Patrick Shanahan védelmi miniszterhelyettes bejelentette, hogy Donald Trump elnök kormányzata lényegében folytatja elődje, Barack Obama adminisztrációjának nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikáját, de erőteljesebb álláspontot foglal majd el bizonyos kérdésekben.
Donald Trump még tavaly utasította a Pentagont az Egyesült Államok atomarzenáljának felülvizsgálatára. Az elnök közleményt adott ki arról, hogy az amerikai stratégia az atomfegyverzet bevetésének minél kisebb esélyével számol, és célja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen irányuló támadások elrettentése, beleértve a nem csak nukleáris fegyverekkel elkövetett nagyobb támadásokat is. Az MTI emlékeztet: az elnök az amerikai atomarzenál modernizálását szorgalmazta, a szerinte a orosz és a kínai katonai stratégiában és programokban hangsúlyosabbá vált atomerő elrettentésére.
Mostantól kibertámadásra is atomcsapás lehet a válasz
A washingtoni sajtótájékoztatón jelen voltak az energetikai minisztérium és a külügyi tárca képviselői is. Bemutatták azt a 74 oldalas jelentést, amelyből kiderül, hogy a kormányzat ugyan nem tervezi az amerikai stratégiai nukleáris fegyverzet növelését, de Washington atomfegyverrel válaszolhat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el.
A figyelmeztetés nem részletezte, hogy milyen "különleges körülmények" vezethetnek ahhoz, hogy Washington nukleáris ellencsapással válaszoljon, de megjegyezte, hogy az Egyesült Államok, szövetségeseinek és partnereinek civil lakossága, infrastruktúrája, nukleáris hadereje vagy parancsnoksága elleni nem nukleáris támadások beletartoznak ebbe a kategóriába. A The Wall Street Journal az MTI összefoglalója szerint megjegyezte: kibertámadások és baktériumfegyverekkel elkövetett támadások is kiválthatnak nukleáris válaszcsapást.
Észak-Koreát és Kínát is megfenyegették
| Észak-Korea várhatóan hónapokon belül képessé válik arra, hogy nukleáris fegyverrel elérje Amerikát >> |
A védelmi minisztérium (Pentagon) dokumentuma összefoglalja, hogy Észak-Korea "egyértelmű és súlyos fenyegetést" jelent az Egyesült Államok és szövetségesei számára, s leszögezi, hogy bárminemű észak-koreai nukleáris csapás, amely az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit venné célba, "annak a rezsimnek a végét jelentené".
A jelentés Kínát a potenciális nukleáris ellenfelek közé sorolta. Megállapította: az amerikai atomarzenál képes arra, hogy "megakadályozza Pekinget ama téves következtetés levonásában", hogy előnyre tehet szert nukleáris fegyverzetének ázsiai alkalmazásával, vagy azt gondolja, hogy "nukleáris fegyverzete bármilyen korlátozott mértékű bevetése elfogadható lehet".
A kevesebb néha több: Moszkva miatt fejleszthetik az atomarzenált
Ugyanazt üzenték Moszkvának is, mint Pekingnek: ha csak éppen hozzányúlnak a nukleáris fegyverekhez, indulni fog a válaszcsapás. Az orosz fenyegetettség miatt a nukleáris arzenál fejlesztése is felmerült: alacsonyabb hatóerejű, úgynevezett harcászati vagy taktikai, kevesebb mint 20 kilotonnás robbanófejeket állítanának hadrendbe. A "low-yield" elnevezés kissé csalóka, ezek is rendkívül pusztító erejűek azért - nagyjából ilyen hatóerejű bombát dobtak Hirosimára.
Az elképzelés az, hogy az ennél nagyobb hatóerejű bombák egyszerűen túlságosan pusztítóak: irreális, hogy valaha tényleg bevetnék őket, így viszont nincs igazi elrettentő erejük. Annak viszont sokkal nagyobb az esélye, hogy egy 20 kilotonna körüli bombát valóban bevessenek, így az arzenál ilyen irányú fejlesztése ténylegesen fokozhatná a nukleáris elrettentést.
A fejlesztés elsősorban a tengeralattjárókról kilőhető atomfegyvereket érintené. Ezzel párhuzamosan, hosszabb távon az USA kifejlesztene egy újfajta, tengerről kilőhető, nukleáris robbanófejjel szerelt cirkálórakétát is. Ez is a kisebb hatóerejű atomfegyverek közé tartozna, de egyelőre nincs meg a végleges döntés a fejlesztésről, ami akár egy évtizedet is igénybe vehet.
George Weaver, a Pentagon stratégiai eszköztáráért felelős helyettes igazgatója megjegyezte: az USA hajlandó lemondani az újfajta cirkálórakéta fejlesztéséről, ha az oroszok sem dolgoznak tovább azon, hogy felborítsák a nukleáris egyensúlyt a világban.
Hogy mekkora ez a bizonyos egyensúlytalanság, azt nehéz megmondani; a jelentés elkészítői számára ez volt a legnehezebb feladat Weaver szerint. Moszkvának nagyjából 2000 taktikai nukleáris fegyvere van hadrendben a Pentagon szerint; az Egyesült Államoknak néhány száz aktív alacsonyabb hatóerejű atomfegyvert telepített szerte Európában.
|
Így kezdődik egy atomháború Kim Dzsongun kezdte, Donald Trump folytatta - a két atomhatalom vezetője a nukleáris csapás elindításához használatos gombjukkal vág fel egymásnak, mintha csak a haveroknak pörgetnék a slusszkulcsot. A nukleáris elrettentésnek ez egy merőben új formája - de mi lenne, ha tényleg támadást akarna indítani az amerikai elnök? Kinek kell szólnia, és hány perc múlva emelkedne az égbe az első rakéta? Minden, amit az atomháború elindulásáról tudni érdemes >> |
Körbefutott a világon, hogy Budapesten találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Ám beengedni az orosz államfőt, komoly szabályszegés. 
