A magyar cégek 53 százaléka nem kapja meg határidőre a számlái ellenértékét, és ezt az ügyfelek likviditási problémái okozzák. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A kifizetések általában több mint egy hónappal a lejárati határidő után történnek, ez pedig növeli a bedőlt kereskedelmi hitelek kockázatát, ami a felmérés szerint 6 százalék mértékű.
A Fizetési Szokások Barométere felmérés azt mutatja, hogy 2024 és 2025 között hitelre történt a B2B értékesítések 41 százaléka. A jellemző tendencia az, hogy a vállalatok fenntartják a meglevő kereskedelmi hitelpolitikájukat, és azok a cégek, amelyek változtatnak, inkább bővítik, mint korlátozzák a hitelezésüket. Az Atradius országigazgatója szerint ez a stratégia azt mutatja, hogy a vállalkozások próbálják megőrizni az ügyfélkapcsolatok erejét és a kiegyensúlyozott értékesítést. – Közben a cégek azért óvatosak a késedelmes kifizetések és a nemteljesítések növekvő kockázatával kapcsolatban. A legtöbb vállalat 30-60 nap közötti fizetési határidőt kínál – mondta Vanek Balázs.
A tanulmány szerint a válaszadók 54 százaléka nem tapasztalt változást a vevőik fizetési magatartásában. Akik változásról számoltak be, ott romlott az ügyfelek fizetési pontossága. – Jelenleg a B2B számlák 53 százaléka lejárt. Ez enyhe növekedést mutat az előző év ugyanilyen időszakához képest, és ennek oka az idén is a vevők likviditása. A késedelmes fizetéseknél általában a határidő után egy hónappal egyenlítik ki a számláikat az ügyfelek. Ez növeli annak a kockázatát, hogy a számlák rossz követelésekké alakulnak, ez az arány most 6 százalék – mondta az országigazgató.
Az élelmiszeriparban jelentősen kevesebb a lejárt számla az átlagosnál (40 százalék). A rossz követelések az idén 5 százalékot tesznek ki, ami kevesebb, mint a tavalyi évben tapasztalt arány fele.
Az energia- és üzemanyag-szektorban a teljes értékesítés 38 százalékára esett a hitelértékesítés, ami azt mutatja, hogy a szektor vállalatai csökkentik a kockázataikat. A lejárt követelések aránya 59 százalékra ugrott ebben az ágazatban, és több lett a rossz követelés is (9 százalék). Az energiavállalatok 63 százaléka szerint több vevője megy majd csődbe, mint az elmúlt évben.
A szállítási szektorban hitelből zajlik a B2B értékesítések 46 százaléka. Az ágazat szereplőinek fele hajlandó arra, hogy meghosszabbítsa a fizetési határidőt, és így támogassa a vevőit a cashflow kockázatok kezelésében. A válaszadók arról számoltak be, hogy nőtt a lejárt számlák aránya (59 százalék). A bedőlt hitelek számra is növekedett (4 százalék). A vállalatok 47 százaléka a csődök számának növekedésétől tart.
Minden második cég késve fizeti a számláit Fotó: Privátbankár
Fontosak a beszállítók
Az Atradius felmérése azt mutatja, hogy a magyar cégek továbbra is korlátozottan tudják felszabadítani a működő tőkéjüket, azaz hosszan kell finanszírozniuk a vevőiket. A legtöbb vállalat stagnáló vagy növekvő készletekkel is szembesül, ami lekötött készpénzt jelent. A bejövő és kimenő számlák átlagos forgási sebessége (DSO és DPO) változatlan. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a cégek igyekeznek tiszteletben tartani a beszállítói megállapodásokat, illetve elkerülni azt, hogy veszélyeztessék a kapcsolatokat a beszállítóikkal.
A hitelbiztosító elemzése szerint a magyar cégek 52 százaléka a jelenleginél jóval több B2B ügyfélcsődtől tart a következő hónapokban.
Ebben az energiavállalatok a legpesszimistábbak: az ágazatban a válaszadók 63 százaléka szerint több vevője megy majd csődbe, mint az elmúlt évben. Az élelmiszeripar és a szállítási ipar esetében ez az arány 47 százalék. Az aggodalmak erősödése a hitelezők félelmét fejezi ki a vevőik pénzügyi egészségével kapcsolatban, a már eleve kiszámíthatatlan gazdasági környezetben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Ikea vezetősége elzárkózott az egységes, 6 százalékos fizetésemeléstől. A szakszervezet eredetileg csütörtök reggel 6 óráig tervezte a munkabeszüntetést, ezt 15 óráig meghosszabbították.
Újabb tőkebevonásra készül a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztő DeepSeek mintegy 500 milliárd jüanos, hozzávetőleg 74 milliárd dolláros vállalatértékelés mellett, miközben megkezdte egy sanghaji tőzsdei bevezetés előkészítését is.
Fennmaradtak az első három hónap kedvező folyamatai, így a első félévben összességében 10 százalékot megközelítő mértékben bővült az új gépjárművek értékesítése az AutoWallis Csoport Kiskereskedelmi Üzletágában. A Nagykereskedelmi Üzletág eközben 3,5 százalékra csökkentette elmaradását, elsősorban a tavaly megszerzett új márkák értékesítésének köszönhetően – közölte a Budapesti Értéktőzsde autós vállalata.
Pénteken biztossá vált, hogy Magyarország megkapja az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF) járó 10 milliárd eurónyi forrást (ebből 6,5 milliárd euró a támogatás, 3,5 milliárd euró a kedvezményes hitel), miután az EU pénzügyminiszterei is jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet. Ezeket a pénzeket a magyar kormánynak nagyon szűk határidővel, augusztus 31-ig kell felhasználnia. A jóváhagyást egy törvényalkotási folyamat előzte meg, ami során az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt is módosította – erről beszélt kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Az Európai Bizottság jóváhagyó döntése értelmében megvalósulhat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) forrásaiból az a történelmi léptékű tőkeemelés, amelyet a magyar állam hajt végre a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB).
Erről döntött a kormány.
