Lassan három éve történt, 2015. májusában, hogy a győzelem napi ünnepségeken az orosz hadsereg büszkesége, az Armata harckocsi lerobbant a Vörös tér közepén, állítólag banális hiba miatt. A sofőr nem tudta kioldani a kéziféket. “Ez egy lánctalpakra szerelt számítógép, annyira komplex, hogy ilyen előfordulhat” – írta a FAZ (Frankfurter Allgemeine Zeitung).
Az esetet a mai napig az oroszok orra alá dörgölik a nyugati sajtóban. Ám Oroszországban azóta is gőzerővel dolgoznak azon, hogy hadseregüket modernizálják és a nyugati országokkal műszakilag egy szintre hozzák. Az eredményeik miatt már sokan aggódnak. Dimitrij Gorenburg, a Harvard Egyetem kutatója szerint Oroszország egy hagyományos háborúban már mindenkit le tudna győzni szomszédai közül, Kína kivételével, és mindenkivel szemben meg tudná védeni magát.
Vlagyimir Putyin elnök ez év végéig várhatóan jóváhagyja a következő tíz évre vonatkozó fegyverkezési programot, melynek mérete mintegy 19 ezer milliárd rubel, azaz 270 milliárd euró lesz.
Mindig kevés a pénz
Ám az Armata páncélos és más, újonnan kifejlesztett, modern orosz fegyverrendszerek tömeggyártása a FAZ szerint komoly nehézségekbe ütközik. Az Armatából például 2020-ig 2300 darabot akartak rendelni, a legújabb becslések szerint csak legfeljebb 470 darabra van kilátás. Pénzügyi és műszaki problémák is hátráltatják a termelést, beszerzést.
Az orosz hadsereg állítólag eredetileg 22-24 ezer milliárd rubelt kért, 2025-ig, a Pénzügyminisztérium ennek a felét akarta adni, így született meg a 19 ezer milliárdos kompromisszum valamivel hosszabb időre, tíz évre. Moszkva célja, hogy 2027-ig akár két nagy háborút is tudjon folytatni egyazon időben – írják.
Drónok követik a célt
A német cikk szerint az ukrajnai és szíriai harcok tanították meg Moszkvának, hogy mit jelent egyszerre két háborút folytatni. Az ukrán hadszíntér azt is megmutatta, hogy a hagyományos szárazföldi haderő szerepe ma is mennyire fontos.
Az oroszok emiatt az Armata páncélosokon kívül a hagyományos, de precíziós lőszerrel ellátott tüzérségre koncentrálnak, amelyet célfelderítő drónok vezérelnek. Ukrajnában az ilyenek állítólag egész ukrán páncélos zászlóaljakat semmisítettek meg villámgyorsan, másodpercekkel az után, hogy a drónok bemérték a célt.
Tengeralattjárók és bombázók
A légierőt is csapatszállító gépekkel bővítenék főleg. Modernizálnák az atomfegyver-arzenált, például új, atomrakétákat szállító tengeralattjárókat állítanának hadrendbe az óceánokon. Új hosszú hatótávolságú bombázókat is fejlesztenek (TU-160 és TU-95), ám kétséges, hogy mindezeket a drága fejlesztéseket képesek lesznek-e finanszírozni. Vagy amit kifejlesztettek, annál lesz-e pénz a tömeggyártásra.
A szakértő mindenesetre attól tart, hogy az oroszok lassan felzárkóznak a NATO-hoz. Globálisan is nagyobb képességük, hajlandóságuk lesz arra, hogy katonai beavatkozásokat hajtsanak végre.
Új csapatokat állítanak fel
A NATO és az EU azonban alighanem már riadóztatva érzi magát. Tegnap jelentették be, hogy az Oroszországgal kapcsolatos gazdasági szankciókat újabb fél évvel meghosszabbítják, de ezzel párhuzamosan azt is, hogy felállítanak egy közös európai katonai egységet (Permanent Structured Cooperation, PESCO). A kezdeményezést a NATO is támogatja, illetve törekszenek a NATO-val való “koherenciára” (illeszkedésre, kompatibilitásra). Dánia, Málta és Nagy-Britannia kimaradnak belőle.
Elvághatják az internetet
A BBC News ma viszonylag újfajta veszélyre hívta fel a figyelmet. Sir Stuart Peach brit vezérkari főnök azt mondta, konfliktus esetén az oroszok elvághatják a tengerek alatt húzódó telekommunikációs kábeleket. Ezek védelmére a NATO-nak és szövetségeseinek fokozott figyelmet kéne fordítaniuk.
Az országokat és kontinenseket összekötő kábelhálózat kiesése katasztrofális következményekkel járna a gazdaságra nézve. A Policy Exchange nevű szervezet becslése szerint már 213 kábelrendszer húzódik a tengerek alatt, 877 ezer kilométer hosszú vezetékekkel.
(Az oroszországi gazdasági helyzetről tegnap itt írtunk.)
A 2021-es a capitoliumi beszédének szerkesztése miatt. 
