Egyhangúlag szavazta meg az alapkamat szinten tartását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa szeptemberben – olvasható a jegybank honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvben.
A szeptember szeptember 23-i kamatdöntés során a monetáris tanács egyetlen döntési javaslatot, az alapkamat változatlan szinten tartását tárgyalta.
A testület egyöntetű értékelése szerint a szigorú monetáris politikai irányultság fenntartása szükséges. A döntéshozók álláspontja szerint az előretekintő iránymutatás megváltoztatása nem volt indokolt.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A döntés értelmében a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.
Az előző, augusztusi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón. Legutóbb tavaly szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.
Mivel segít a jegybank?
A döntéshozók szerint a jegybank továbbra is az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud leginkább hozzájárulni a fenntartható gazdasági növekedéshez. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi változékony környezetben óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítésre van szükség. A döntéshozók megítélése szerint a világgazdasági környezet továbbra is bizonytalan.
Mi a helyzet az inflációval?
A hazai inflációs folyamatok értékelésekor egyes döntéshozók felhívták a figyelmet arra, hogy bár a fogyasztóiár-index az év eleji szintekhez képest mérséklődött az elmúlt hónapokban, az alapfolyamatok változatlanul erősek. A tanács több tagja hangsúlyozta, hogy a hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések hatályán kívül eső termékkörök esetén továbbra is erős átárazások figyelhetőek meg. Így az inflációs mutatók értékelésénél az árkorlátozó intézkedések hatása miatt körültekintő megközelítés indokolt. Számos döntéshozó kiemelte a jelentés szerint, hogy a lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, noha enyhén csökkentek.
A jelentésben kitértek arra, hogy az aktuális, szeptemberi Inflációs előrejelzés szerint az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Többen hangsúlyozták, hogy az alappálya mentén a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.
Az ülésen elhangzott: a forint erősödésének inflációcsökkentő hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban is. Emellett egyes döntéshozók hangsúlyozták, az árfolyam alakulása előretekintve meghatározó lehet a vállalati átárazások során és az ország kockázati megítélésében is. A tanácstagok szerint a pénzügyi piaci stabilitás kiemelt jelentőségű az inflációs cél elérése szempontjából.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
