A válságokat nem Trump indította el, de saját külügyminisztériumának szétzilálása és egyoldalú képe a Közel-Keletről felgyorsította a negatív spirált. Irán azt a következtetést vonta le Trump észak-koreai diplomáciai bakugrásaiból, hogy Washington nem indít háborút egy atomhatalommal szemben. A jelenlegi amerikai vonalvezetés a térségben négy okra vezethető vissza.

Még meggondolják, találkoznak-e Trumppal, de a déli találkozó már biztos nem valósul meg.

Ennek bizonyítására még az Egyesült Államokat is meghívták, bezárják a tesztlabort.

Egy ügyesen csomagolt bejelentést tett Kim Dzsongun: leállnak az észak-koreai atomkísérletekkel, még a kísérleti telepet is bezárják - a koreai diktátor határozott üzenetet küldött a közelgő csúcstalálkozók előtt. Nagyon régen volt már olyan, hogy távolodott a nukleáris háború réme, nem csoda, ha a fél nyugati világ reménykedve tapsol a bejelentésnek.

A rezsim közvetlen csatornákon is megerősítette az amerikaiakat tárgyalási szándékáról, így egyre biztosabb, hogy Észak-Korea és az Egyesült Államok végre tárgyalhat a nukleáris program megszüntetéséről. Ezzel végre pont kerülhetne egy több éve húzódó ügy végére. Trumpnak vajon sikerül behúznia azt, amit az elődeinek nem?

Májusban tárgyalóasztalhoz ül Kim és Trump, a mérföldkőnek nevezett találkozón sok más mellett az atomprogram felszámolása is napirendre kerül. Az USA álláspontja szerint nem ülnek tárgyalóasztalhoz, hacsak a rezsim nem hajlandó megvitatni a rakétaprogramot, Észak-Korea ugyanakkor eddig nem volt hajlandó tárgyalni ez ügyben. A hirtelen fordulat miértje egyelőre ismeretlen, Észak-Korea azonban még hivatalosan nem is nyilatkozott, így elképzlehtő lehet az is, hogy autolsó pillanatban visszatáncolnak.

Gyakorlatilag minden megvan, ami egy hidegháborúhoz kell - kemény üzenetet küldött Amerikának a negyedik elnöki ciklusra készülő Putyin.

Esélyt sem ad a dél-koreai vezetés Kim Dzsong Unnak, hogy meggondolja magát: miután az észak-koreai diktátor békéltető tárgyalásra tett javaslatot, a déli szomszéd rögtön időpontot fűzött a felajánláshoz. A két fél pontosan egy hét múlva ül össze rendezni a sorait, kérdés az, hogy 2018 végül a koreai kiegyezés éve lesz-e. Egy biztos: láthatóan mindkét fél nyitott valami hasonlóra.

Az oroszok nagy léptekkel próbálnak felzárkózni a nyugati haditechnikához, sokféle új fegyverrendszert fejlesztenek, de az anyagi lehetőségeik korlátozottak. Putyin elnök nemsokára jóváhagyhatja az új fejlesztési tervet, kérdés, mire lesz elég. Drónvezérelt tüzérségre, új atomrakéta-tengeralattjárókra, hosszú távú bombázókra, tankokra?

Szép dolog a nukleáris lefegyverzésről beszélni, csak teljesen felesleges.

Amerikai sajtóhírek szerint Donald Trump növelné az USA nukleáris fegyverzetét.

Aggódnak, hogy mi lesz iráni atomalkuval, Trump bekavarhat.

Reméljük, a hír Észak-Koreáig is elér.

Kim Dzsong Un nem nézi jó szemmel, hogy amerikai bombázók röpködnek az országa körül, gyakorlatilag nyílt levélben üzent hadat az Egyesült Államoknak. A térségben újabb földrengést érzékeltek, a dél-koreai hadviselés szerint újabb kísérleti robbantás történt.

A franciák szerint ennyi idő kell Észak-Koreának, hogy atomot dobjanak Amerikára.

A befektetők most ébrednek rá arra, hogy az 1962-es kubai válság óta a világ most áll legközelebb egy nukleáris konfliktushoz. De míg akkor Kennedy elnök a válság csillapítására törekedett, addig ez alkalommal Trump elnök folyamatosan önti az olajat a tűzre. Pekinghez hasonlóan Moszkva is stratégiailag érdekelt egy puffer-állam fönntartásában az amerikai szövetséges Dél-Korea északi szomszédságában.

Moszkva az S-400-ok összeszerelésével most bejárást szerez egy neo-oszmán külpolitikai álmokat kergető NATO-tagállam hadiiparához. Az üzlet jelzi Törökország további távolodását a nyugati világtól, miközben Oroszország egyre stabilabban veti meg a lábát a Közel-Keleten. Lehetséges, hogy ezzel elérkeztünk a török NATO-tagság dicstelen végéhez.

122 ország készül arra, hogy betiltsák az atomfegyvereket - pont azok, akiknek nincs is nukleáris robbanófejük, és szövetségeseik sem adnának kölcsön nekik adott esetben. Jelenlegi ismereteink szerint 9 ország alkotja az atomhatalmak elitklubját, a két hidegháborús hatalom birtokolja az arzenál bő 90 százalékát.

Az orosz külügyminiszter elmondása szerint Moszkva hadászati stabilitásról és nukleáris fegyverekről tárgyalna Donald Trumppal.

Meg persze a Magyarországra érkező dél-koreai beruházásokról. A külgazdasági és külügyminiszter Szöulban járt.

A Brexit és Trump felemelkedése újabb lökést adott a már 2013 óta alakuló önállóbb német biztonságpolitikának. Az utóbbi hetek vitája Berlinben az önálló német nukleáris elrettentésről korai figyelmeztető jelzésnek tekinthető mind Washington, mind Moszkva számára.

Dél-Korea szerint Trump elkötelezett, hogy védelmet nyújtson országának.

Illetékesség hiányában elutasította a hágai Nemzetközi Bíróság a Marshall-szigetek által benyújtott keresetet.

Mindeközben Dél-Korea és Amerika megkezdte az éves hadgyakorlatát. Érik egy összecsapás a két fél között?

A román védelmi miniszter és a külügyminisztérium is cáfol.

Pénteken folytatódik a washingtoni atomcsúcs, a fő téma az, hogy hogyan akadályozzák meg, hogy atomfegyvert, piszkos bombákat szerezzenek a terroristák.

A védelmi miniszterhelyettes szavai után magyarázkodásra kényszerült a lengyel kormány.

Az utóbbi hetek terrortámadásai után, melyeket az Iszlám Állam vállalt magára, sokat hallani a világháború kifejezést. Sokan komolyan is gondolják, hogy fenyeget ilyesmi, de hogy ez tulajdonképpen mit takar, arra sokan nem gondolnak. Más a világ, mint 70 vagy 100 éve.

Az előző elnök, Ahmedinezsád regnálása alatt Irán rendkívül harcias volt, gőzerővel építette atombombáját, szakadatlanul fenyegette a világot, különösen Izraelt. Végül a világ nagyobbik része ezt megunta, embargót hirdetett az iráni olajra, amitől az ország gazdaságilag összeomlott. Békés elnököt választottak, aki keresi a megegyezést.