Az Új START, amely február 5-én fut ki, korlátot szab annak, hogy az Egyesült Államok és Oroszország hány stratégiai nukleáris robbanófejet és milyen szárazföldi vagy tengeralattjáróról indítható rakétákat és bombázókat állomásoztathat – írja a Reuters.
Putyin szeptemberben önként vállalta volna, hogy egy évig fenntartják a szerződés által meghatározott korlátokat. A megállapodás neve az angol New Strategic Arms Reduction Treaty rövidítéséből ered.
Donald Trump októberben azt mondta, az ötlet „jó elképzelésnek tűnik”.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik pool/Szergej Bobilev
„Kevesebb mint 100 nap maradt az Új START lejártáig” – mondta Szergej Sojgu, Oroszország erős Biztonsági Tanácsának titkára, amely a szovjet idők Politbürójának mai megfelelője.
„Várjuk a választ” – tette hozzá, újságíróknak nyilatkozva Hanoiban. Szerinte Moszkva javaslata lehetőséget adna megállítani azt a „romboló folyamatot”, amely jelenleg a nukleáris fegyverzetkorlátozás terén zajlik.
A nukleáris fegyverkorlátozás válságban
Oroszország és az Egyesült Államok együtt több mint 10 ezer nukleáris robbanófejet birtokol, ami a világ összes nukleáris fegyverének 87 százaléka. A harmadik legnagyobb nukleáris hatalom Kína, nagyjából 600 robbanófejjel – az Amerikai Tudósok Szövetségének becslése szerint.
A Moszkva és Washington közti fegyverzetkorlátozási egyezmények a nukleáris háború réméből születtek, különösen az 1962-es kubai rakétaválság után. A nagyobb átláthatóság célja az volt, hogy csökkentse a félreértések lehetőségét és lassítsa a fegyverkezési versenyt.
Az USA és Oroszország a kínai nukleáris arzenált figyeli
Ma, amikor minden nagy nukleáris hatalom modernizálja fegyverkészletét, és Oroszország, illetve a Nyugat több mint egy évtizede stratégiai ellentétben áll – részben a NATO bővítése és Moszkva ukrajnai háborúja miatt –, a legtöbb egyezmény gyakorlatilag széthullott. A felek kölcsönösen egymást hibáztatják.
Az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiája szerint Washington „helyre kívánja állítani a stratégiai stabilitást Oroszországgal” – vagyis újranyitná a tárgyalásokat a nukleáris fegyverzetkorlátozásról.
Rose Gottemoeller, az Új START szerződés amerikai főtárgyalója az Arms Control Association folyóiratában megjelent írásában azt írta: az Egyesült Államoknak érdeke lenne a szerződés folytatása Moszkvával együtt.
„Az Egyesült Államok számára ennek az lenne az előnye, hogy időt nyerne annak eldöntésére, mit kezdjen Kína folyamatos katonai fejlesztéseivel, anélkül, hogy közben új orosz telepítések miatt is aggódnia kellene” – mondta Gottemoeller.
A KELER rántotta le. 
