4p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Az oroszok nagy léptekkel próbálnak felzárkózni a nyugati haditechnikához, sokféle új fegyverrendszert fejlesztenek, de az anyagi lehetőségeik korlátozottak. Putyin elnök nemsokára jóváhagyhatja az új fejlesztési tervet, kérdés, mire lesz elég. Drónvezérelt tüzérségre, új atomrakéta-tengeralattjárókra, hosszú távú bombázókra, tankokra?

Lassan három éve történt, 2015. májusában, hogy a győzelem napi ünnepségeken az orosz hadsereg büszkesége, az Armata harckocsi lerobbant a Vörös tér közepén, állítólag banális hiba miatt. A sofőr nem tudta kioldani a kéziféket. “Ez egy lánctalpakra szerelt számítógép, annyira komplex, hogy ilyen előfordulhat” – írta a FAZ (Frankfurter Allgemeine Zeitung).

Az esetet a mai napig az oroszok orra alá dörgölik a nyugati sajtóban. Ám Oroszországban azóta is gőzerővel dolgoznak azon, hogy hadseregüket modernizálják és a nyugati országokkal műszakilag egy szintre hozzák. Az eredményeik miatt már sokan aggódnak. Dimitrij Gorenburg, a Harvard Egyetem kutatója szerint Oroszország egy hagyományos háborúban már mindenkit le tudna győzni szomszédai közül, Kína kivételével, és mindenkivel szemben meg tudná védeni magát.

Vlagyimir Putyin elnök ez év végéig várhatóan jóváhagyja a következő tíz évre vonatkozó fegyverkezési programot, melynek mérete mintegy 19 ezer milliárd rubel, azaz 270 milliárd euró lesz.

Mindig kevés a pénz

Ám az Armata páncélos és más, újonnan kifejlesztett, modern orosz fegyverrendszerek tömeggyártása a FAZ szerint komoly nehézségekbe ütközik. Az Armatából például 2020-ig 2300 darabot akartak rendelni, a legújabb becslések szerint csak legfeljebb 470 darabra van kilátás. Pénzügyi és műszaki problémák is hátráltatják a termelést, beszerzést.

Az orosz hadsereg állítólag eredetileg 22-24 ezer milliárd rubelt kért, 2025-ig, a Pénzügyminisztérium ennek a felét akarta adni, így született meg a 19 ezer milliárdos kompromisszum valamivel hosszabb időre, tíz évre. Moszkva célja, hogy 2027-ig akár két nagy háborút is tudjon folytatni egyazon időben – írják.

Drónok követik a célt

A német cikk szerint az ukrajnai és szíriai harcok tanították meg Moszkvának, hogy mit jelent egyszerre két háborút folytatni. Az ukrán hadszíntér azt is megmutatta, hogy a hagyományos szárazföldi haderő szerepe ma is mennyire fontos.

Az oroszok emiatt az Armata páncélosokon kívül a hagyományos, de precíziós lőszerrel ellátott tüzérségre koncentrálnak, amelyet célfelderítő drónok vezérelnek. Ukrajnában az ilyenek állítólag egész ukrán páncélos zászlóaljakat semmisítettek meg villámgyorsan, másodpercekkel az után, hogy a drónok bemérték a célt.

Tengeralattjárók és bombázók

A légierőt is csapatszállító gépekkel bővítenék főleg. Modernizálnák az atomfegyver-arzenált, például új, atomrakétákat szállító tengeralattjárókat állítanának hadrendbe az óceánokon. Új hosszú hatótávolságú bombázókat is fejlesztenek (TU-160 és TU-95), ám kétséges, hogy mindezeket a drága fejlesztéseket képesek lesznek-e finanszírozni. Vagy amit kifejlesztettek, annál lesz-e pénz a tömeggyártásra.

A szakértő mindenesetre attól tart, hogy az oroszok lassan felzárkóznak a NATO-hoz. Globálisan is nagyobb képességük, hajlandóságuk lesz arra, hogy katonai beavatkozásokat hajtsanak végre.

Új csapatokat állítanak fel

A NATO és az EU azonban alighanem már riadóztatva érzi magát. Tegnap jelentették be, hogy az Oroszországgal kapcsolatos gazdasági szankciókat újabb fél évvel meghosszabbítják, de ezzel párhuzamosan azt is, hogy felállítanak egy közös európai katonai egységet (Permanent Structured Cooperation, PESCO). A kezdeményezést a NATO is támogatja, illetve törekszenek a NATO-val való “koherenciára” (illeszkedésre, kompatibilitásra). Dánia, Málta és Nagy-Britannia kimaradnak belőle.

Elvághatják az internetet

A BBC News ma viszonylag újfajta veszélyre hívta fel a figyelmet. Sir Stuart Peach brit vezérkari főnök azt mondta, konfliktus esetén az oroszok elvághatják a tengerek alatt húzódó telekommunikációs kábeleket. Ezek védelmére a NATO-nak és szövetségeseinek fokozott figyelmet kéne fordítaniuk.

Az országokat és kontinenseket összekötő kábelhálózat kiesése katasztrofális következményekkel járna a gazdaságra nézve. A Policy Exchange nevű szervezet becslése szerint már 213 kábelrendszer húzódik a tengerek alatt, 877 ezer kilométer hosszú vezetékekkel.

(Az oroszországi gazdasági helyzetről tegnap itt írtunk.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Prágában dobta be a nagy tervet Magyar Péter
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 15:51
60 millió embert érinthet a javaslat.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter dupla minimálbért ígért, a dolgozók pedig most kérik azt, amire szavaztak
Vámosi Ágoston | 2026. október 29. 15:04
A miniszterelnök – még mielőtt átvette a kormányzást – azt ígérte, hogy a Tisza-kormány 2027-ben a három évvel korábbinak a duplájára emeli a minimálbért. Jelenleg az Orbán-kormány által tervezett 14 százalékos emelés is esélytelennek tűnik, akárcsak az, hogy a legkisebb fizetés elérje az átlagkereset felét. A Vasas Szakszervezet alelnöke szerint ez a fogyasztásnak, és ezáltal a magyar gazdaságnak is jót tenne, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke pedig arról beszélt a Privátbankárnak, hogy a kormány megszüntette a rendőrök lakhatási támogatását.
Makro / Külgazdaság Ausztriáig nyúlt a lélegeztetőgépes ügy, két embert letartóztattak
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 13:41
Lélegeztetőgépek és maszkok hasznából épülhetett a bűnös pénz-
Makro / Külgazdaság Megjöttek a friss üzemanyagárak, visszafogottan örülhetünk
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 12:40
Október 29-én, csütörtökön sem változnak a benzinkutak árai.
Makro / Külgazdaság Az Egyesült Államok útjára lép Magyarország a vagyonadóval?
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 12:13
Vagyontervezési kultúrát szül a vagyonadó? Ezt a kérdést boncolgatja az APELSO Wealth Management.
Makro / Külgazdaság Bejelentette lemondását az Európai Központi Bank elnöke
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 12:00
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke lemondott, és február 7-én távozik posztjáról.
Makro / Külgazdaság Kármán Andrásék a ciklus végéig kijelölték a pályát, már csak egy kérdés maradt: sikerül rajta végigmenni?
Imre Lőrinc | 2026. október 29. 10:41
Szerdán tette közzé a Pénzügyminisztérium a 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programját. Kármán András már a jövő évi büdzsétervezet bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy „fejnehéz” költségvetési kiigazítást hajtanak végre, ami azt jelenti, hogy 2027-ben valósulhat meg a legnagyobb mértékű hiánycsökkentés: az idei, várhatóan 7,5 százalékos eredményszemléletű, GDP-arányos államháztartási hiány 4,9 százalékra mérséklődhet.
Makro / Külgazdaság Évi több mint ezer milliárd forint pluszt kellene fordítani a védelmi iparra, de miből?
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 10:05
A hazai védelmi ipar fejlesztése mérsékelheti az importfüggőséget, miközben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a költségvetési bevételek bővüléséhez – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön közzétett elemzésében.
Makro / Külgazdaság Hátborzongató jövőkép: több hőség, kevesebb hasznosítható víz, nagyobb gazdasági kockázat
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 09:45
Valamit tennünk kell, ha mindezeket el szeretnénk kerülni.
Makro / Külgazdaság Nem lehet bírni Európával, ha elektromos autókról van szó
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 08:57
Világszerte rekordot döntött az akkumulátoros elektromos autók értékesítése az év első kilenc hónapjában. A növekedést elsősorban az európai piac hajtotta, miközben Kínában stagnált, az Egyesült Államokban pedig visszaesett a kereslet – derül ki a PwC tanácsadó vállalat elemzéséből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG