Egy észak-koreai rakétakilövésről szóló tudósítás egy tokiói utcai tévéképernyőn 2017. augusztus 29-én, miután Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel reggel, amely átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. (MTI/EPA/Franck Robichon)

Az Index cikke szerint Észak-Korea tegnap adott ki fenyegetést Japán és az Egyesült Államok részére, valamint üzenetében Dél-Koreát „árulónak és Washington kutyájának” nevezte. A legkomolyabb fenyegetést azonban Japán kapta: „A szigetország négy részét süllyessze tengerbe a dzsucse (a kommunizmust és a nacionalizmust keverő, észak-koreai filozófia) atombombája. Immár nincs szükség Japánra a közelünkben. Borítsuk hamuba és sötétségbe az Egyesült Államokat. Megvetésünknek az eddig kifejlesztett összes fegyver mobilizációjával adjunk hangot.”

A Reuters cikke szerint ezután nem sokkal valóban újabb rakétakísérletben váltották be a fenyegetésüket, magyar idő szerint csütörtökön este 10 körül. A rakéta ezúttal is átrepült a szigetország fölött, majd mintegy 2000 kilométerre Hokkaidótól a Csendes-óceánba csapódott. Becslések szerint a löveg elérte a 770 kilométeres magasságot, és mintegy 19 perc alatt 3700 kilométert tett meg a kiindulási pontjától a dél-koreai haderő szerint. Ez volt a második alkalom, hogy Észak-Korea direkt fenyegetésként rakétát lőtt át Japán felett.

Egyelőre nem jelent közvetlen veszélyt

Az Egyesült Államok Csendes-óceáni Parancsnokságának (Pacam) szóvivője, Dave Benham közleményt adott ki nem sokkal a kísérlet után. Elmondása szerint az amerikai hadsereg egyetlen észak-koreai közép-hatótávolságú ballisztikus rakétát észlelt, amely Japán fölött haladt el, mielőtt a Csendes-óceánba zuhant. A szóvivő közleménye szerint a rakéta nem jelentett fenyegetést Észak-Amerikára vagy az Egyesült Államok csendes-óceáni birtokára, Guamra. Utóbbit szintén elsüllyesztéssel fenyegette Kim Dzsong Un, erről korábban itt írtunk bővebben.

A KCNA észak-koreai hírügynökség által 2017. szeptember 4-én közreadott képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára megbeszélést folytat a párt elnökségi tanácsának tagjaival szeptember 3-án, miután Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajtott végre. (Fotó forrása: MTI/AP/KCNA/KNS)

A legutóbbi hidrogénbomba-robbantás miatt újabb gazdasági szankciókat fogalmaztak meg a térséggel szemben, ez azonban, úgy tűnik, Észak-Koreát egy cseppet sem érdekli, sőt, önvédelemre hivatkozva még gyorsabban dolgoznak az atomprogramon. Az Európai Unió szintén újabb szankciókat hozott, miközben az Egyesült Államok még keményebb büntetést követel, sőt: Trump büntetést ígért minden olyan országnak, aki valamilyen formában támogatja - vagyis kereskedik - az észak-koreai rezsimmel. Ez azonban nem csak a térségben, de világszinten is feszültséget okoz.

Rendkívüli ülést tartanak, győzködik Putyint

A tanácskozás összehívását a testület etióp soros elnöke jelentette be, ezúttal zárt ajtók mögött zajlik a tanácskozás. Donald Trumpot azonnal informálták. Az amerikai diplomácia irányítója, Rex Tillerson közleményben hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak cselekednie kell. A két ország korábban jelezte, hogy nem áll szándékukban további szankciókat bevezetni Észak-Korea ellen, noha Tillerson állítása szerint Kína fűtőolajjal látja el a diktatúrát, míg Oroszország az egyik legnagyobb foglalkoztatója Észak-Koreának. Korábban Angela Merkel is megpróbálta jobb belátásra bírni Vlagyimir Putyint, kevés sikerrel.

James Mattis amerikai védelmi miniszter - aki Nebraskában tett látogatást az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságánál (STRATCOM) - újságíróknak azt mondta: az észak-koreai rakéta "japánok millióit rémítette meg és késztette arra, hogy fedezékbe vonuljanak". Elmondása szerint az illetékes amerikai tisztségviselők már egyeztettek egymással, arról azonban, hogy milyen választ ad az Egyesült Államok a mostani provokációra, nem kívánt nyilatkozni.