„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése - függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz - egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent” - nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.
Fotó: Radio Free Europe
A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni” - mondta Rjabkov.
„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek” - tette hozzá.
Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy „a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.
Már évek óta tárgyalnak róla
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek. Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal. Duda indoklásként azt hozta fel, hogy Oroszország „egyre inkább militarizálja” a kalinyingrádi régiót, és Fehéroroszországba is atomfegyvert telepített.
Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást. 2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz. Lengyelország 1999-ben lett a szövetség tagja.
A vita ismét felerősödött azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: úgy döntött, atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba.
Miután Lengyelország jelezte készségét, hogy nagyobb részt vállaljon a nukleáris elrettentésben, és csatlakozzon a nukleáris programhoz, Moszkva negatívan reagált Varsó álláspontjára. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”.
A Kreml már 2022-ben azt hangoztatta, hogy a lépés növelné a feszültséget a térségben.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 611,59 pontos, 0,72 százalékos emelkedéssel 85 643,97 ponton zárt szerdán. 
