4p
Az utóbbi hetek terrortámadásai után, melyeket az Iszlám Állam vállalt magára, sokat hallani a világháború kifejezést. Sokan komolyan is gondolják, hogy fenyeget ilyesmi, de hogy ez tulajdonképpen mit takar, arra sokan nem gondolnak. Más a világ, mint 70 vagy 100 éve.

Nem túl régi kifejezés

A világháború kifejezés sokáig nem létezett, azt jóval az első világháború után kezdték használni. Az emberiség történetében korábban is számtalan háború volt, némelyik egész nagy területen, de ezek még akkor is az ismert világnak csak egy részére terjedtek ki, úgy a résztvevőket, mint a harcok színhelyét tekintve.

A régmúlt konfliktusai közül talán még a mongol hódítás állt legközelebb a mai világháborúkhoz, miután egyszerre zajlott egy óriási földrajzi területen: a mai Oroszország nagy részén, nálunk, egész Közép-Ázsiában Bagdadig, és egész Kínában. Ráadásul sok évig tartott és rettentő mészárlást rendeztek a civil lakosság soraiban.

Mitől világháború?

De térjünk vissza a 20. századba: nézzük meg, mik a világháború jellemzői. Az első csak európainak indult, de mivel a résztvevő szembenálló feleknek egyaránt voltak gyarmatai más kontinenseken, sőt lényegében a gyarmati újrafelosztásért folyt a háború, így ezek is fő hadszínterek lettek.

Afrikában Kamerun, Délnyugat-Afrika és Tanganyika voltak német gyarmatok, emellett volt egy óceániai német szigetcsoport, melyhez Új-Guinea is hozzátartozott. Így a harcok az összes hadszíntéren megindultak, bár a német gyarmatok többsége hamar megadta magát, így Európában folyt a harcok java. Törökország belépésével aztán az egész Közel-Kelet is lángba borult, végül Amerika belépésével minden kontinens képviseltette magát a konfliktusban, amely kontinenseken, tengereken, óceánokon egyaránt zajlott.

A második világháborúnál hasonló volt a helyzet: Európában indult, aztán Japán és az Egyesült Államok belépésével kiterjedt a világ nagy részére. Hadszíntér volt Európa, Észak-Afrika, Ázsia nagy része, a Csendes-óceán nyugati fele, ezen túlmenően a német tengeralattjárók az egész Atlanti-óceánt és az Indiai-óceán egy részét is elérték, így azok is hadszínterek lettek.

Meglett az ellenszer

Mindkét háború jellemzője volt, hogy nagy pusztítást okoztak egymásnak a felek, a másodikban már a polgári lakosság is óriási arányban esett áldozatul a konfliktusnak. A háború végén azonban megjelent egy fegyvernem, amely annyira pusztító volt, hogy attól kezdve a komolyabb háborúzás a megnyerhetetlenség mellett a teljes pusztulás rémével fenyegetett.

És ez a lényeg. A hidegháború ezért nem alakult világháborúvá, pedig két, a világ nagy részére kiterjedő szövetségi rendszer volt, akik, főleg eleinte, nagyon utálták egymást és nagyon féltek egymástól. De fegyverarzenálunk túl pusztító lett: nem lehetett háborúzni, legfeljebb egy-egy helyen, hagyományos eszközökkel, és ott sem közvetlenül egymással (Korea, Vietnam).

 

 

Végül az egyik blokk, pontosabban annak társadalmi rendszere békésen nyert, a másik megszűnt. Azóta ugyan a hosszúra nyúlt hidegháború nosztalgiája és a politikusok, tábornokok emlékei felszítják néha az ismét megerősödött Oroszország és a tágabb értelemben vett nyugat, de főleg Amerika ellenséges érzületeit, de komolyan egyikük sem akarna a másikkal mérkőzni, sőt az utóbbi hetekben kényszerűen egy oldalra kerültek, miután az Iszlám Állam mindkét oldalba rúgott egy nagyot.

Akkor most mi ez?

Komoly ellenség tulajdonképpen csak egy van, és az sem egy hagyományos értelemben vett ország vagy szövetségi rendszer, hanem egy államként működni próbáló terrorszervezet, és csak azért lehetséges, hogy még üzemel, mert a nála ezerszer erősebb ellenoldal szerencsétlenkedik, néha torzsalkodik, és szemben a korábbi nagy lelkesedésekkel, egy katonája életét sem akarja kockáztatni.

Ettől azonban még szó sincs világháborús lehetőségről. Az ellenség, miután saját területét sem tudja katonailag megvédeni, kiküldött néhány fanatikus elmebeteget a világba, hogy robbantsa fel magát, és keltsen félelmet. Ez ugyan rémisztő, pont ezért csinálják, de csak ideig-óráig tart, és csak azért húzódik, mert amennyire korábban lelkesedtek az országok vezetői a háborúkért, most annyira viszolyognak tőle. Nem is háború lenne ez valójában, hanem világméretű rendőri feladat, hisz a világon minden országnak púp a hátán ez a terrorszervezet.

A feladatot végül el fogják végezni, egyikük vagy másikuk, esetben koalícióban, és remélhetőleg a következő hasonló esetben hamarabb ébrednek. Közben lesznek kisebb súrlódások, néha még provokációnak tűnő kóstolgatások is, de az atomfegyver garantálja, hogy nagyobb meggondolatlanságot nem követnek el.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az oroszok hajlandóak eladni a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő részesedésüket
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 17:13
Az orosz tulajdonos hajlandó eladni 56,15 százalékos részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatból (NIS) – jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szerdán.
Makro / Külgazdaság Váratlan meglepetés az Egyesült Államokban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 16:55
Az amerikai külkereskedelmi hiány az elemzők által vártnál jelentősebben csökkent augusztusban – derült ki az amerikai kereskedelmi minisztérium szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Hónapok óta nem mozdul az inflációs ráta a szomszédunkban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 15:19
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előző havival megegyezően 4,0 százalék volt októberben – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Megint bezsebelt 30 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 13:44
Pedig csak 20 milliárdot akartak volna.
Makro / Külgazdaság Mi és ki ránthatja ki a gödörből a magyar gazdaságot? Petschnig Mária Zitát erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 12:58
A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa november 26-án, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Csütörtöktől megint drágul a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 12:02
Nem jöttek jó hírek.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mit kért Ursula von der Leyen Orbán Viktortól
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 07:43
Olyat, ami Orbán Viktor szerint nincs.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyenék lerántják a leplet – és ennek aligha fogunk örülni (frissítve)
Csabai Károly | 2025. november 19. 05:44
Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is egy helyet rontottunk. Így már csak három EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Lettországban, Észtországban és Romániában.
Makro / Külgazdaság Most az utolsó szalmaszálat is elveheti a magyar kormány Ukrajnától?
Litván Dániel | 2025. november 18. 19:24
Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.
Makro / Külgazdaság Még mindig kétszer nagyobb inflációt érzünk, mint amit a KSH mér
Imre Lőrinc | 2025. november 18. 17:41
Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG