeli nagykövet interjúja miatt nagyon, sőt talán túlságosan is kézenfekvő a feltételezés, hogy Izrael az Oroszországnak szállított iráni drónok utánpótlását igyekezett volna elvágni. Az izraeli külpolitikát sokféleképpen lehet értékelni, de a más országoknak nyújtott, az izraeli nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztető segítségnyújtás szándékával ritkán szokták vádolni az izraeli vezetést. Izrael látványosan távolságtartóan kezeli az ukrajnai háborút, és eddig semmilyen igazán jelentős gesztust nem tett a kijevi vezetésnek sem diplomáciai tevékenység, sem konkrét anyagi, katonai segítségnyújtás formájában. A tel-avivi kormány például a füle botját sem mozgatta azokra a felhívásokra, miszerint szállítson fejlett, drónok és rakéták ellen is hatékony Vaskupola légvédelmi rendszeréből Kijevnek.

Igaz, Izrael állítólag hírszerzési információkat, illetve egészségügyi felszerelést, sőt egy rakétaelőrejelző rendszer is átadott Ukrajnának, de ennél nagyobb szerepvállalást a szíriai orosz jelenlétből fakadó kockázatokra, illetve az Oroszországban élő zsidók sorsa felett érzett aggodalomra hivatkozva eddig elutasított Izrael.

Összességében tehát egyelőre még több a kérdőjel az iszfaháni támadás körül, mint a válasz. Néhány következtetést azonban így is le lehet vonni az ismert információk alapján. Ha valóban Izrael állt a támadás mögött, akkor Irán nem véletlenül aggódik az izraeli titkosszolgálatok erős azerbajdzsáni és iraki kurdisztáni jelenléte miatt, mivel ez az akció is azt mutatná, hogy minden iráni erőfeszítés ellenére az izraeli ügynökök viszonylag szabadon járnak-kelnek és tevékenykednek iráni területen. Azonban ha valóban izraeli akció történt, akkor valószínűbb, hogy nem az Ukrajnában bevetett iráni fegyverek gyártókapacitása lehetett a támadás célpontja, hanem valami más, amiről egyelőre csak az akciót elkövetők és az iráni vezetés tudhatna biztosabbat mondani.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hihetetlen nyereséget termeltek a nagy kínai ipari cégek
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 11:46
A több mint 20 millió jüan (2,78 millió dollár) éves bevételű kínai ipari cégek együttes nyeresége 1509 milliárd jüan (206,8 milliárd dollár) volt az idei első negyedévben, 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Makro / Külgazdaság Lehet-e idén is kétezer milliárdos költségvetési osztogatás? László Csaba lesz a Klasszis Klub Live vendége
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 10:31
A volt pénzügyminiszter május 7-én, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége. Amelyben terveink szerint átbeszéljük, hogy a Donald Trump által kirobbantott vámháború milyen hatásokkal járhat a világgazdaságra és Magyarországra. Természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt Önök is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Bejelentést tett Peking: így pörgetnék fel a gazdaságot
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 10:01
A kínai kormány új intézkedéscsomagot jelentett be a foglalkoztatás és a gazdaság stabilizálására, valamint a magas színvonalú fejlődés előmozdítására – közölte Csao Csen-hszin, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság (NDRC) alelnöke a tárca hétfői sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Feszült várakozás: mikor mozdul a kamat?
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 09:16
A piacok figyelnek. 
Makro / Külgazdaság Egy súlyos hiba, ami mindenkivel kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 27. 17:52
Donald Trump amerikai elnök nem tanult az Egyesült Államokban kicsit kevesebb mint 100 évvel ezelőtt bevezetett vámintézkedésekből. Ezt próbálják elmagyarázni a közgazdászok eredmény nélkül.
Makro / Külgazdaság Egy gyilkos támadás, amely atomháborút szabadíthat el
Káncz Csaba | 2025. április 27. 09:58
India és Pakisztán, Dél-Ázsia nukleáris fegyverekkel rendelkező rivális hatalmai háború felé sodródnak, miután India Pakisztánt vádolta meg egy brutális terrortámadás elkövetésével az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban. A két ország egylőre a „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján vezet be intézkedéseket egymás ellen. Káncz Csaba jegyzete. 
Makro / Külgazdaság A mikrohullám ölni tanul – tesztüzemben a jövő légvédelme
Litván Dániel | 2025. április 27. 05:47
Olyan eszközt tesztelt a brit haderő, amely egy csapásra át tudná írni a front erőviszonyait – de van még mit reszelgetni rajta.
Makro / Külgazdaság Nagyon rossz ötlet volt felbőszíteni Kínát?
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 16:44
Mielőtt kirobbantotta kereskedelmi háborúját Kína ellen, Donald Trump amerikai elnöknek végig kellett volna gondolnia, hogy kivel áll szemben. Nem tette, amit jó eséllyel nagyon megbánhat.
Makro / Külgazdaság Sivatagba homokot? Az oroszok találtak maguknak egy vásárlót
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 15:32
Hosszabb távon jelentős mennyiségű orosz földgáz importjáról tárgyal Oroszország és Irán, miközben a perzsa állam földje alatt található a világ második legnagyobb földgáztartaléka.
Makro / Külgazdaság Zelenszkij Rómában beszélt Trumppal (frissítve)
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 13:26
Washington gyümölcsözőnek minősítette a találkozót. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG