6p

Öt hónappal az ukrajnai háború kitörése után a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban az a legszembeötlőbb, hogy nem használhatóak. De a válság megerősíti Észak-Koreát abban a stratégiai előrelátásban, hogy a nukleáris útra lépett, és Iránt is ugyanerre ösztönözheti. Káncz Csaba jegyzete

Az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadója, Stephen Lovegrove a héten egy előadásában leszögezte, hogy azok a bizalmas, hátsó ajtós kommunikációs csatornák, amelyek a hidegháború idején biztonságban tartották a világot, mára szétestek. Lovegrove elmondta, hogy a párbeszéd hiánya olyan időszakban állt be, amikor nemcsak a stratégiai kockázatok „szélesebb körével szembesülhetünk”, hanem a tudomány és a technológia fejlődése, a tömegpusztító fegyverek elterjedése következtében több „útvonal vezet az eszkalációhoz”, miközben növekszik a rivalizálás olyan területeken is, mint például világűr.  

A brit nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az „ellenőrizetlen konfliktus” kockázatát növeli, hogy Oroszország ismételten megsérti szerződéses kötelezettségeit, Kína pedig félvállról veszi a fegyverzetellenőrzési megállapodásokat.

A szétesett rendszer

Ahogyan két amerikai nukleáris leszerelési szakértő megállapítja, az amerikai-orosz fegyverzetellenőrzési rendszer már jóval az oroszok februári inváziója előtt összeomlott.  Mindkét ország kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött szerződésből, amely korábban kizárta az 500-5500 kilométeres hatótávolságú nukleáris vagy hagyományos rakéták bevetését. Tavaly aztán véglegesítették a „Nyitott Égbolt Szerződésből” való kilépésüket is.

Putyin elnök számos fejlesztés alatt álló vagy bevetésre kész fejlett nukleáris szállítórendszert mutatott be 2018-ban az orosz szövetségi közgyűlés előtti beszédében. Az orosz elnök  továbbra is kifogásolta a NATO Európába telepített amerikai rakétavédelmi rendszereket, mint potenciális fenyegetéseket Oroszország nukleáris elrettentő erejére.

A közel 6000 atombomba jelenléte nem tudta megfélemlíteni Ukrajnát. Forrás: Depositphotos
A közel 6000 atombomba jelenléte nem tudta megfélemlíteni Ukrajnát. Forrás: Depositphotos

Amikor a Biden-kormány hivatalba lépett, az utolsó még érvényben lévő nukleáris fegyverzet-ellenőrzési megállapodás az „Új START” volt, amely a tervek szerint 2021 februárjában járt volna le.  Szerencsére a Trump-kormányzattal ellentétben Biden gyorsan beleegyezett az ötéves meghosszabbításba, és Oroszország egyetértett. Értéke kevésbé a szimbolikájában vagy történelmi státuszában rejlik, mint inkább az orosz-amerikai nukleáris fegyverzet-ellenőrzési folyamat újjáélesztésének lehetőségében.

Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen birtokolja a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát. A vertikális proliferáció (nagyobb arzenál a meglévő nukleáris fegyverekkel rendelkező államok között) vagy a horizontális terjedés (az atomfegyverek további állami vagy nem állami szereplők számára történő elterjedése) visszaszorításának reménye Washington és Moszkva közös vezetésén múlik.

Nehezített pályán

fegyverzetellenőrzés egyik legfontosabb célja a stabilitás megteremtése közös megállapodások vagy informális megállapodások révén, hogy elkerülhető legyen a nukleáris háború. Ezt ma nehezebb elérni, mint a hidegháború idején. Ekkor a konfrontáció ellenére tárgyalások folytak a fegyverzetellenőrzésről, ami még áttörést is hozott. Ma más a helyzet: néhány nappal az ukrán invázió után az USA és Oroszország közötti stratégiai stabilitásról szóló párbeszédet felfüggesztették.

Ezt a formációt a tavaly júniusban Genfben tartott Putyin-Biden csúcstalálkozó után újították fel, hogy előkészítsék az utat az „Új Start” megállapodást követő szerződésről szóló tárgyalások előtt. Az Új Start az egyetlen olyan egyezmény, amely korlátozza az Egyesült Államok és Oroszország stratégiai nukleáris fegyvereinek készleteit és szállítóeszközeit – ez 2026-ban jár le.

Hosszú árnyak

Oroszország Ukrajna elleni inváziója már mélyrehatóan alakította a nukleáris fegyverekről szóló globális diskurzust. A nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződésben részes államok múlt hónapban Bécsben tartott alakuló ülésén az ukrán háború hosszú árnyékot vetett a nukleáris fegyverek mint elrettentő és a kényszerdiplomácia eszközének használhatóságára és korlátaira.

Öt hónappal a háború után az a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban a legszembeötlőbb, hogy szinte egyáltalán nem használhatók. A közel 6000 atombomba jelenléte nem tudta megfélemlíteni Ukrajnát.  Kijev egyszerűen nekilátott területe bátor megvédésének, és abban bízott, hogy miután a kényszerdiplomácia eszközeként kudarcot vallott, a nukleáris fegyverek katonailag nem használhatók.

Valóban, miután már súlyos károkat szenvedett az illegális invázió miatt, Oroszország hírneve teljesen összeomlana, ha bevetné az atombombát. Oroszország sem tudná megvédeni saját csapatait, Ukrajna oroszul beszélő enklávéit, sőt Oroszország egyes részeit sem a radioaktív csapadéktól.

Való igaz, hogy Putyin többször is emlékeztette a NATO-t félelmetes nukleáris arzenáljára, nyilvánosan „különleges készenlétbe” helyezte őket, és figyelmeztetett „kiszámíthatatlan következményekre”, ha kívülállók merészelnek beavatkozni. De ezek egyike sem akadályozta meg a NATO-t abban, hogy egyre halálosabb és minden tekintetben nagyon hatékony fegyvereket biztosítson Ukrajnának, amelyek halálos áldozatokat követeltek az orosz hadseregben.

Az ukrajnai válság azonban tönkreteszi a nukleáris fegyverzet-ellenőrzés és leszerelés előmozdítására irányuló, amúgy is meggyengült erőfeszítéseket. Oroszország egyértelműen megszegte az 1994-es „Budapesti Memorandumban” vállalt kötelezettségét, hogy tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását és határait, cserébe Ukrajna lemond az atomfegyverekről.

Ez nem fogja megnyugtatni a 184 atomfegyverrel nem rendelkező államot biztonsági aggályairól.  Épp ellenkezőleg, megerősítheti Észak-Koreát abban a stratégiai előrelátásban, hogy a nukleáris útra lépett, és Iránt is ugyanerre ösztönözheti.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter nem boldog – itt a kormány reakciója Trump nagy bejelentésére
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 08:29
A külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli felelősöket emlegette.
Makro / Külgazdaság Donald Trumpék ezzel a magyar gazdaság alól is kirúgnák a széket?
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 07:29
Előkerült egy brutális büntetővám terve. 
Makro / Külgazdaság Donald Trump megint aláírt, és ezt az egész EU megemlegeti
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 07:02
Az elnök vámok bevezetéséről szóló rendeletet írt alá.
Makro / Külgazdaság 25 ezer ember kerülhet az utcára – megkongatták a vészharangot az autóiparban a britek
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 06:41
A szigetország rendkívüli módon megsínylené az amerikai vémokat.
Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG