|
| Kép forrása: EPA |
Július 25-én Erdogan elnök arról tájékoztatta a kormányzó AKP párt képviselőit, hogy országa aláírta az orosz S-400 Triumf légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról szóló szerződést. A 2,5 milliárd dollár értékű üzlet értelmében a törökök két üteg rakétát szereznének be 2018-ban Moszkvától, további két üteget pedig Anatóliában közösen szerelnének össze. A rendkívül modern légvédelmi rendszert ellenséges harci gépek, cirkálórakéták, valamint rövid- és középtávú rakéták elfogására lehet bevetni.
Ankara modern technológiát akar elsajátítani
A rakéták 400 kilométeres hatótávolsággal bírnak és akár 27 kilométeres magasságban képesek a célt megsemmisíteni. Egy S-400-as üteg egyszerre akár 300 célpontot tud figyelemmel kísérni. De a NATO-ban használt Patriot rakétákkal ellentétben az S-400-asnak nincsen ’ellenség-barát-felismerő rendszere’, így a revansista Erdogán akár olyan NATO partnerek ellen is bevetheti, mint a görög vadászgépek az Égei tenger fölött.
Ankara sokáig tárgyalt Washingtonnal is Patriot légvédelmi rakéták beszerzéséről, de az üzlet végül kútba esett. Az amerikaiak ugyanis nem voltak hajlandók belemenni a törökök által követelt együttműködésbe az összeszerelés területén, amely egyben technológia-transzfert is magával hordozott volna. Ankara 2013-ban már megegyezett a kínai állami CPMIEC hadüzemmel rakétaszállításról, de NATO ezt lefújta, mert nem szerette volna, ha a szövetségen kívüli hadmérnökök közvetlen betekintést nyernének a védelmi rendszerük működésébe és gyengeségeibe. A NATO akkori aggodalmai viszont a mostani orosz beszerzésnél legalább annyira jogosak, ha nem még fokozottabban. Erdogán szóvivője ráadásul hangsúlyozta is, hogy az S-400-ok beszerzése mindenekelőtt egy hosszútávú technológia-transzfer kezdete Moszkva és Ankara között.
Ez már az utolsó lépés?
Miután az orosz állami Roszatom már építi a törökök első atomerőművét, Moszkva az S-400-ok összeszerelésével most bejárást szerez egy neo-oszmán külpolitikai álmokat kergető NATO-tagállam hadiiparához. A Kreml joggal reménykedhet abban, hogy ezzel éket üt a NATO szervezetébe. Erdogán egyébként is régóta illegeti magát a júniusban nyolctagúra bővült Sanghaji Együttműködési Szervezet irányába, amely az eurázsiai hatalmak biztonságpolitikai szervezete.
|
| Káncz Csaba |
Ankara kapcsolata az európai NATO tagállamokkal már olyan mélyre zuhant, mint utoljára 43 éve Észak-Ciprus lerohanásakor. Washingtonnal hasonlóképpen, hiszen az amerikaiak nem hajlandók kiadni Fethullah Gülen hitszónokot, Erdogán ősellenségét. Ezen túlmenően pedig a szíriai válságban a Pentagon ragaszkodik a kurdokkal (YPG) történő együttműködéséhez, amelyet Ankara terrorszervezetnek tart. Erdogán fegyverüzlete a Moszkva elleni újabb amerikai szankciók és több száz amerikai diplomata kiutasításának fényében még groteszkebb és lehetséges, hogy ezzel lassan elérkeztünk a török NATO-tagság dicstelen végéhez.
Az S-400-ok megvásárlása ugyanis nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is kiemelkedően releváns, hiszen ez jelzi Törökország további távolodását a nyugati világtól, miközben Oroszország egyre stabilabban veti meg a lábát a Közel-Keleten. Erdogán tehát akkor erősíti katonai együttműködését Moszvával, amikor annak kapcsolata a NATO-val a hidegháború óta nem látott mélypontra esett. Nem véletlen, hogy a török és a regionális politikai fejleményekkel számot vető Washington már tavaly kivonta atomfegyvereit a törökországi Incirlik légibázisról és azokat Románia déli részébe telepítette.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 25,71 pontos, 0,02 százalékos emelkedéssel, 121 308,37 ponton zárt szerdán. 
