Március közepén Joe Biden amerikai elnök többször is kijelentette, hogy nem engedi meg a közvetlen konfliktust az Egyesült Államok és Oroszország között, mert „az a harmadik világháborút jelentené”. Ehhez képest ma már leszögezhető, hogy a szomszédunkban zajló biztonságpolitikai válság nem kizárólag - sőt főleg nem - Ukrajnáról szól, hanem általános konfrontációvá alakult át Oroszország és a Nyugat között.
Világos szavak hangzanak el
Ben Hodges, az amerikai hadsereg európai parancsnoka április 17-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok célja a konfliktusban Oroszország „gerincének megtörése”. Mark Milley, az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek egyesített bizottságának elnöke kedden Ramsteinben a NATO-tagállamok katonai vezetői előtt figyelmeztetett, hogy az idő nem Ukrajnának dolgozik. „A mostani küzdelem kimenetele a teremben tartózkodóktól függ.” Ez bizony egyértelmű kijelentés arra vonatkozóan, hogy a NATO maga is háborúban áll Oroszországgal.
Miután Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a héten leszögezte, hogy az Egyesült Államok meg akarja „gyengíteni” Oroszországot, és hogy az USA már „harcban” áll az országgal, Putyin elnök az eddigi legnyíltabb fenyegetést tette. "Ha valaki úgy dönt, hogy kívülről beavatkozik a folyamatban lévő eseményekbe, és elfogadhatatlan stratégiai fenyegetést hoz létre számunkra, tudnia kell, hogy a közelgő csapásokra gyors és villámgyors lesz a válaszunk" - mondta Putyin szerdán az orosz törvényhozóknak.
"Minden eszközünk megvan ehhez - olyanok, amelyekkel senki sem dicsekedhet. És nem fogunk dicsekedni. Szükség esetén felhasználjuk őket. És azt akarom, hogy ezt mindenki tudja. Ezzel kapcsolatban már minden döntést meghoztunk."
Az eszkaláció útja
Az Egyesült Államok tehát világossá tette, hogy célja Oroszország alapjainak szétzilálása és kormányának megdöntése. Washington eltökélt szándéka, hogy megnyerje a háborút, a Putyin-kormánynak pedig eltökélt szándéka, hogy ezt megakadályozza. Nincs kiút tehát egyik fél számára sem, csak az eszkaláció.
Ahogyan azt az Air Force Magazine megjegyzi: a háború első heteiben létező, az eszkaláló fegyvereket célzó korlátozás, úgy tűnik, hogy „elolvadt”. Az a látszat, hogy az USA és a NATO nem áll háborúban Oroszországgal, szintén „elolvadt”.
A vezető lap elemzése
A New York Times riporterei, David E. Sanger és Steven Erlanger a háború kiszélesedését kommentálva jelentettek meg egy cikket az alábbi címmel: "Növekszik az aggodalom, hogy az ukrajnai háború átcsap a határokon."
Következtetésük: „Biden elnök és a nyugati szövetségesek kilenc hete hangsúlyozzák, hogy Ukrajnában kell tartani az Ukrajnáért folytatott háborút. Washingtonban és az európai fővárosokban azonban terjed a félelem, hogy a konfliktus hamarosan szélesebb körű háborúvá fajulhat – átterjedhet a szomszédos államokra, a kibertérre és a NATO-országokra - amelyek hirtelen az orosz gáz lezárásával néznek szembe. Hosszú távon egy ilyen terjeszkedés közvetlenebb konfliktussá fajulhat Washington és Moszkva között…”
A két szerző így folytatja: "Seth G. Jones, aki a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában az Európai Biztonsági Programot irányítja, szerdán azt mondta, hogy "egy kiszélesedő háborúnak jelenleg komoly a veszélye. Az orosz áldozatok száma folyamatosan nő, és az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy erősebb és fejlettebb fegyverrendszereket szállítson, amelyek ezeket a veszteségeket okozzák" - mondja Jones.
Előbb-utóbb – teszi hozzá –, az orosz katonai hírszerző szolgálat elkezdheti megcélozni ezeket a fegyverszállítmányokat a NATO határain belül. Sanger és Erlanger arra figyelmeztet, hogy bár Oroszország „soha nem támadta meg… a NATO területén belüli utánpótlási vonalakat, a jelek arra utalnak, hogy ez a visszafogottság töredezik."
Hírszerzési információk
Az NBC eközben arról számolt be, hogy az Egyesült Államok célponti hírszerzési információkat bocsátott rendelkezésre, amelyek lehetővé tették az ukránok számára, hogy lelőjenek egy orosz csapatszállítót Kijev felett, több mint 100 orosz katona halálát okozva a fedélzeten.
Természetesen nem ez az egyetlen példa az Egyesült Államok és Ukrajna közötti úgynevezett hírszerzési partnerségre. Ez szerves részét képezi annak az intenzív amerikai erőfeszítésnek, hogy megsegítse Ukrajnát és lépre csalja az oroszokat – tovább növelve a politikai feszültséget Moszkvában.
Az iráni nagykövetet már berendelték. 
