Mégis milyen ukrán atomfegyverről beszélt Orbán Viktor? Putyin is büszke lehet

Meglehetősen érdekes dolgokat mondott Ukrajna, Zelenszkij és a nukleáris fegyverek témakörében Orbán Viktor szokásos péntek reggeli, interjúnak nevezett beszélgetésében a Kossuth Rádión. Először is kezdjük a kérdéssel. Miután a „riporter” a háború eszkalációjának lehetőségét veti fel, képletesen ledobja az alábbi bombát:

„A Bild információi szerint Zelenszkij azt is felvetette, hogy ha az oroszok ismét megindulnak Kijev felé, akkor néhány hétre lehet Ukrajna attól, hogy mondjuk atombombát fejlesszen ki."

Vegyük észre, hogy a kérdező itt a német bulvárlap, a Bild egyik írására utal. Ebben egyébként nem Zelenszkijre, hanem egy „meg nem nevezett” ukrán, fegyverbeszerzésekkel foglalkozó tisztviselőre hivatkoztak, aki állítólag azt mondta:

„Megvan az alapanyagunk, megvan a tudásunk. Ha megkapjuk a parancsot, csak hetekre lesz szükségünk, hogy meglegyen az első bombánk.”

A kijelentés egy közelebbről meg nem nevezett, néhány hónappal ezelőtti, zárt ajtók mögött lezajlott találkozón hangzott volna el.

Mellesleg az ukrán elnök kommunikációs tanácsadója, Dmitro Litvin azonnal cáfolta a Bildben megjelenteket:

„Nem ez az első alkalom, hogy a Bild olyasmit terjesztett, amelynek semmi köze a valósághoz, és ami az orosz propaganda kezére játszik.”

Tehát még egyszer: egy német bulvárlap meg nem nevezett forrása szerint egy valamikor, valahol lezajlott találkozón hangzott el állítólag egy ilyen mondat, az információt pedig Ukrajna kategorikusan cáfolja. A kérdésben foglalt állítással ellentétben ráadásul még a Bild sem azt írta, hogy mindezt Zelenszkij mondta volna. Mivel pontosan tudjuk, hogy a miniszterelnök az állami rádióban leadott interjúit gondosan előkészíti a kormányzati propagandagépezet, ezt nem lehet egyszerűen újságírói bakinak tartani.

Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél?

Egyértelmű a szándék, hogy a hallgató fejében elültessék a bogarat: Zelenszkij atombombát épít, sőt csak néhány hétre van attól, hogy nukleáris fegyverre tegyen szert, de ezt mégsem mondhatja ki a miniszterelnök maga.

És akkor nézzük a választ. Miután Orbán Viktor nyugtázza, hogy ő is látta ezt a „sajtóban”, kicsit azért visszavesz a tempóból:

„Amit én hallottam Zelenszkij elnöktől ezen a megbeszélésen, abból én ezt nem hallottam ki” – mondja, majd azért hozzáteszi, hogy tolmácsok útján kommunikáltak, tehát elveszhettek árnyalatok a megbeszélés során.

„Nekem nem úgy tűnt a tárgyalások során, hogy az ukránok komolyan gondolnák, hogy atomhatalommá fejlesszék magukat. Amit elég nehéz is elképzelni is egyébként” – folytatja Orbán Viktor, de nem itt zárja le a témát, mert utána arról beszél, hogy milyen rémisztő ez a lehetőség, még ha csak ellenőrizetlen információról van is szó.

„Olyan közel vagyunk ennek a lehetőségéhez, tehát hogy a háború egyszer csak berobban egész Európában, mindenki érzi, hogy ez olyan közel van, hogy táptalaját adja ez a helyzet az ilyen félinformációknak. Úgyhogy erről inkább meg kell győződnünk még, a szolgálataink dolgoznak azon, hogy tisztázzuk, tényleg van-e valami atomfegyver-építési terve Ukrajnának” – zárul végül ez a szegmens.

Szóval akkor ugyan félinformáció, maga Zelenszkij nem mondott ilyet, de a „szolgálataink” majd azért utánanéznek a kérdésnek. Arról, hogy mi olyat tudnának kideríteni a magyar hírszerzőszolgálatok az ukrán atomprogramról, amit a szövetségi rendszereinkhez tartozó és az ukrán kormánnyal, fegyveriparral és hírszerzéssel szoros együttműködésben dolgozó mondjuk amerikai, francia, német, brit hírszerzők nem, természetesen nem kap kérdést a miniszterelnök. Ahogy arról sem, hogy ha esetleg ezeket az információkat vele vagy a magyar hírszerzéssel nem osztják meg, akkor annak vajon mi lehet az oka.

Ukrajna lemondott az atomról, és most megfizeti az árát

De nézzük, mit is mondott valójában erről a témáról Zelenszkij. Az ukrán elnök az Orbán Viktor részvételével csütörtökön tartott uniós csúcstalálkozón arról beszélt, hogy Ukrajna lemondott a területén hidegháborús örökségként maradt nukleáris fegyverekről, az Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által adott biztonsági garanciák fejében – a sors iróniája – a budapesti, 1994-es memorandum keretében.

„Melyik fő atomhatalom szenvedett? Mindegyik? Nem. Ukrajna. Ki adta fel a nukleáris fegyvereket? Mindegyik? Nem. Ukrajna adta fel. Ki harcol most? Ukrajna”

– mondta Zelenszkij a Politico beszámolója szerint, majd hozzátette:

„Ukrajnának vagy lesznek nukleáris fegyverei és az lesz a védelmünk, vagy valamilyen szövetségre van szükségünk. A NATO-n kívül nem ismerek ma hatékony szövetséget. A NATO tagállamai nem állnak háborúban. A NATO tagállamokban mindenki életben van. És hála istennek. Ezért választjuk a NATO-t. Nem a nukleáris fegyvereket.”

Elég világos beszéd, és a logikáján is nehéz fogást találni. A NATO – nukleáris és hagyományos fegyverei által fenntartott – védőernyője az egyetlen, amely Ukrajnát atomfegyverek híján megvédhette volna, illetve a jövőben is megvédheti az orosz agressziótól. Ha Ukrajna előtt megnyílik az út a NATO-ba, akkor ez megoldást jelent, ha nem, akkor viszont Ukrajnának csak a nukleáris fegyverek jelenthetnének hasonló védelmet.

De mivel utólag ezt is túlságosan félreérthetőnek ítélték meg ukrán részről, Zelenszkij egy még mindig csütörtöki sajtótájékoztatón így fogalmazott:

„Nem építünk nukleáris fegyvereket. Úgy értettem, amit mondtam, hogy ma nincs a NATO-tagságon kívül erősebb biztonsági garancia számunkra.”

Megéri erről beszélni - Oroszországnak

Ennyit tehát arról, hogy épít-e nukleáris fegyvereket Ukrajna. Természetesen tény, hogy ha választani kellene egy olyan országot, amely a jelenlegi atomhatalmak mellett viszonylag gyorsan képes lenne nukleáris fegyvert építeni, akkor Ukrajna elöl lenne a sorban. Az országban képzett atomtudósok vannak, működő (ha éppen nem orosz kézre került) nukleáris erőművek, szovjet hagyományokra épülő, a háború miatt csúcsra pörgetett fegyveripar.

De hogy néhány héten belül bevethető nukleáris fegyvere lehetne Ukrajnának? Ezt nagyon nehéz elképzelni. Kérdezze csak meg valaki az iráni vezetést, hogy mennyire egyszerű feladat a nulláról beindítani egy nukleáris fegyverprogramot, illetve ezt titokban tartani a világ előtt. (És Irán nem áll nyílt háborúban.) Lehet például azt mondani, hogy az Egyesült Államok jelenlegi „háborúpárti” vezetése fegyverrel tömi Ukrajnát, de hogy egy ukrán atombombának akár csak a gondolatára is elég súlyos reakciók érkeznének Washingtonból, az is biztos.

A miniszterelnöki interjúnak ezt a részletét tehát sokkal inkább a magyar kormány félelemkeltő, „békepárti” propagandájának, mintsem Ukrajna képességeinek vagy terveinek kontextusában lehet értelmezni.

Ez a propaganda azonban nem is annyira meglepő hasonlóságokat mutat az orosz propaganda működésével. Talán még sokan emlékezhetnek, hogy 2022 őszén, a harkivi ellentámadás idején hirtelen arról kezdtek beszélni orosz katonai és politikai vezetők – beleértve Vlagyimir Putyint is – , hogy Ukrajna sugárzó anyaggal szennyezett, úgynevezett „piszkos bomba” létrehozásán dolgozik, és azt be is vetné vagy Ukrajna vagy Oroszország területén (előbbi „hamis zászlós” műveletként lett volna hivatott a NATO válaszcsapását kiváltani az orosz teória szerint).

Természetesen semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Ukrajna ilyesmit tervezett volna. De maga a hír, amelyről persze a nyugati sajtó is beszámolt, jól jött Oroszországnak, több szempontból is. Egyrészt valamennyire elvonta a figyelmet a harctéri vereségekről, másrészt a nyugati közvélemény és politikai vezetők Ukrajna melletti kiállását igyekezett gyengíteni. Harmadrészt pedig egy ilyen „fenyegetésre” válaszul sokkal hihetőbben lehet a saját nukleáris kardot csörgetni: ha ellenünk nukleáris – vagy ahhoz hasonló, tömegpusztító – fegyvert akarnak bevetni, akkor természetesen ez számunkra is valós opció, de csupán önvédelemből.

Pontosan ezt tette akkor Oroszország, és a célja az volt ezzel, hogy eltántorítsa a nyugati országokat attól, hogy az orosz haderő válságos időszakában gyors és hatékony támogatást nyújtsanak Ukrajnának, ami akkor akár még Harkiv és Herszon nagy részének felszabadításánál is nagyobb harctéri sikerek elérését tette volna lehetővé.

Miért jó az orosz propagandának, ha most megint az a téma Nyugaton, hogy Ukrajna esetleg nukleáris fegyver építésén dolgozik? Ugyanezen okokból. Igaz, most inkább az ukrán haderő van szorult helyzetben, de talán ez a zavarórepülés is jól jöhet abban, hogy Ukrajna megint ne kapjon elegendő támogatást, elegendő gyorsasággal.

Az, hogy egy uniós, NATO-tag állam vezetője nem is annyira finoman lebegteti az ukrán atomprogram lehetőségét, az, hogy Litvint idézzük, „az orosz propaganda kezére játszik”. Már szinte várjuk a Kremlből azt a megszólalást, hogy egy NATO-tagállam is aggódik amiatt, hogy Ukrajna atombombát épít, és ez természetesen a harmadik világháború kitöréséhez, teljesen jogos orosz megelőző csapáshoz vezetne, és a többi.

Zelenszkij egyébként a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban azt mondta, hogy üdvözölték egymást a brüsszeli csúcson csütörtökön.

„Láttam Orbán Viktort a többi vezető között ma. És köszöntünk egymásnak. Azt hiszem, ez már nem is rossz”

– mondta, talán némi iróniával. De lehetne azért jobb is – tehetjük hozzá.