A magyar cégek 53 százaléka nem kapja meg határidőre a számlái ellenértékét, és ezt az ügyfelek likviditási problémái okozzák. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A kifizetések általában több mint egy hónappal a lejárati határidő után történnek, ez pedig növeli a bedőlt kereskedelmi hitelek kockázatát, ami a felmérés szerint 6 százalék mértékű.
A Fizetési Szokások Barométere felmérés azt mutatja, hogy 2024 és 2025 között hitelre történt a B2B értékesítések 41 százaléka. A jellemző tendencia az, hogy a vállalatok fenntartják a meglevő kereskedelmi hitelpolitikájukat, és azok a cégek, amelyek változtatnak, inkább bővítik, mint korlátozzák a hitelezésüket. Az Atradius országigazgatója szerint ez a stratégia azt mutatja, hogy a vállalkozások próbálják megőrizni az ügyfélkapcsolatok erejét és a kiegyensúlyozott értékesítést. – Közben a cégek azért óvatosak a késedelmes kifizetések és a nemteljesítések növekvő kockázatával kapcsolatban. A legtöbb vállalat 30-60 nap közötti fizetési határidőt kínál – mondta Vanek Balázs.
A tanulmány szerint a válaszadók 54 százaléka nem tapasztalt változást a vevőik fizetési magatartásában. Akik változásról számoltak be, ott romlott az ügyfelek fizetési pontossága. – Jelenleg a B2B számlák 53 százaléka lejárt. Ez enyhe növekedést mutat az előző év ugyanilyen időszakához képest, és ennek oka az idén is a vevők likviditása. A késedelmes fizetéseknél általában a határidő után egy hónappal egyenlítik ki a számláikat az ügyfelek. Ez növeli annak a kockázatát, hogy a számlák rossz követelésekké alakulnak, ez az arány most 6 százalék – mondta az országigazgató.
Az élelmiszeriparban jelentősen kevesebb a lejárt számla az átlagosnál (40 százalék). A rossz követelések az idén 5 százalékot tesznek ki, ami kevesebb, mint a tavalyi évben tapasztalt arány fele.
Az energia- és üzemanyag-szektorban a teljes értékesítés 38 százalékára esett a hitelértékesítés, ami azt mutatja, hogy a szektor vállalatai csökkentik a kockázataikat. A lejárt követelések aránya 59 százalékra ugrott ebben az ágazatban, és több lett a rossz követelés is (9 százalék). Az energiavállalatok 63 százaléka szerint több vevője megy majd csődbe, mint az elmúlt évben.
A szállítási szektorban hitelből zajlik a B2B értékesítések 46 százaléka. Az ágazat szereplőinek fele hajlandó arra, hogy meghosszabbítsa a fizetési határidőt, és így támogassa a vevőit a cashflow kockázatok kezelésében. A válaszadók arról számoltak be, hogy nőtt a lejárt számlák aránya (59 százalék). A bedőlt hitelek számra is növekedett (4 százalék). A vállalatok 47 százaléka a csődök számának növekedésétől tart.
Minden második cég késve fizeti a számláit Fotó: Privátbankár
Fontosak a beszállítók
Az Atradius felmérése azt mutatja, hogy a magyar cégek továbbra is korlátozottan tudják felszabadítani a működő tőkéjüket, azaz hosszan kell finanszírozniuk a vevőiket. A legtöbb vállalat stagnáló vagy növekvő készletekkel is szembesül, ami lekötött készpénzt jelent. A bejövő és kimenő számlák átlagos forgási sebessége (DSO és DPO) változatlan. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a cégek igyekeznek tiszteletben tartani a beszállítói megállapodásokat, illetve elkerülni azt, hogy veszélyeztessék a kapcsolatokat a beszállítóikkal.
A hitelbiztosító elemzése szerint a magyar cégek 52 százaléka a jelenleginél jóval több B2B ügyfélcsődtől tart a következő hónapokban.
Ebben az energiavállalatok a legpesszimistábbak: az ágazatban a válaszadók 63 százaléka szerint több vevője megy majd csődbe, mint az elmúlt évben. Az élelmiszeripar és a szállítási ipar esetében ez az arány 47 százalék. Az aggodalmak erősödése a hitelezők félelmét fejezi ki a vevőik pénzügyi egészségével kapcsolatban, a már eleve kiszámíthatatlan gazdasági környezetben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Azonnali hatállyal felfüggesztette kedden a Budapesti Értéktőzsde a Caola kötvényeinek kereskedését az XBond piacon. A patinás magyar vállalat mögött egy gigantikus, 7,5 milliárd forintos kötvénytartozás tornyosul, amelynek mostanra már a kamatait sem képes kitermelni a cég, miközben a kötelező éves beszámolóját sem hozta nyilvánosságra.
Budapesten nyitott fióktelepet az amerikai Holtec International, amely az Egyesült Államok egyik meghatározó nukleáris energetikai vállalata. A cég már korábban megállapodott az MVM-mel a kis moduláris atomreaktorok magyarországi alkalmazásának vizsgálatáról, így a mostani lépés újabb állomása lehet az amerikai–magyar nukleáris együttműködésnek.
„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a Restart Hungary tűnik, amely újabb javaslatokkal bombázza a kormányt.
Enyhén visszaesett a VOSZ Barométer a harmadik negyedévben, ami ezúttal is 600 kis- és középvállalkozás (kkv) gazdasági, üzleti helyzetértékelését és várakozásait szondázta. A romlás hátterében leginkább az áll, hogy a kkv-k még nem látják az új kormány pontos gazdaságpolitikai irányainak a meghatározását.
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. Ettől még a költség nagyon is valós lehet. Ha egy cég azért mond le beruházásról, új műszakról vagy nagyobb megrendelésről, mert úgy gondolja, hogy a szükséges munkaerőt már nem biztosíthatja külföldről, a félreértés közvetlenül az árbevételben és az eredményben is mérhetővé válik.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben pénteken kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
