Az iráni atomprogrammal kapcsolatban szerződésben vállalt kötelezettségeik megszegésével vádolta egymást kölcsönösen Teherán és Washington, valamint a két ország európai szövetségeseinek képviselői az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén.
Az Iránnal foglalkozó, a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását is szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) féléves áttekintését célzó tanácskozáson az amerikai mellett a francia, a brit és a német fél is azzal vádolta Iránt, hogy nem működik együtt az atomsorompó-szerződés betartásán őrködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), nukleáris tevékenységével pedig messze túlterjeszkedett az iráni atomfegyver kifejlesztésének megakadályozását célzó megállapodásban lefektetett határokon.
Az iszlám köztársaság az öt állandó BT-taggal és Németországgal 2015-ben kötött szerződésben vállalta, hogy visszafogja atomprogramját az ellene elrendelt szankciók fokozatos eltörlése fejében. Teherán a vádak szerint azóta mondja fel fokozatosan a paktumban rögzített kötelezettségeit, hogy 2018-ban az Egyesült Államok kivonult a szerződésből.
Robert Wood amerikai ENSZ-küldött a hétfői ülésen közölte:
a NAÜ jelentései azt mutatják, hogy Irán eltökélt nukleáris programjának bővítésben, ám annak "nem létezik hiteles polgári célja". Washington ugyan "teljes mértékben elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett", de kész minden eszközt felhasználni annak megakadályozására, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson - fűzte hozzá.
Irán és Oroszország ugyanakkor az Egyesült Államok és szövetségeseinek felelősségét firtatta abban, hogy továbbra is alkalmazzák azokat a gazdasági szankciókat, amelyeket a paktum értelmében már fel kellett volna oldaniuk, miközben ragaszkodtak a NAÜ folyamatos felügyeletéhez - a Teherán állítása szerint - békés célú iráni atomprogram felett.
Szaíd Iraváni, Irán ENSZ-nagykövete elítélte Washington "egyoldalú és törvénytelen kilépését a JCPOA-ból", a cselekvési terv európai aláíróit pedig a szerződésben foglalt kötelezettségvállalásaik elmulasztásával vádolta. Mindezek fényében, illetve az amerikai és európai szankciókkal szemben Iránnak is joga van ahhoz, hogy ne teljesítse önnön vállalásait - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Irán nukleáris tevékenysége, beleértve az urándúsítást is, továbbra is kizárólag békés célokat szolgál.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja üres szavaknak nevezte a Teheránra gyakorolt maximális nyomás politikájának feladására, valamint a nukleáris megállapodáshoz való visszatérésre vonatkozó amerikai ígéreteket.
Nyebenzja emellett arra szólította fel a megállapodásban részt vevő nyugati országokat, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és "mutassák meg elkötelezettségüket a nukleáris paktum céljainak helyreállítása mellett".
A NAÜ szerint Irán az egyetlen, atomfegyverrel nem rendelkező ország, amely 60 százalékos szintre dúsít uránt, ami már megközelíti az atombomba előállításához szükséges 90 százalékot, és egyre nagyobb készleteket halmoz fel.
Miután az ENSZ atomenergetikai ügynöksége június elején felszólította Teheránt, hogy vonja vissza az ellenőreinek kitiltásáról szóló rendeletét, jelentette, hogy további urándúsító centrifugák üzembe helyezéséről szerzett tudomást a közel-keleti országban.
(MTI)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
