A kaukázusi térség geopolitikájában folytatódó tektonikus változásokat Azerbajdzsán két évvel ezelőtti, Második Karabahi Háborúban aratott győzelme és Oroszország folytatódó ukrajnai vergődése indította el. Ezek a változások messze túlmutatnak a dél-kaukázusi és a kelet-európai geopolitikai színtereken.
Törökország növekvő befolyása a Dél-Kaukázusban - különösen az Azerbajdzsánnal kötött szövetsége - fokozza Teherán nyugtalanságát. Irán szeme előtt már feltűnik egy Törökországhoz kötődő államok íve, amelyek erős szövetséggé alakulnak északi határai mentén.
Irán számára további aggodalomra ad okot az Azerbajdzsán és Izrael közötti erősödő partnerség, valamint Azerbajdzsán lehetséges átalakulása Irán-ellenes előőrssé.
Növekvő feszültségek
Az azerbajdzsáni-iráni kapcsolatok az Örményországgal vívott 2020-as háború azeri győzelme óta feszültek. A helyzet azonban drámaian romlott az elmúlt néhány hónapban. Irán két nagyszabású gyakorlatot tartott az azerbajdzsáni határ közelében, és azzal vádolta Bakut, hogy összejátszik ellenségeivel és beavatkozik belügyeibe.
A Baku által szorgalmazott, Azerbajdzsán nyugati tartományait a Nahicseván exklávéval dél-örményországi területen keresztül összekötő Zangezur szárazföldi közlekedési folyosó lehetséges megvalósítása miatt Irán fenyegetettnek érzi magát. Teherán attól tart, hogy ez a folyosó elvághatja Örményországhoz való hozzáférését, és elszigetelheti tovább választja a dél-kaukázusi régiótól.
Az októberi, „Hatalmas Irán” fedőnevű hadgyakorlaton az iráni erők pontonhidak felállítását és az Araksz folyó átkelését gyakorolták, amely a két ország határának egy részét képezi. Ez volt az első alkalom, hogy az iráni erők ilyen gyakorlatokat hajtottak végre.
Tiltott területre tévedve
Baku növekvő haraggal figyeli, hogy az iráni állami média az elmúlt hónapokban nyíltan megkérdőjelezte Azerbajdzsán területi integritását. Mivel Iránban az azeriek alkotják a legnagyobb etnikai kisebbséget, az Azerbajdzsán és Irán közötti határokkal kapcsolatos kérdések felvetése Pandora szelencéjének kinyitásához hasonlítható.
Az állami tévében tavaly november 4-én sugárzott interjúban az iráni parlament azerbajdzsáni etnikumú képviselői kétségbe vonták a két ország közötti határok érvényességét. Az iráni állami média a közösségi médiában is felerősítette a dezinformációs kampányát, amelyek szerint az azerbajdzsáni Nahicseván régió lakosai Iránhoz való csatlakozásért lobbiznak.
Azerbajdzsán válasza az iráni fellépésre
Baku válaszként nyíltan beszélni kezdett az Iszlám Köztársaságban élő azeri kisebbség sorsáról, amit a múltban nagyrészt került. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megóvjuk életmódunkat, Azerbajdzsán és azeriek világi fejlődését, beleértve az azerieket Iránban” – jelentette ki múlt novemberben Alijev elnök.
Baku emellett az elmúlt hónapokban határozott lépéseket tett Irán visszaszorítására a térségben. Novemberben Azerbajdzsán különleges erői saját hadgyakorlatot tartottak az iráni határon. Alijev elnök hangsúlyozta: a gyakorlatokat annak demonstrálására tartják, hogy Azerbajdzsán nem fél déli szomszédjától. Hogy fölerősítsék az üzenetet, Azerbajdzsán múlt decemberben közös hadgyakorlatokat is tartott Törökországgal.
A „Fraternal Fist” elnevezésű gyakorlaton azerbajdzsáni harckocsik pontonhidakon keltek át az Araksz folyón az iráni határ közelében, így tükrözve az októberi iráni manővereket. A török-azerbajdzsáni gyakorlatokat magas rangú török katonai tisztviselők felügyelték, köztük Hulusi Akar védelmi miniszter és Yaşar Güler vezérkari főnök.
Ankara azonnali kiállása Baku mellett érthető, hiszen a katonai erőviszonyok egyoldalúak. Míg Irán mintegy 610 ezer főt tart fegyverben - plusz 350 ezret tartalékosként -, addig ez azeri vonatkozásban mintegy 125 ezer aktív és 250 ezer tartalékos katona.
Azerbajdzsán 19 embert is őrizetbe vett, azt állítva, hogy az iráni hírszerző szolgálatoknak dolgoztak. Azerbajdzsán Állambiztonsági Szolgálata szerint ezeket a személyeket Irán Szíriába repítette katonai kiképzés céljából, majd az azeri állam ellen szabotázstevékenységeket hajtottak volna végre.
Ezenkívül az azerbajdzsáni hírcsatornák 14 olyan személyt neveztek meg, akikről úgy gondolják, hogy Irán különleges szolgálatainak tagjai, és azzal vádolták őket, hogy behatoltak Karabah orosz békefenntartók irányítása alatt álló részeibe, hogy az örmény szakadárokat Azerbajdzsán elleni szabotázsra képezzék ki.
A megszilárduló Oroszország-Irán szövetség
Mivel Irán fokozza a feszültséget Azerbajdzsánnal, az utóbbi is megerősítette biztonsági partnerségét Izraellel azzal, hogy bejelentette nagykövetségének megnyitását a zsidó államban. Izrael és Azerbajdzsán közel három évtizede szoros kapcsolatot ápol - de míg Izraelnek 1993 óta van nagykövetsége Bakuban, a fordítottja ez idáig nem volt így. A nyitásról szóló döntés fontos része Azerbajdzsán stratégiájának, amely az Irán, Örményország és Oroszország közötti regionális tengely ellensúlyozására irányul.
2022 októberében Benny Ganc izraeli védelmi miniszter hivatalos látogatást tett Azerbajdzsánban, ahol találkozott Ilham Alijev elnökkel és azeri kollégájával, Zakir Haszanovval. Ganc látogatása a biztonsági és politikai kérdésekre összpontosított, a védelmi együttműködés elősegítése céljából.
Irán aggódik amiatt, hogy Azerbajdzsán izraeli előőrssé alakul át, amely szinte korlátlan hozzáférést biztosít az izraeli védelmi és hírszerző szolgálatokhoz. Valóban, Azerbajdzsán már most is engedélyezi az izraeli hírszerző ügynökségeknek Irán-elleni műveletek végrehajtását a saját területéről.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
