Mennyire szép a SZÉP-kártya jövője?

Átmeneti jelleggel 2023-ban már engedélyezték, hogy a SZÉP-kártyán található cafeteriát ne csak meleg, hanem hideg ételre is el lehessen fordítani. Ugyanebben az évben a korábbi SZÉP-kártya „zsebeket” összevonták, így az elmúlt két év során már a zsebek kötöttségei nélkül lehetett SZÉP kártyával vásárolni.

2024-ben bevezették, hogy a SZÉP-kártya összegét lakásfelújításra is el lehessen költeni, ezzel együtt műszaki cikk vásárlásra is használható, például bútoráruházakban, barkácsboltokban, a keretösszeg 50 százalékáig. 2025. január 1-jén vezették be az Aktív Magyarok alszámlát, ami az alap keretösszegen felül plusz 120 ezer forintot biztosít kirándulási és sportlehetőségekre, rekreációs programokra.

A SZÉP-kártya nem jár alanyi jogon mindenkinek. Kizárólag azok a dolgozók kérhetik, akiknek a munkáltatója képes és szándékozik biztosítani számukra ezt a cafeteria lehetőséget és szerződésben áll a SZÉP-kártyát kibocsátó bankok egyikével. A kártyatulajdonosok a bankjuktól társkártyát is igényelhetnek családtagjaik számára, hogy közösen használhassák fel a cafeteria összegét.

Ne feledjük, hogy SZÉP-kártyás lehetőségben milliók nem részesülnek Magyarországon, hiszen vagy már nyugdíjasok és nem dolgoznak, vagy mondjuk alkalmi, szezonális diákmunkát végeznek, netán feketén alkalmazzák őket, illetve a cégnek nincs szerződése az erre felhatalmazott bankokkal.

A központi turisztikai szervezetek szerint kevéssé befolyásolja a turizmusból élő vállalkozások bevételét az a tény, hogy decembertől – éppen áprilisig – hideg élelmiszert is lehet vásárolni. Sőt, egy helyen az volt olvasható, hogy aki nyaral, az is – ha nem étterembe megy étterembe vacsorázni – akkor kártyával vásárol helyben ennivalót. egy másik forrás szerint viszont „a nyári felhasználási adatok szerint a SZÉP-kártya továbbra is a magyar belföldi turizmus egyik mozgatórugója lehet.”

Több szolgáltatóval szemben felmerült, hogy az új rendelkezéssel nem kerülnek-e így hátrányos helyzetbe a turisztikai létesítmények? Nos, az ágazat vezetői több helyen kifejtették véleményüket, miszerint a korábbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a turisztikai költés dominanciája az élelmiszervásárlási lehetőség megnyitásával sem inog meg.

A kép sokszínű és a gyakorlat mást mutat. Van olyan balatoni szálloda, ahol elenyésző a kártya alkalmazása, mert olyan a vendégkör, ez főleg a luxushotelekre jellemző. Másutt viszont – mondjuk a családokat fogadó – szállodákban jelentős.

Vegyes a kép

Kovács Balázs, a Danubius Hotels Zrt. vezérigazgatója szerint cégük múltbeli tapasztalatai azt mutatják, hogy a hasonló változások eddig nem befolyásolták érdemben a vendégek szálláshely-költési szokásait.

Ezzel szemben a lajosmizsei Régi és Új Tanyacsárda tulajdonosa, Garaczi János úgy érzi, befolyásolni fogja ez az intézkedés a bevételt, hiszen, főleg karácsony előtt, a vendégek egy része úgy dönt majd, inkább az élelmiszerboltokban vásárol be az ünnepekre, minthogy étterembe menjen.

A budai V-ár aljában található I. kerületi Tabáni Kakas étterem üzemeltetője, Tóth András szerint a belföldi vendégek nagy része, főleg a környező munkahelyeken dolgozók, délben SZÉP-kártyával fizetnek, ráadásul ilyenkor a legerősebb a forgalom. Ma még nem lehet előre tudni, hogyan befolyásolja a forgalmat az új rendelkezés, de bizonyára csökken majd. Igaz, náluk jelentős a külföldi turisták aránya is.

A tiszakécskei Barack Thermal Resort sales és marketing vezetőjétől, Szabó-Finster Judittól azt a felvilágosítást kaptuk, hogy elfogadják fizetéskor a SZÉP-kártyát, csakúgy, mint az Aktív Magyarok alszámlát is, amit úszóbérletre, illetve úszójegyre lehet felhasználni. „2025. január 1-jétől a SZÉP-kártya egyenlegének akár fele lakásfelújításra is felhasználható – mindez nálunk nem befolyásolta negatívan a SZÉP-kártyával fizetők arányát és mértékét. A mostani intézkedést illetően reméljük, hogy az új szabály sem érint majd ez negatívan bennünket” – tette hozzá a sales és marketing vezető.

Folytatódik a túlélésért való küzdelem

Alig pár kilométer ide Sarud, ahol az Élményfalu ötlatgazdája, Kücsön Gyula, a legsokoldalúbb turisztikai szolgáltatásokat – fine dining étterem, strand, tavi hajózás, panzió – nyújtja évek óta.

Ő azt mondja, hogy „igazság szerint be kellene zárni mindent. A kisebb vidéki szálláshelyek és turisztikai szolgáltatók számára tovább folytatódik a küzdelem a fennmaradásért, a túlélésért. A SZÉP-kártya ettől egy speciális fizetőeszközzé válik, nem a hazai turizmus fejlesztésének, támogatásának korábban népszerű lehetőségévé. Pedig szinte az egyetlen eszköz lehetne arra, hogy a pihenni vágyókat hazai szolgáltatások igénybevételére ösztönözzük, de ma már csak az Aktív Magyarok zseb támogatja igazán a belföldi turisztikai szolgáltatókat. Az, hogy épületek felújítására lehet felhasználni a SZÉP-kártyán lévő összeg 50 százalékát, újabb jelentős kiesés volt a szektor szereplői számára.”

A sarudi Élményfaluban 70 százalék körül volt évekkel ezelőtt a SZÉP-kártyával is fizető vendégek aránya. Ez az arány folyamatosan csökken. Most még tovább fog, és az előfoglalások várhatóan nem a magyar szálláshelyeken fognak így realizálódni. Azon magyarok közül, akik még megengedhetik maguknak, hogy egyáltalán nyaraljanak, a SZÉP-kártya az egyedüli eszköz volt arra, hogy itthon pihenjenek. Így még többen fognak külföldön feltöltődni.

Éttermi fogyasztás helyett boltban költik el

Izgalmas hivatás ma turisztikai szolgáltatónak lenni. A nyári szünet rövidebb, a SZÉP kártya nem tartja idehaza a vendégeket, fejlesztési források a kisebb vállalkozások számára nem elérhetők.

Nem könnyű így életben maradni és megtartani egész évben a munkaerőt. A turisztikai szektor (éttermek, szálláshelyek, fürdők, élményközpontok) várhatóan 5-15 százalék forgalomvesztést szenvednek el ebben az időszakban. Főként a vidéki, belföldi vendégforgalomra építő régiók — például a Tisza-tó, Balaton, Mátra, Bükk — érzik majd meg leginkább. A lakossági fogyasztás átrendeződik, a háztartások egy része a SZÉP-kártyát „második fizetésként” használja, így az éttermi fogyasztás helyett boltban költi el.

Az infláció idején érthető az intézkedés, de a turizmusban dolgozókra kedvezőtlen hatású. A Delikát és helyi termék üzletek számára ez viszont új lehetőség. Ha a bolt elfogad SZÉP-kártyát, a helyi termék, kézműves élelmiszer és delikát szegmens nyerhet.

Új marketingajánlatok kellenének

Fontos lenne az új kommunikációban hangsúlyozni, hogy a SZÉP-kártyát nemcsak boltban, hanem élményre is érdemes elkölteni. Ki lehetne találni kombinált ajánlatokat, például „SZÉP-kártyával fizethető gasztrocsomag”, „ajándékkártya helyi élményre”. Erősen figyelni kell a tavaszi kampány előkészítésére, 2026. május 1-től. Elképzelhető egy „Vissza az élményekhez!” kampány, amikor a SZÉP-kártya újra csak turisztikai célra használható – javasolja az Élményfalu gazdája.

Az is elgondolkodtató, hogy a rendelet a téli-tavaszi időszakban érvényes, vagyis pont akkor, amikor a vidéki turizmus eleve gyengébb. Az éttermek, wellness-szállodák, vidéki panziók a téli hónapokban éppen hogy a SZÉP-kártyás forgalomra támaszkodnak, így ez a lépés kritikus bevételkiesést okozhat

Könnyen likviditási problémák adódhatnak a kis- és középvállalkozásoknál. Most, hogy a kártya ismét élelmiszerre is költhető, sok család nem utazik el télen, hanem otthon marad, és az egyenleget bevásárlásra fordítja. A forgalomcsökkenés közvetlenül érinti a felszolgálók, szakácsok, takarítók, karbantartók jövedelmét is. A vendéglátás- és turizmusfejlesztési beruházások fékeződnek majd. Mivel a SZÉP-kártyás vendégek eltűnnek, az éttermek egy része áremelésre vagy költségcsökkentésre kényszerül.