Az Egyesült Államok újabb gazdasági szankciókat jelentett be az iráni olajkereskedelem és a Hezbollah pénzügyi hálózatai ellen, amelynek célja Teherán bevételi forrásainak elvágása.
A csütörtökön bejelentett intézkedések középpontjában egy olyan nemzetközi hálózat áll, amely évek óta iraki olajként álcázott iráni nyersolajat értékesít, ezzel kijátszva a nyugati szankciókat – közölte az amerikai Pénzügyminisztérium. A műveletet a brit–iraki állampolgárságú Salim Ahmed Said irányította, aki több céget és hajót is felhasznált az olaj származásának elrejtésére, gyakran az Egyesült Arab Emírségeken keresztül – jelentette a Reuters.
A közlemény szerint Said a dubaji székhelyű VS Tankers vállalatot vezeti, amely korábban AISSOT néven működött, és kapcsolatban áll az iráni kormánnyal, valamint a Forradalmi Gárdával – utóbbit Washington terrorszervezetként tartja nyilván.
A vállalat tagadta az amerikai vádakat, és jelezte, hogy jogi úton kíván fellépni.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter nyíltan kimondta Fotó: LinkdedIn
Iráni árnyékflotta
A szankciók részeként több, iráni olajat szállító hajót is blokkoltak, amelyek az úgynevezett „árnyékflotta” részét képezik – ez a kifejezés azokra a kereskedelmi hajókra utal, amelyek homályos tulajdonosi struktúrával és hamis dokumentumokkal kerülik meg az embargókat.
A pénzügyminiszter, Scott Bessent, hangsúlyozta: „Továbbra is célba vesszük Teherán pénzügyi csatornáit, hogy ellehetetlenítsük a rezsim destabilizáló tevékenységeit.”
A Hezbollah elleni fellépés jegyében a szankciók érintenek egy Libanonban működő, Al-Qard Al-Hassan nevű pénzügyi szervezetet is, amely Washington szerint a síita milíciát szolgálja. Több vezető tisztségviselő is feketelistára került, miután dollármilliókban mérhető, Hezbollahot támogató tranzakciókhoz köthetők – ezek célja az volt, hogy elfedjék a végső kedvezményezettet.
Az atomprogram tárgyalások előtt
A bejelentés érzékeny időpontban érkezett: alig egy héttel azután, hogy az amerikai hadsereg június 22-én három iráni nukleáris létesítményt támadott meg – köztük a szigorúan védett fordói dúsítóüzemet. A Pentagon szerint a művelet akár két évvel is visszavethette Teherán nukleáris programját.
Mindeközben diplomáciai próbálkozások is zajlanak: az Axios értesülései szerint Washington és Teherán a jövő héten Oslóban egyeztethet egymással az iráni atomprogram jövőjéről.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A magyar miniszterelnök egyik legádázabb kritikusával léphet szövetségre a régi-új cseh kormányfő. Ennyit a közép-európai patrióta blokk magyar álmáról?
Friedrich Merz már eddig is szigorított a korábban felettébb nagyvonalú német bevándorláspolitikán, aminek köszönhetően az új menedékkérők száma az idén kevesebb mint felére csökkent. A kancellár a hét elején már arról is beszélt, hogy megkezdődhet a Németországban élő szírek visszaküldése is – mindezzel az egyre erősödő AfD vitorlájából is kifogná a szelet. Nagyító alatt ezúttal a német migrációs fordulat.
Továbbra is túl kevés segély jut el Gázába a tűzszünet kihirdetése után közel négy héttel – közölték kedden humanitárius szervezetek. Az éhínség továbbra is sújtja a térséget a tél közeledtével, miközben az elhasználódott sátrak kezdenek szétszakadni Izrael pusztító, két éve tartó hadjárata után.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta Ukrajnának a makroszintű pénzügyi stabilitást biztosító 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatás ötödik, 1,8 milliárd eurós részletének kifizetését – tette közzé az X-en az uniós tanács kedden.
Németország a jövő évben mintegy 3 milliárd euróval kívánja növelni Ukrajnának nyújtott eddig is jelentős pénzügyi támogatását – közölték kedden kormányzati források, megerősítve a Handelsblatt gazdasági napilap értesülését.
Richard Nixon elnöktől George W. Bushig több amerikai elnök alatt is szolgált, elsősorban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni időszak kulcsszereplőjeként marad emlékezetes.
Kína a holland kormányt tette felelőssé a globális félvezetőipari ellátási láncban kialakult zavarokért, miután a holland hatóságok beavatkoztak a nijmegeni székhelyű Nexperia félvezetőgyártó vállalat belügyeibe – közölte kedden a kínai kereskedelmi minisztérium.
