4p
Az utóbbi hetek terrortámadásai után, melyeket az Iszlám Állam vállalt magára, sokat hallani a világháború kifejezést. Sokan komolyan is gondolják, hogy fenyeget ilyesmi, de hogy ez tulajdonképpen mit takar, arra sokan nem gondolnak. Más a világ, mint 70 vagy 100 éve.

Nem túl régi kifejezés

A világháború kifejezés sokáig nem létezett, azt jóval az első világháború után kezdték használni. Az emberiség történetében korábban is számtalan háború volt, némelyik egész nagy területen, de ezek még akkor is az ismert világnak csak egy részére terjedtek ki, úgy a résztvevőket, mint a harcok színhelyét tekintve.

A régmúlt konfliktusai közül talán még a mongol hódítás állt legközelebb a mai világháborúkhoz, miután egyszerre zajlott egy óriási földrajzi területen: a mai Oroszország nagy részén, nálunk, egész Közép-Ázsiában Bagdadig, és egész Kínában. Ráadásul sok évig tartott és rettentő mészárlást rendeztek a civil lakosság soraiban.

Mitől világháború?

De térjünk vissza a 20. századba: nézzük meg, mik a világháború jellemzői. Az első csak európainak indult, de mivel a résztvevő szembenálló feleknek egyaránt voltak gyarmatai más kontinenseken, sőt lényegében a gyarmati újrafelosztásért folyt a háború, így ezek is fő hadszínterek lettek.

Afrikában Kamerun, Délnyugat-Afrika és Tanganyika voltak német gyarmatok, emellett volt egy óceániai német szigetcsoport, melyhez Új-Guinea is hozzátartozott. Így a harcok az összes hadszíntéren megindultak, bár a német gyarmatok többsége hamar megadta magát, így Európában folyt a harcok java. Törökország belépésével aztán az egész Közel-Kelet is lángba borult, végül Amerika belépésével minden kontinens képviseltette magát a konfliktusban, amely kontinenseken, tengereken, óceánokon egyaránt zajlott.

A második világháborúnál hasonló volt a helyzet: Európában indult, aztán Japán és az Egyesült Államok belépésével kiterjedt a világ nagy részére. Hadszíntér volt Európa, Észak-Afrika, Ázsia nagy része, a Csendes-óceán nyugati fele, ezen túlmenően a német tengeralattjárók az egész Atlanti-óceánt és az Indiai-óceán egy részét is elérték, így azok is hadszínterek lettek.

Meglett az ellenszer

Mindkét háború jellemzője volt, hogy nagy pusztítást okoztak egymásnak a felek, a másodikban már a polgári lakosság is óriási arányban esett áldozatul a konfliktusnak. A háború végén azonban megjelent egy fegyvernem, amely annyira pusztító volt, hogy attól kezdve a komolyabb háborúzás a megnyerhetetlenség mellett a teljes pusztulás rémével fenyegetett.

És ez a lényeg. A hidegháború ezért nem alakult világháborúvá, pedig két, a világ nagy részére kiterjedő szövetségi rendszer volt, akik, főleg eleinte, nagyon utálták egymást és nagyon féltek egymástól. De fegyverarzenálunk túl pusztító lett: nem lehetett háborúzni, legfeljebb egy-egy helyen, hagyományos eszközökkel, és ott sem közvetlenül egymással (Korea, Vietnam).

 

 

Végül az egyik blokk, pontosabban annak társadalmi rendszere békésen nyert, a másik megszűnt. Azóta ugyan a hosszúra nyúlt hidegháború nosztalgiája és a politikusok, tábornokok emlékei felszítják néha az ismét megerősödött Oroszország és a tágabb értelemben vett nyugat, de főleg Amerika ellenséges érzületeit, de komolyan egyikük sem akarna a másikkal mérkőzni, sőt az utóbbi hetekben kényszerűen egy oldalra kerültek, miután az Iszlám Állam mindkét oldalba rúgott egy nagyot.

Akkor most mi ez?

Komoly ellenség tulajdonképpen csak egy van, és az sem egy hagyományos értelemben vett ország vagy szövetségi rendszer, hanem egy államként működni próbáló terrorszervezet, és csak azért lehetséges, hogy még üzemel, mert a nála ezerszer erősebb ellenoldal szerencsétlenkedik, néha torzsalkodik, és szemben a korábbi nagy lelkesedésekkel, egy katonája életét sem akarja kockáztatni.

Ettől azonban még szó sincs világháborús lehetőségről. Az ellenség, miután saját területét sem tudja katonailag megvédeni, kiküldött néhány fanatikus elmebeteget a világba, hogy robbantsa fel magát, és keltsen félelmet. Ez ugyan rémisztő, pont ezért csinálják, de csak ideig-óráig tart, és csak azért húzódik, mert amennyire korábban lelkesedtek az országok vezetői a háborúkért, most annyira viszolyognak tőle. Nem is háború lenne ez valójában, hanem világméretű rendőri feladat, hisz a világon minden országnak púp a hátán ez a terrorszervezet.

A feladatot végül el fogják végezni, egyikük vagy másikuk, esetben koalícióban, és remélhetőleg a következő hasonló esetben hamarabb ébrednek. Közben lesznek kisebb súrlódások, néha még provokációnak tűnő kóstolgatások is, de az atomfegyver garantálja, hogy nagyobb meggondolatlanságot nem követnek el.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Már csak az a kérdés, hogy mennyire van vége”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 16:52
Megérkezett a Tisza elnökének válasza a miniszterelnök délelőtti megszólalására.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: „veszély van”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 14:59
Háborús is, pénzügyi is. Interjúszerűséget adott hívei előtt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Nincs haladék az amerikai szankcióknál – egyre nagyobb a baj Szerbiában
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 13:34
Megelégelte az időhúzást az amerikai hivatal. A Mol is felmerült, mint lehetséges vásárló.
Makro / Külgazdaság Brutális függésben Oroszország, a Lukoil európai leánycégét is eladhatták
Imre Lőrinc | 2025. november 15. 10:28
Vészjóslóan közeledik november 21-e, amikor életbe lépnek a két vezető orosz olajvállalattal szembeni amerikai szankciók. Az izgatottság leginkább Vlagyimir Putyinon uralkodhat el, ugyanis két legnagyobb vásárlója, úgy tűnik, kihátrál Oroszország mögül. Elegendő lehet ez az orosz elnök tárgyalóasztalhoz ültetéséhez? Ennek a kérdésnek jártunk utána.
Makro / Külgazdaság Hátraarc Donald Trumptól: fontos intézkedéseket von vissza
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 09:06
Beütött az infláció, az elnök visszavonulót fúj.
Makro / Külgazdaság Uniós GDP-rangsor: hol helyezkedik el a stagnáló Magyarország?
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 20:26
Az uniós rangsor hátsó részében találjuk Magyarországot az Eurostat friss, harmadik negyedéves GDP-adatait bemutató listáján. A lengyel gazdaság erős bővülésben van, miközben a németek stagnálnak, sőt: éves alapon alacsonyabb a bővülés ott, mint Magyarországon.
Makro / Külgazdaság Adót vetne ki az EU az ultrafeldolgozott élelmiszerekre
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:56
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében megadóztatná az Európai Unió a boltokban kapható alkoholos koktélokat is.
Makro / Külgazdaság Közel harmadára csökkenti a Svájccal szembeni vámokat az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:28
A Trump-adminisztráció ezúttal Svájccal állapodott meg a vámcsökkentésről, miután az elmúlt hónapokban visszaesett az ország ipari exportja. 
Makro / Külgazdaság Az orosz külügy ismét egy budapesti békecsúcsról beszél
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 16:16
Nyitottak arra, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump Budapesten találkozzon. Múlt héten Trump is arról beszélt, hogy örülne, ha Budapesten találkozhatna az orosz elnökkel.
Makro / Külgazdaság Csak úgy tűnik, hogy nincs, de Európának is lehet aduásza
Imre Lőrinc | 2025. november 14. 14:52
Egyre inkább a racionalitás veszi át a szerepet az európai fenntarthatósági gyakorlatokban a zöld illúziók kergetése helyett. Az ESG-szempontok figyelembevétele ugyanis az adott cég üzleti megtérülése miatt fontos. A geopolitikai síkon pedig az új iparágak feletti kontroll az adott ország befolyásszerzését is elősegítheti. A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében Wieder Gergő, a KPMG szakértője arról is beszélt, hogy Kína és az Egyesült Államok szorításában mi lehet az Európai Unió ütőkártyája.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG