Trump újabb játszmája: lejárt az Új START atomfegyver-korlátozási egyezmény – de mi jön ezután?

Csütörtökön lejárt az Új START atomfegyver-korlátozási egyezmény. A 2010-ben Prágában Barack Obama és Dmitrij Medvegyev akkori amerikai, illetve orosz elnök által aláírt szerződés mindkét fél nukleáris arzenálját 1550 telepített stratégiai robbanófejre korlátozta. Ez közel kétharmaddal kevesebb az 1991-ben George H. Bush és Mihail Gorbacsov által aláírt Strategic Arms Reduction Treaty (START) szerződésben foglaltnál, valamint 10 százalékkal alacsonyabb a 2002-es moszkvai Strategic Offensive Reductions (SORT) szerződésben foglalt számnál, amelyet az ifjabb Gorge W. Bush és Vlagyimir Putyin írt alá.

Az Új START szerződés eredetileg tíz évre szólt, de Joe Biden akkori amerikai elnök megállapodott Oroszországgal az öt évvel történő meghosszabbításában, miután legyőzte Donald Trumpot a 2020-as választásokon (a megállapodást ugyanakkor még Moszkva ukrajnai inváziója előtt kötötték).

Trump már korábban is gyakran bírálta az Egyesült Államokkal szembeni nemzetközi korlátozásokat, és második megválasztása után, 2025 októberében a nukleáris tesztelés folytatására is felszólította az amerikai katonai vezetőket egy hosszú moratórium után, bár konkrét lépéseket nem tett.

Néhány megfigyelő azonban azt állítja, hogy az Új START véget érése kevésbé az ideológiának, mint inkább a Trump-adminisztráció működésének köszönhető, ahol a karrierdiplomaták partvonalra szorulnak, és egyszerűen nincs meg a kellő szaktudás egy összetett megállapodás megtárgyalásához – írja a The Guardian.

Trump nem reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök azon javaslatára sem, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a szerződés hatályát. Amikor októberben, helikoptere előtt kérdezték a javaslatról, Trump azt mondta, hogy az „jó ötletnek” hangzik, de ezt követően nem folytattak tárgyalásokat.

Az eredeti szerződést aláíró Medvegyev friss megjegyzése szerint a szerződés lejárta „ijedtséget válthat ki mindenkiben”. Obama a közösségi médiában pedig azt írta, hogy a szerződés lejárta „újabb fegyverkezési versenyt indíthat el, amely kevésbé teszi biztonságossá a világot”.

A szerződés lejárta utáni lehetséges forgatókönyvekkel és a katonai aspektusokkal itt foglalkoztunk:

Illeszkedik a korábbi tendenciába

Az Új START szerződés lejárata aggasztó mintát követ.  Ma már más, régóta fennálló fegyverzetkorlátozási szerződések is csak emlékek. A megszűntek közé tartozik például:

• A Közepes Hatótávolságú Nukleáris Erők Szerződése (INF), amely nagyrészt megszüntette a rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítését Európában.
• A Nyílt Égbolt Szerződés, amely lehetővé tette az aláírók, köztük az Egyesült Államok és Oroszország számára, hogy fegyvertelen felderítő repüléseket hajtsanak végre egymás területe felett a katonai erők megfigyelése érdekében.
• Az Európai Hagyományos Fegyveres Erők Szerződése (CFE), amely korlátozta az Oroszország és a NATO által Európában telepíthető tankok, csapatok és tüzérségi rendszerek számát.

Az oroszok félnek

A Kreml egyértelműen riadtnak tűnik. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is azt mondta, hogy az Új START megállapodás feltételeinek meghosszabbítására tett javaslatukat az amerikai fél hallgatással fogadta, ami a bizonytalanság korszakával fenyeget. A Kreml aggodalmának kifejezése azonban talán önzőbb és stratégiaibb, mint amennyire hajlandóak azt beismerni – értékeli az amerikai CNN a fejleményeket.

Amellett, hogy megfosztották egy fegyverzetcsökkentési platformtól, amely a szovjet korabeli hatalmuk egyik utolsó maradványát képezte, Moszkva most egy potenciálisan korlátlan amerikai nukleáris terjeszkedés jövőjével néz szembe.

A Trump-adminisztráció például már újra felvetette a nukleáris fegyverekkel ellátott csatahajók ötletét, egy hidegháború korabeli ötletet, amelyet évtizedekkel ezelőtt elvetettek, de most korlátozás nélkül felújíthatnak.

A régi Szovjetunió valószínűleg hasonló fejlesztéssel tudott volna reagálni. De egy olyan gazdasággal és védelmi költségvetéssel, amely töredéke Washingtonénak, Moszkvának gyakorlatilag semmi reménye sincs arra, hogy lépést tartson vele – ami súlyosbítja a régi riválisok közötti amúgy is óriási hatalmi és befolyási szakadékot.

Az Új START lejárta egy korszak végét jelzi, nemcsak a kizárólag Moszkvára és Washingtonra összpontosító „szuperhatalmi” fegyverzetkorlátozási szerződések korszakáét, hanem azét is, amelyben az Egyesült Államok hajlandó volt elfogadni a nukleáris korlátozásokat – összegzi a CNN.

„A megállapodás a végéhez ért. Negatívan értékeljük ezt, és sajnálatunkat fejezzük ki” – mondta Dmitrij Peszkov csütörtökön, hozzátéve, hogy az ügy egy nappal korábban Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök közötti telefonhívásban is felmerült – számol be róla a Reuters.

„A továbbiak attól függenek, hogyan alakulnak az események. Mindenesetre az Oroszországi Föderáció fenntartja felelősségteljes és figyelmes megközelítését a nukleáris fegyverek területén a stratégiai stabilitás kérdésében, és természetesen, mint mindig, elsősorban nemzeti érdekei fogják vezérelni”  – jelentette ki a Kreml szóvivóje.

Kína sajnálja

„Kína sajnálatát fejezi ki az Új START szerződés lejárta miatt, mivel az nagy jelentőséggel bírt a globális stratégiai stabilitás fenntartása szempontjából” – mondta Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán.

„A nemzetközi közösség általánosságban aggódik amiatt, hogy a szerződés lejárta negatív hatással lesz a nemzetközi nukleáris fegyverzet-ellenőrzési rendszerre és a globális nukleáris rendre” – tette hozzá.

Oroszország azt javasolta, hogy mindkét fél továbbra is tartsa tiszteletben a szerződés alapvető korlátait, a kínai külügyminisztérium pedig sürgette Washingtont, hogy konstruktívan reagáljon.

A világ aggódik

António Guterres, az ENSZ főtitkára arra sürgette az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy mielőbb írjanak alá egy új nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodást. A meglévő szerződés lejártát „a nemzetközi béke és biztonság súlyos pillanatának” nevezte.

„Több mint fél évszázad óta először olyan világgal nézünk szembe, amelyben nincsenek kötelező érvényű korlátozások az Orosz Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok stratégiai nukleáris arzenáljára vonatkozóan – a két államra, amelyek a globális nukleáris fegyverkészlet túlnyomó többségével rendelkeznek” – mondta Guterres.

Hozzátette, hogy a fegyverzetellenőrzés terén elért évtizedes eredmények felbomlása „rosszabbkor nem is jöhetett volna – a nukleáris fegyverek használatának kockázata évtizedek óta a legmagasabb” – írja a Reuters.

XIV. Leó pápa úgy érvelt, hogy mindkét félnek „mindent meg kell tennie” egy új fegyverkezési verseny elkerülése érdekében. „Arra kérem Önöket, hogy ne hagyják el ezt az eszközt anélkül, hogy törekednének annak biztosítására, hogy konkrét és hatékony módon helyettesítsék” – mondta e heti általános kihallgatásán.

Több atomhatalmat lefedő, új szerződés készülhetne

Azonban Donald Trump kevésbé tűnt aggódónak, amikor a múlt hónapban a New York Timesnak azt nyilatkozta: „Ha lejár, lejár… Csak jobb megállapodást fogunk kötni”.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán bejelentette, hogy Trump később hoz döntést, és megismételte egy új megállapodás iránti felhívását, amely Kínát is magában foglalná – írja a brit The Guardian.

Washington  úgy véli, hogy minden jövőbeli fegyverzetkorlátozási szerződésnek ki kellene terjednie Kínára is, amely folyamatosan építi nukleáris arzenálját.

Ezt a véleményt osztotta meg Johann Wadephul német külügyminiszter is csütörtökön, aki Canberrában újságíróknak azt mondta: „Kínát be kell vonni”. Kína „folyamatosan hangsúlyozza, hogy kiáll a multilateralizmus mellett. A fegyverzetkorlátozás területén is meg kell mutatnia, hogy kész visszafogottságot tanúsítani, és hogy bizalmat fektet a nemzetközi kapcsolatokba” – tette hozzá, emlékeztet a BBC.

Eközben Oroszország régóta azt mondja, hogy minden jövőbeli fegyverzetkorlátozási szerződésnek ki kellene terjednie Franciaországra és az Egyesült Királyságra – Európa nukleáris hatalmaira.

Kína nukleáris arzenálja gyorsan növekszik, a becslések szerint 550 stratégiai nukleáris hordozórakétával rendelkezik. Igaz, ez még mindig jóval elmarad az Új START szerződésben Oroszország és az Egyesült Államok által meghatározott korláttól. Franciaországnak és Nagy-Britanniának – az Egyesült Államok szerződéses szövetségeseinek – együttesen további 100 van birtokában.

A világ sokkal biztonságosabb lehetne egy átfogó – több atomhatalomra kiterjedő – nemzetközi atomfegyver-korlátozási egyezménnyel, de erre sajnos csak kis esély mutatkozik.