"Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki" - hangsúlyozta.
Putyin rámutatott, hogy több mint fél évszázados fennállása alatt az atomsorompó-egyezmény a nemzetközi biztonsági és stratégiai stabilitási rendszer egyik kulcsfontosságú elemévé vált. Az egyezményben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, a leszerelés és az atomenergia békés célú felhasználása terén előírt kötelezettségek teljes mértékben megfelelnek mind a nukleáris fegyverrel rendelkező, mind az ilyennel nem rendelkező államok érdekeinek - mondta.
Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a konferencia megerősíti az atomsorompó-szerződésben részt vevő valamennyi állam készségét arra, hogy szigorúan betartsák kötelezettségvállalásaikat, és "érezhetően hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer megerősítéséhez, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításához a világban.
Az atomsorompó-egyezmény felülvizsgálati konferenciáit ötévente tartják. A tizedik találkozót eredetileg 2020 májusában tartották volna New Yorkban, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották idén augusztusra.
Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény legitimálta Nagy-Britannia, Kína, az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország nukleáris arzenálját. A többi állam a dokumentum aláírásával lemondott arról a jogáról, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elő vagy szerezzen be. A megállapodásnak jelenleg több mint 190 részes állama van. Izrael, India és Pakisztán nem tartozik közéjük, Észak-Korea pedig 2003 januárjában felmondta a szerződést.
(MTI)
1800 százalékos növekedés itt, soha nem látott rekord ott. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
