Az Egyesült Államok „nagyszabású hadműveletet” indított Irán ellen, jelentette be szombaton Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon. Az amerikai elnök egyúttal megadásra szólította fel az iráni Forradalmi Gárdát.
Mivel indokolják a támadást?
Trump a támadást többek között azzal indokolta, hogy állítása szerint Teherán nem hagyott fel sem nukleáris programjával, sem pedig az olyan rakéták fejlesztésével, amelyek az Egyesült Államokat is elérnék. Szerinte ez fenyegetést jelent Washingtonra nézve.
„Garantálni fogjuk azt is, hogy Irán soha nem tesz szert atomfegyverre” - mondta. Szerinte Irán a tavaly júniusi, az iráni nukleáris létesítményeket célzó amerikai csapásokat követően megpróbálta újrakezdeni atomprogramját.
Fotó: MTI/AP
Az iráni rezsim ezzel szemben azt állítja, hogy nukleáris programja polgári célokat szolgál, és nem kíván atomfegyvert kifejleszteni. Az elmúlt hetekben ugyan tovább folytak a tárgyalások Washington és Teherán között, ezek azonban mindeddig nem vezettek eredményre.
Trump szerint az amerikai művelet célja egyúttal az iráni rakéták és a rakétagyárak megsemmisítése. Hozzátette, hogy meg fogják semmisíteni az iráni haditengerészetet is.
Az elnök azzal is vádolta a síita államot, hogy az általa kiképzett és támogatott milíciák révén az évek során számos támadást intézett a Közel-Keleten állomásozó amerikai egységek ellen. Trump „a terrorizmus első számú finanszírozójának” nevezte Iránt.
Megadásra szólította fel az iráni Forradalmi Gárda mellett a rendőrséget és a fegyveres erőket is. Amennyiben ezt még most megteszik, akkor amnesztiában részesülnek, mondta.
Az iráni néphez fordulva pedig kijelentette: eljött az idő, hogy átvegyék a kormányzást, és arra kérte az embereket, hogy a támadás idején maradjanak biztonságos helyen.
A támadásokban jelentős erőkkel részt vesz Izrael is, amely „megelőző jellegű” akcióról beszél, és szintén önvédelemre hivatkozik.
A teljes képhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy a katonai művelet ENSZ-felhatalmazás nélkül indult, így az gyakorlatilag sérti a nemzetközi jogot.
Számos iráni várost megtámadtak
Eközben az IRNA iráni állami hírügynökség a támadás elindulását követően azt közölte, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök biztonságos helyen van. A The Guardian értesülései szerint a legfőbb vallási vezető, Ali Khamanei ajatollah már nincs Teheránban, de szintén „biztonságos helyen” tartózkodik.
Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője figyelmeztette az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy „olyan utat választottak, amelynek a végét már nem ők szabják meg”. Az iráni Forradalmi Gárda pedig azt közölte, rakétákat indított Izrael felé, válaszul a zsidó állam Irán elleni műveleteire.
Az internetforgalmat figyelő NetBlocks szerint Iránban az internet gyakorlatilag szinte teljesen leállt.
Nemzetközi hírügynökségek szerint füstfelhőket lehet látni Teheránban, és minimum öt további városból is robbanásokat jelentettek.
Az iráni állami média szerint támadás érte a Perzsa-öböl partján lévő Busehr városát is. Egyelőre nem tudni, keletkezett-e kár a busehri atomerőműben.
Az izraeli hadsereg (IDF) szerint a légiereje Nyugat-Iránban is számos „katonai célpontot” vett célba.
Iráni válaszcsapások
Irán válaszul közel-keleti amerikai katonai bázisokat vett tűz alá. Robbanásokat és légvédelmi szirénákat lehetett hallani például Katar fővárosában, Dohában. Katarban van a térség legnagyobb amerikai katonai bázisa.
Az Egyesült Arab Emírségekben a légvédelem számos Iránból indított rakétát elfogott. A fővárosban, Abu-Dzabiban azonban egy ember még így is életét vesztette.
Az iráni FARS hírügynökség szerint Irán támadást indított kuvaiti és bahreni amerikai katonai bázisok ellen is.
Az iráni hadsereg izraeli célpontokat is támad, az ország déli részén megszólaltak a légvédelmi szirénák. A Ben Gurion repülőtér Tel-Avivban várhatóan egész nap zárva marad.
Mi áll a háttérben?
A történések hátteréhez hozzátartozik, hogy a Netanjahu-kormány már hosszú évek óta tervezi Irán megtámadását, annak nukleáris programjára hivatkozva, és már régóta próbálta megnyerni ehhez az Egyesült Államok katonai támogatását. Utóbbi mostanra sikerült, Trump Netanjahu közeli szövetségesének számít.
Emellett Irán közel-keleti proxyhálózata az elmúlt években katonailag jelentősen meggyengült az izraeli műveletek következtében. Ez is közrejátszhatott abban, hogy most indult el a nagyszabású katonai akció.
Izrael tavaly júniusban már megtámadta Iránt, akkor azonban az Egyesült Államok csak korlátozottan vett részt a hadműveletekben (az iráni nukleáris létesítményeket támadta). Az akkori háború 12 napig tartott.
Az izraeli vezetés azt állítja, hogy Irán a zsidó állam megsemmisítésére tör. Irán szerint ez hazugság.
Az iráni rezsim ellen az idei év elején széleskörű demonstrációk törtek ki Iránban, amelyek minimum több ezer, más források szerint több tízezer áldozattal jártak. Az áldozatok többsége tüntető volt, kisebb számban rendfenntartók is életüket vesztették az összecsapásokban.
Korábbi podcastunkat a történések hátteréről N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértővel itt tekinthetik meg:
Feljelentések sorozat várható. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
