2p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Világszerte nőtt tavaly a bevethető atomtöltetek száma, egyebek mellett Oroszország és Kína révén - közölte szerdán a Norvég Népi Segély (Norsk Folkehjelp) nevű norvég civil szervezet. A Nuclear Weapons Ban Monitor című jelentés szerint 2023-ban a kilenc hivatalosan és félhivatalosan atomfegyverrel rendelkező állam tulajdonában 9576 atomtöltet volt, ami "több mint 135 ezer hirosimai atombombának felel meg".

A számokat a norvég szervezet röviddel azt követően tette közzé, hogy Moszkva bejelentette: taktikai atomfegyvereket telepít az Ukrajnával szomszédos Fehéroroszországba.

A világ atomarzenáljának növekedéséhez tavaly összesen 136 új atomtöltettel Oroszország (amely 5889 atomtöltetével a világ legnagyobb készletével rendelkezik), valamint Kína, India, Észak-Korea és Pakisztán járult hozzá.

"Ez a növekedés aggasztó, és folytatja a 2017-ben elkezdődött tendenciát" - jegyezte meg a jelentésért felelős egyik vezető, Grethe Lauglo Ostern.

A teljes atomfegyverkészlet viszont - beleértve a szolgálatból kivont fegyvereket is - továbbra is csökkentő tendenciát mutat. A számuk egy év alatt 12 705-ről 12 512-re csökkent, az Oroszországban és az Egyesült Államokban megsemmisített régi atomtölteteknek köszönhetően.

(MTI)

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már hétfőn újraindulhat a Barátság vezeték, közölte Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 16:57
Brüsszel közvetítésével kapott üzenetet Kijevből a választásokon vesztes miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Von der Leyenéknek is sürgető lenne az előrelépés az uniós pénzek ügyében
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 14:53
De egyelőre csak a továbblépés lehetőségeiről egyeztettek Budapesten.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 13:52
Ő is tárgyalt a Budapestre érkezett uniós küldöttséggel a források megnyitásáról.
Makro / Külgazdaság Újra megnyílhat egy másik fontos pénzcsap is Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:42
Az uniós pénzek mellett a Norvég Alap is újra érkezni kezdhetnek..
Makro / Külgazdaság Rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték a magyar választást
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:26
Állítják a voksolást megfigyelő civil szervezetek.
Makro / Külgazdaság Mi lesz a Mol szerbiai bevásárlásával?
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 10:59
Egyeztettek a NIS-üzletről Belgrádban.
Makro / Külgazdaság 50 milliárd dollárnyi olaj veszett oda a közel-keleti válság miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 09:44
500 millió hordó tűnt el a világpiacról.
Makro / Külgazdaság Nem hiába kongatják a vészharangot? Már a német pénzügyminiszter is aggódik a kerozinhiány miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 16:37
Bajban lesz a légiközlekedés, ha nem gyorsul fel az átállás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter elárulta: ebben a választókerületben a Tisza nem fogadja el a választási eredményt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 15:22
A választókerületben, ahol egy másik Magyar Péter nevű jelölt is indult.
Makro / Külgazdaság Euró, uniós pénzek, védett árak és piaci bizalom: mi várható a gazdaságban a Tisza-kormánytól? Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. április 18. 14:40
Több olyan vállalást is tett az április 12-i választáson kétharmados többséget szerző Tisza Párt, amelyek új korszakot nyithatnak a magyar gazdaságpolitika történetében. Ennek talán legszimbolikusabb lépése az euró bevezetése lenne, ami ebben a ciklusban biztosan nem, inkább a 2030-as évek elején valósulhatna meg – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG