|
| 24 méter hosszú, három méter átmérőjű SS-24-es típusú hatástalanított interkontinentális, ballisztikus rakéta. Hatótávolsága 12 ezer kilométer volt, s akár hat nukleáris robbanófejet is be tudott fogadni. 2005-ben állították ki Kecelen. MTI Fotó: Ujvári Sándor |
Betiltják az atomfegyvereket - azok, akiknek egyébként sincs ilyen
2017. július 7-én 122 ország hagyta jóvá az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződést az ENSZ központjában. Az aláíró országok nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök kifejlesztésének, tesztelésének, előállításának, beszerzésének, birtoklásának és használatának teljes tilalmára vállalnak kötelezettséget - a tiltás gyakorlatilag a biológiai fegyverekkel helyezi egy kategóriába a nukleáris fegyvereket. A tervezetet szeptembertől lehet aláírni, és akkor lép életbe, ha legalább 50 tagország aláírja.
A gond az, hogy kilenc ország - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael - nem vett részt a szerződés kidolgozásában és nem is fogja ratifikálni azt - ez ugyan kevésnek tűnik a 122-höz képest, viszont ez pont az a 9 ország, akik biztosan rendelkeznek atomfegyverekkel... Közülük az USA és pár másik ország a teljes tiltás helyett a szabályozásért felelős, érvényben lévő atomsorompó-egyezmény megerősítését és szigorítását tartanák fontosnak. Egyébként azok az országok sem támogatták a mostani egyezményt, amelyek az úgynevezett nukleáris védernyő védelmét élvezik - magyarán nem rendelkeznek saját atomfegyverrel, de valaki más rendelkezésére bocsátaná sajátjait "szükség esetén".
Kinek van a legtöbb robbanófeje?
Érdemes megnézni a jelenlegi helyzetet atomfegyver-téren.
A Stocholm International Peace Research Institute (Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, SPIRI) adatai szerint továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát. Az intézet adatai szerint az Egyesült Államoknak 6800, az oroszoknak valmivel több, 7000 nukleáris robbanófej áll a birtokában.
|
Így számolnak A SIPRI nyilvánosan elérhető adatbázisok alapján állítja össze listáját - ezek közözz vannak hivatalos források és másodlagos források (például a médiából származó információk) is. Esetenként a nukleáris fegyverek előállításához szükséges üzemek kapacitásából is következtetnek a fegyverállomány méretére. |
A dobogó harmadik fokán Franciaország áll 300 robbanófejjel - Európában csak ők és a britek (215 darab) rendelkeznek atomfegyverrel. Kínának 270 robbanófeje lehet, India és Pakisztán nagyjából 130 darabot tart hadrendben. Izrael ugyan nem ismerte el hivatalosan, hogy rendelkezik nukleáris arzenállal, de ettől még tényként kezelhető - a SIPRI szerint 80 robbanófejjel rendelkezhetnek.
Észak-Korea a legfrissebb atomhatalom, 2015 óta rendelkezhetnek robbanófejjel, több kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre a közelmúltban. Emellett interkontinentális ballisztikus rakétákkal is sokat kísérleteznek és az országot egy őrült diktátor irányítja - a három tény együtt a frászt hozza a fejlett világra, még ha atomprogramjuk összességében kevesebb pénzből is működik, mint amennyibe egy amerikai repülőgép-hordozó kerül.
Mekkora az esélye egy atomháborúnak?
És annak, hogy túléljük?Bármit is mond a fősodratú média, a világgazdasági válság által gerjesztett feszültség a mai napig benne van a rendszerben, csak átalakult geopolitikai, biztonságpolitikai feszültséggé - véli külpolitikai szakértőnk, Káncz Csaba. Nem véletlen, hogy hivatalos ENSZ-háttéranyagok foglalkoznak a nukleáris konfliktusok növekvő esélyével. Ki lő majd először? Túlélhetjük? Vajon Észak-Koreától tényleg kell félnünk? Megkérdeztük a szakértőt >>
Egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg fel kell adnia területeket Petr Pavel szerint. 
