Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
Az Egyesült Államok újabb gazdasági szankciókat jelentett be az iráni olajkereskedelem és a Hezbollah pénzügyi hálózatai ellen, amelynek célja Teherán bevételi forrásainak elvágása.
A csütörtökön bejelentett intézkedések középpontjában egy olyan nemzetközi hálózat áll, amely évek óta iraki olajként álcázott iráni nyersolajat értékesít, ezzel kijátszva a nyugati szankciókat – közölte az amerikai Pénzügyminisztérium. A műveletet a brit–iraki állampolgárságú Salim Ahmed Said irányította, aki több céget és hajót is felhasznált az olaj származásának elrejtésére, gyakran az Egyesült Arab Emírségeken keresztül – jelentette a Reuters.
A közlemény szerint Said a dubaji székhelyű VS Tankers vállalatot vezeti, amely korábban AISSOT néven működött, és kapcsolatban áll az iráni kormánnyal, valamint a Forradalmi Gárdával – utóbbit Washington terrorszervezetként tartja nyilván.
A vállalat tagadta az amerikai vádakat, és jelezte, hogy jogi úton kíván fellépni.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter nyíltan kimondta Fotó: LinkdedIn
Iráni árnyékflotta
A szankciók részeként több, iráni olajat szállító hajót is blokkoltak, amelyek az úgynevezett „árnyékflotta” részét képezik – ez a kifejezés azokra a kereskedelmi hajókra utal, amelyek homályos tulajdonosi struktúrával és hamis dokumentumokkal kerülik meg az embargókat.
A pénzügyminiszter, Scott Bessent, hangsúlyozta: „Továbbra is célba vesszük Teherán pénzügyi csatornáit, hogy ellehetetlenítsük a rezsim destabilizáló tevékenységeit.”
A Hezbollah elleni fellépés jegyében a szankciók érintenek egy Libanonban működő, Al-Qard Al-Hassan nevű pénzügyi szervezetet is, amely Washington szerint a síita milíciát szolgálja. Több vezető tisztségviselő is feketelistára került, miután dollármilliókban mérhető, Hezbollahot támogató tranzakciókhoz köthetők – ezek célja az volt, hogy elfedjék a végső kedvezményezettet.
Az atomprogram tárgyalások előtt
A bejelentés érzékeny időpontban érkezett: alig egy héttel azután, hogy az amerikai hadsereg június 22-én három iráni nukleáris létesítményt támadott meg – köztük a szigorúan védett fordói dúsítóüzemet. A Pentagon szerint a művelet akár két évvel is visszavethette Teherán nukleáris programját.
Mindeközben diplomáciai próbálkozások is zajlanak: az Axios értesülései szerint Washington és Teherán a jövő héten Oslóban egyeztethet egymással az iráni atomprogram jövőjéről.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Donald Trump elnök kedden azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokat a legtöbb NATO-szövetségese arról tájékoztatta, hogy nem akarnak beavatkozni az ország iráni katonai műveletébe, amit ő „nagyon ostoba hibának” nevezett.
Miközben a világ az iráni háborúra figyel, fokozódik az izraeli telepesek és biztonsági szervek erőszakhulláma a palesztinokkal szemben a megszállt Ciszjordániában. Emberi jogi szervezetek mindennapos támadásokról, üldözésről, otthonok felgyújtásáról számolnak be. Az erőszaknak egyre több külföldi aktivista is áldozatul esik. Nagyító alatt ezúttal a jogfosztott Ciszjordánia, amely csak ritkán kerül fel az újságok címlapjára.
A Nemzeti Terrorelhárítási Központ vezetője kedden lemondott, ezzel ő lett Donald Trump amerikai elnök kormányának első és legmagasabb rangú tagja, aki az iráni háború miatt mondott le.
A szíriai hatóságok megtiltották az alkohol árusítását az éttermekben és bárokban Damaszkuszban, ami az egyik legegyértelműbb lépés az iszlamista vezetésű kormány részéről a konzervatív szabályok érvényesítése felé azóta, hogy Ahmed al-Saraá 15 hónappal ezelőtt megdöntötte Bassár el-Aszad hatalmát.
Az ENSZ megkezdte az Irán elleni amerikai-izraeli támadások első napján egy általános iskolában elkövetett halálos kimenetelű csapás kivizsgálását – közölte a vizsgálóbizottság egyik tagja kedden újságírókkal.
Irán legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei ajatollah elutasította azokat a javaslatokat, amelyek a feszültség csökkentésére vagy tűzszünetre irányultak az Egyesült Államokkal, és amelyeket két közvetítő ország juttatott el Teheránba – mondta kedden egy magas rangú iráni tisztviselő.
Ukrajna elfogadta az Európai Unió technikai támogatási és finanszírozási ajánlatát a sérült Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajszállítás helyreállítására – jelentette be kedden Antonio Costa, az Európai Unió Tanácsának elnöke.
Az ígéret szép szó, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és Robert Fico tartja magát a decemberi megállapodáshoz a többi uniós tagállam vezetőjével. Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelről ezen a héten dönt az Európai Tanács, a csúcstalálkozón pedig António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vesz. A gázár emelkedése miatt gázársapka jöhet az EU-ban, és úgy tűnik, a zöldfordulat is háttérbe szorult az Európai Bizottságnál. Az Oroszország elleni szankciókból azonban nem engednek.
