Világszerte nőtt tavaly a bevethető atomtöltetek száma, egyebek mellett Oroszország és Kína révén.

Moszkva meggyőződése az, hogy a jelenlegi zavaros helyzetben az elsődleges feladat a nukleáris hatalmak esetleges katonai összecsapásának megakadályozása - áll az orosz külügyminisztérium honlapján szerdán közzétett, a nukleáris háború megelőzéséről szóló nyilatkozatban.

Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyen összecsapást soha nem szabad kirobbantani - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciájának résztvevőihez és vendégeihez intézett üzenetében.

Washington eltökélt szándéka, hogy megnyerje a háborút, a Putyin-kormánynak pedig eltökélt szándéka, hogy ezt megakadályozza. Nincsen kiút egyik fél számára sem, csak az eszkaláció. Bár Moszkva soha nem támadta meg a NATO területén belüli utánpótlási vonalakat, a jelek arra utalnak, hogy ez a visszafogottság töredezik. Káncz Csaba jegyzete.

Washingtonban közzétették az atomfegyverek alkalmazásával kapcsolatos terveket, miután Trump elnök azt kérte, vizsgálják felül a nukleáris arzenált és az atomstratégiát. Nagyjából folytatják az eddigi politikát, de néhány dologban bekeményítenek: készek akár akkor is atomfegyverekkel válaszolni, amikor nem nukleáris támadás éri az Egyesült Államokat. Az orosz fenyegetés miatt fejlesztik az arzenált.

Alig 2 nap telt el az évből, máris bizton mondhatjuk, hogy az egész idei év egyik legerősebb tweetjét kapta a nyakába az amerikai elnöktől Kim Dzsongun.

Közvetíteni kíván a Vatikán az Egyesült Államok és Észak-Korea között.

A Kínai Kommunista Párt egyhetes kongresszusának végére Hszi Csin-ping várhatóan még nagyobb hatalomra tesz szert - Donald Trump arra akarja rávenni az elnököt, hogy ezt a hatalmat használja Észak-Korea megfékezésére. Trump állítólag keményen tárgyal majd első kínai látogatásán - azt azért most sem felejtette el megjegyezni, hogy mindenre fel vannak készülve.

Elfogadták az Észak-Korea elleni szankciókat, amelyeknek egy része tényleges csapást jelenthet a diktatúra számára, ugyanakkor szakértőnk szerint a kis ország pár évig simán csak a tartalékaiból is kihúzhatja egy embargó esetén. Mi a jó lépés? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Fellegi Tamással, a Privátbankár.hu elemzőjével.

A franciák szerint ennyi idő kell Észak-Koreának, hogy atomot dobjanak Amerikára.

Látványos nyereségek és hatalmas vagyonvesztés forrása volt egyszerre az utóbbi egy évben a VIX index, de lehet, hogy nemsokára fordul a kocka. A nagy ijesztés nemrég Korea kapcsán megvolt, de a szeptember is forró lehet. A brókercégek már nagyon készülnek a vérengzésre.

Észak-Korea diktátora nem háborút akar, hanem rezsimjének háborítatlan fennmaradását. Ezt atomfegyverkezés révén véli megvalósíthatónak – mondja a berlini Freie Universität Észak-Koreára szakosodott kutatóintézetének irányítója. Eric Ballbach szerint a közvélekedéssel ellentétben Kínának nincs totális befolyása a phenjani rezsimre - de egyébként se akarná nagyon rávenni Kim Dzsongunt a fordulatra, jó neki a status quo a félszigeten úgy, ahogy van.

Egyre jobban erősödik a feszültség Észak-Korea és az Egyesült Államok között. Míg a kubai rakétaválság idején Kennedy inkább csillapítani próbálta az indulatokat, Donald Trump agresszív nyilatkozatai csak rontanak a helyzeten. De milyen gyorsan tudna Amerika atomrakétát indítani? Megnéztük.

Azt hihetnénk, ha valamitől, akkor az atomháború rémétől pánik tör ki a tőkepiacokon - hogy lehet, hogy ez mégsem következett be?

122 ország készül arra, hogy betiltsák az atomfegyvereket - pont azok, akiknek nincs is nukleáris robbanófejük, és szövetségeseik sem adnának kölcsön nekik adott esetben. Jelenlegi ismereteink szerint 9 ország alkotja az atomhatalmak elitklubját, a két hidegháborús hatalom birtokolja az arzenál bő 90 százalékát.

Bármit is mond a fősodratú média, a világgazdasági válság által gerjesztett feszültség a mai napig benne van a rendszerben, csak átalakult geopolitikai, biztonságpolitikai feszültséggé - véli külpolitikai szakértőnk, Káncz Csaba. Nem véletlen, hogy hivatalos ENSZ-háttéranyagok foglalkoznak a nukleáris konfliktusok növekvő esélyével. Ki lő majd először? Túlélhetjük? Vajon Észak-Koreától tényleg kell félnünk?

A 2008-as pénzügyi válság kitörése után a világban olyan szintű politikai feszültség halmozódott fel, hogy nukleáris elrettentés nélkül a nagyhatalmak már bizonyosan egymás torkának estek volna. De meddig tart ki ez a védőgát, amikor tudható, hogy a katonai stratégák behatóan vizsgálják a kormányzati és parancsnoki pontokat elsöprő nukleáris első csapás előnyeit? Érdemes ezt körüljárni, hat évvel a fukushimai nukleáris baleset után.

Múlt héten indiai különleges erők hatoltak be a senkiföldje Kasmír tartomány névleg pakisztáni oldalára, és ott terroristákon ütöttek rajta, akik szerintük India ellen terveztek támadást. A növekvő erejű India fokozott nyomást akar gyakorolni a belőle kivált, és azóta is ősellenségnek tekintett, de egyben atomhatalom országra.

Esett a kőolaj világpiaci ára, miután a hétvégén a svájci Genfben átmeneti megállapodás született a nagyhatalmak és Irán között az iszlám köztársaság atomprogramjáról.